SG.hu·
A Rocket Lab 8 milliárd dollárért felvásárolja az Iridiumot
A Rocket Lab bejelentette, hogy felvásárolja az Iridium műholdas távközlési vállalatot. A készpénzzel és Rocket Lab-részvényekkel finanszírozott ügylet mintegy 8 milliárd dollárra értékeli az Iridiumot.
Az üzlet révén az alapítója és vezérigazgatója, Peter Beck által vezetett rakétaindító vállalat egy olyan, évtizedek óta nyereséges műholdas céggel egyesül, amelynek 80 alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból álló hálózata távközlési szolgáltatásokat nyújt. „Úgy gondoljuk, hogy ez lesz az űripar egyik legnagyobb átalakító hatású üzlete” - mondta Beck az ügyletet bejelentő rövid promóciós videóban. „Ez a növekedés szempontjából a lehető legjobb párosítás.”
Beck szerint az ügylet egyfajta gyorsítópályát biztosít a Rocket Lab számára az úgynevezett „űralkalmazások” piacára való belépéshez. Ez azt jelenti, hogy a vállalat nem csupán a hang-, internet- és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó műholdak felbocsátásával foglalkozik majd, hanem magukat az űrből nyújtott szolgáltatásokat is kínálja. Az űripar bevételeinek legnagyobb része ezen a területen keletkezik. „Ez egy olyan üzlet, ahol egy meg egy nem kettő, hanem három” - mondta. „Az egyik fél a Rocket Lab. Korlátlan hozzáférésünk van az űrhöz, és képesek vagyunk nagy sorozatban űreszközöket gyártani. Emellett fontos küldetéseket hajtunk végre ügyfeleink számára. Ott van az Iridium is, amely már működő műholdkonstellációval, frekvenciaspektrummal, ráadásul rendkívül értékes frekvenciaspektrummal, több millió ügyféllel és nyereséges üzleti modellel rendelkezik. A kettő együtt egy teljesen integrált, saját rakétaindítási képességgel rendelkező űrnagyhatalmat hoz létre.”
Az Iridium jelentős L-sávú frekvenciaspektrummal rendelkezik, és jelenleg világszerte 2,55 millió ügyfelet szolgál ki. A távközlési szolgáltatások mellett a vállalat egy kereskedelmi helymeghatározási, navigációs és időszinkronizációs szolgáltatást is fejleszt, amely a GPS alternatívája lehet. Beck szerint a Rocket Lab további növekedési lehetőségeket „szabadít fel” az Iridium jelenlegi műholdhálózatában, emellett új műholdkonstellációkat is kiépít majd újabb űralapú szolgáltatások biztosítására.
Az Iridium hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója, Matt Desch szerint az ügylet lehetővé teszi, hogy a vállalat gyorsabban vezessen be új szolgáltatásokat. „Azok lesznek sikeresek, akik képesek gyorsan új innovációkat juttatni az űrbe, majd azokat hosszú távon a lehető leghatékonyabban működtetni” - áll Desch közleményében. „Izgatottan várjuk, hogy a Rocket Lab részeként felgyorsíthassuk a dolgok internetéhez, a légiközlekedéshez, a tengeri közlekedéshez, a helymