SG.hu·
Az Anduril olyan műholdat fejlesztett, amely éjszaka sem veszíti szem elől az ellenfeleket

A műhold hosszúhullámú infravörös érzékelője a Föld árnyékában, az éjszakai pályaszakaszokon is lát. „Az az egyedülálló benne, hogy rendkívül széles dinamikatartománnyal rendelkezik. Teljes sötétségben is képesek vagyunk észlelni a dolgokat.”
Az Anduril Industries bemutatta új, műholdalapú érzékelőjét, amelynek feladata más űreszközök nyomon követése, köztük azoké is, amelyek esetleg a Föld árnyékában próbálják elrejteni manővereiket. Az Anduril saját forrásaiból finanszírozott, sütőméretű műholdja júliusban, egy SpaceX által szervezett indításon jutott pályára. A fedélzetén több technológiai demonstrációs eszköz kapott helyet: egy számítási processzor, egy különböző küldetéstípusokhoz igazítható energiagazdálkodási rendszer, valamint egy hosszúhullámú infravörös űrszenzor, amely képes más, Föld körüli pályán keringő objektumok észlelésére.
Az Anduril most számolt be a technológiai demonstrációs küldetés sikeréről. A vállalat Anduril-216 névre keresztelt műholdja mintegy 590 kilométeres magasságban kering a Föld felett, és minden egyes keringési periódusának körülbelül egyharmadát sötétségben tölti. Az Anduril-216 éjszakai áthaladásai lehetőséget biztosítanak infravörös képalkotó berendezésének hatékony működésére. „Ez egy egyedülálló érzékelő, amely lehetővé teszi számunkra, hogy hosszúhullámú infravörös tartományban készítsünk felvételeket” - mondta Gokul Subramanian, az Anduril mérnöki tevékenységéért felelős vezető alelnöke. „Ami különlegessé teszi, az a rendkívül széles dinamikatartománya. Nagyon alacsony a Nap irányából érkező zavaró fény miatti kizárási igénye, vagyis csak rendkívül ritkán fordul elő, hogy a Nap miatt ne tudjunk méréseket végezni, és teljes sötétségben is képesek vagyunk észlelni a dolgokat.”
Az amerikai hadsereg és egyre több kereskedelmi adatszolgáltató földi és űrbeli radarokból, valamint optikai érzékelőkből álló hálózatot használ a műholdforgalom megfigyelésére. Az Anduril az év elején felvásárolta az egyik kereskedelmi műholdkövető vállalatot, az ExoAnalytic Solutions céget. Az optikai követésnek azonban van egy hiányossága: amikor a műholdak a Föld árnyékába kerülnek, az űrforgalmat figyelő rendszerek átmenetileg elveszíthetik a kapcsolatot egy-egy űreszközzel, ha az az éjszakai pályaszakaszon hajt végre manővert.
Az amerikai Űrhaderő két elsődleges okból felelős a műholdak nyomon követéséért. Egyrészt a katonai parancsnokok tudni akarják, ha valamelyik ellenfél fenyegető módon változtatja meg műholdjának pályáját vagy helyzetét. Másrészt az Űrhaderő közlekedési figyelmeztetéseket küld a műholdakat üzemeltető szervezeteknek világszerte, ha fennáll egy esetleges ütközés veszélye. „Jelenleg nincsenek földi érzékelőink az ellenfeleink szuverén területein, azokon a napfogyatkozási időszakokon pedig, amikor nagymértékben a látható fény tartományában működő érzékelőkre támaszkodunk, nem látjuk azokat a műholdakat, amelyeket nem világít meg a Nap” - mondta Adam Thurn, az Anduril orbitális rendszerekért felelős alelnöke és vezérigazgatója. „A hosszúhullámú infravörös űrszenzorral ezt a hiányosságot szeretnénk megszüntetni.”
Az Anduril hosszúhullámú infravörös érzékelője az űreszközök hőkibocsátását észleli, így a napfogyatkozási időszakokban is képes működni. Thurn szerint ez „olyan egyedülálló képességet biztosít számunkra, amelynek segítségével megfigyelhetjük, amikor egy ellenfél vagy más, az űrben tartózkodó objektum manővereket hajt végre ezekben a napfogyatkozási időszakokban, amikor korábban meglehetősen vakok voltunk”.
Az infravörös űrszenzor kifejlesztése során a mérnökök az Anduril autonóm fegyverrendszereiben alkalmazott képalkotási technológiát alakították át űrbeli felhasználásra. Az Anduril egyetlen felvételt tett közzé az Anduril-216 fedélzetén működő érzékelőtől. A képen a Hold infravörös felvétele látható a Föld horizontja fölött. Thurn szerint a Holdról készült kép csupán ízelítőt ad abból, mire képes a műszer. „A pályán működő hosszúhullámú infravörös rendszerünk képes mind fel nem bontott, mind felbontott képek készítésére” - mondta Thurn, utalva arra, hogy az Anduril érzékelője megfelelően kis távolságból akár más, pályán keringő műholdak vizsgálatára is alkalmas lehet. Thurn elmondása szerint az Anduril jelenleg arra összpontosít, hogy a követőérzékelőt alacsony Föld körüli pályán történő alkalmazásra optimalizálja, de a rendszer más pályákon is használható lehet, később pedig akár a Hold közelében található ciszlunáris térségben is bevethetővé válhat.
Az Anduril-216 műholdplatformját az Apex Space nevű, műholdgyártással foglalkozó startup vállalat építette. Subramanian elmondta, hogy az Anduril nem tervezi saját műholdgyártó üzem létrehozását. Ehelyett arra számít, hogy külső gyártóktól vásárol majd műholdplatformokat, amelyeket érzékelő- és számítási modulokkal szerel fel, így különböző űrbeli küldetések végrehajtására lesznek alkalmasak. „Ezt láthatjuk most az Anduril-216 esetében is. Egy egyszerű küldetéssel indultunk: azt akartuk megoldani, hogyan követhetjük nyomon a műholdakat, különösen azokban a napfogyatkozási időszakokban, amikor az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy folyamatosan szemmel tartsa őket” - mondta Subramanian. „A küldetést ennek megfelelően terveztük meg.”
Az Anduril-216 fedélzetén található számítási modul feladata, hogy egyesítse a különböző típusú érzékelőkből, például infravörös vagy látható fényben működő képalkotó berendezésekből származó adatokat, majd önállóan állítson elő követési megoldásokat, anélkül, hogy ehhez a földi irányítás beavatkozására vagy elemzésére lenne szükség. Subramanian elmondta, hogy az Anduril jelenleg elsősorban az űrbeli helyzetismerethez szükséges adatok gyűjtésére összpontosít, amelyeket értékesíteni kíván az amerikai hadsereg számára. Nem teljes műholdakat vagy érzékelőket akar eladni a kormánynak. „Jelenleg az Anduril nem kínálja ezt a rendszert kereskedelmi beszállítói termékként” - mondta. „Ez a jövőben változhat.”
Az Anduril Industries bemutatta új, műholdalapú érzékelőjét, amelynek feladata más űreszközök nyomon követése, köztük azoké is, amelyek esetleg a Föld árnyékában próbálják elrejteni manővereiket. Az Anduril saját forrásaiból finanszírozott, sütőméretű műholdja júliusban, egy SpaceX által szervezett indításon jutott pályára. A fedélzetén több technológiai demonstrációs eszköz kapott helyet: egy számítási processzor, egy különböző küldetéstípusokhoz igazítható energiagazdálkodási rendszer, valamint egy hosszúhullámú infravörös űrszenzor, amely képes más, Föld körüli pályán keringő objektumok észlelésére.
Az Anduril most számolt be a technológiai demonstrációs küldetés sikeréről. A vállalat Anduril-216 névre keresztelt műholdja mintegy 590 kilométeres magasságban kering a Föld felett, és minden egyes keringési periódusának körülbelül egyharmadát sötétségben tölti. Az Anduril-216 éjszakai áthaladásai lehetőséget biztosítanak infravörös képalkotó berendezésének hatékony működésére. „Ez egy egyedülálló érzékelő, amely lehetővé teszi számunkra, hogy hosszúhullámú infravörös tartományban készítsünk felvételeket” - mondta Gokul Subramanian, az Anduril mérnöki tevékenységéért felelős vezető alelnöke. „Ami különlegessé teszi, az a rendkívül széles dinamikatartománya. Nagyon alacsony a Nap irányából érkező zavaró fény miatti kizárási igénye, vagyis csak rendkívül ritkán fordul elő, hogy a Nap miatt ne tudjunk méréseket végezni, és teljes sötétségben is képesek vagyunk észlelni a dolgokat.”
If you can’t see in space, you can’t win in space. We started with the goal of proving advanced space domain awareness on-orbit. To do it, we developed a fully integrated satellite. ANDURIL-216 carries three modular mission payloads designed, built, and integrated by Anduril. The payloads work together to deliver on the essential mission of never losing sight of an object as it circles the Earth, even in its shadow. ANDURIL-216 is the foundation for space warfare supremacy.
— Anduril Industries (@anduriltech) November 10, 2026
Az amerikai hadsereg és egyre több kereskedelmi adatszolgáltató földi és űrbeli radarokból, valamint optikai érzékelőkből álló hálózatot használ a műholdforgalom megfigyelésére. Az Anduril az év elején felvásárolta az egyik kereskedelmi műholdkövető vállalatot, az ExoAnalytic Solutions céget. Az optikai követésnek azonban van egy hiányossága: amikor a műholdak a Föld árnyékába kerülnek, az űrforgalmat figyelő rendszerek átmenetileg elveszíthetik a kapcsolatot egy-egy űreszközzel, ha az az éjszakai pályaszakaszon hajt végre manővert.
Az amerikai Űrhaderő két elsődleges okból felelős a műholdak nyomon követéséért. Egyrészt a katonai parancsnokok tudni akarják, ha valamelyik ellenfél fenyegető módon változtatja meg műholdjának pályáját vagy helyzetét. Másrészt az Űrhaderő közlekedési figyelmeztetéseket küld a műholdakat üzemeltető szervezeteknek világszerte, ha fennáll egy esetleges ütközés veszélye. „Jelenleg nincsenek földi érzékelőink az ellenfeleink szuverén területein, azokon a napfogyatkozási időszakokon pedig, amikor nagymértékben a látható fény tartományában működő érzékelőkre támaszkodunk, nem látjuk azokat a műholdakat, amelyeket nem világít meg a Nap” - mondta Adam Thurn, az Anduril orbitális rendszerekért felelős alelnöke és vezérigazgatója. „A hosszúhullámú infravörös űrszenzorral ezt a hiányosságot szeretnénk megszüntetni.”
Az Anduril hosszúhullámú infravörös érzékelője az űreszközök hőkibocsátását észleli, így a napfogyatkozási időszakokban is képes működni. Thurn szerint ez „olyan egyedülálló képességet biztosít számunkra, amelynek segítségével megfigyelhetjük, amikor egy ellenfél vagy más, az űrben tartózkodó objektum manővereket hajt végre ezekben a napfogyatkozási időszakokban, amikor korábban meglehetősen vakok voltunk”.
Az infravörös űrszenzor kifejlesztése során a mérnökök az Anduril autonóm fegyverrendszereiben alkalmazott képalkotási technológiát alakították át űrbeli felhasználásra. Az Anduril egyetlen felvételt tett közzé az Anduril-216 fedélzetén működő érzékelőtől. A képen a Hold infravörös felvétele látható a Föld horizontja fölött. Thurn szerint a Holdról készült kép csupán ízelítőt ad abból, mire képes a műszer. „A pályán működő hosszúhullámú infravörös rendszerünk képes mind fel nem bontott, mind felbontott képek készítésére” - mondta Thurn, utalva arra, hogy az Anduril érzékelője megfelelően kis távolságból akár más, pályán keringő műholdak vizsgálatára is alkalmas lehet. Thurn elmondása szerint az Anduril jelenleg arra összpontosít, hogy a követőérzékelőt alacsony Föld körüli pályán történő alkalmazásra optimalizálja, de a rendszer más pályákon is használható lehet, később pedig akár a Hold közelében található ciszlunáris térségben is bevethetővé válhat.
Az Anduril-216 műholdplatformját az Apex Space nevű, műholdgyártással foglalkozó startup vállalat építette. Subramanian elmondta, hogy az Anduril nem tervezi saját műholdgyártó üzem létrehozását. Ehelyett arra számít, hogy külső gyártóktól vásárol majd műholdplatformokat, amelyeket érzékelő- és számítási modulokkal szerel fel, így különböző űrbeli küldetések végrehajtására lesznek alkalmasak. „Ezt láthatjuk most az Anduril-216 esetében is. Egy egyszerű küldetéssel indultunk: azt akartuk megoldani, hogyan követhetjük nyomon a műholdakat, különösen azokban a napfogyatkozási időszakokban, amikor az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy folyamatosan szemmel tartsa őket” - mondta Subramanian. „A küldetést ennek megfelelően terveztük meg.”
Az Anduril-216 fedélzetén található számítási modul feladata, hogy egyesítse a különböző típusú érzékelőkből, például infravörös vagy látható fényben működő képalkotó berendezésekből származó adatokat, majd önállóan állítson elő követési megoldásokat, anélkül, hogy ehhez a földi irányítás beavatkozására vagy elemzésére lenne szükség. Subramanian elmondta, hogy az Anduril jelenleg elsősorban az űrbeli helyzetismerethez szükséges adatok gyűjtésére összpontosít, amelyeket értékesíteni kíván az amerikai hadsereg számára. Nem teljes műholdakat vagy érzékelőket akar eladni a kormánynak. „Jelenleg az Anduril nem kínálja ezt a rendszert kereskedelmi beszállítói termékként” - mondta. „Ez a jövőben változhat.”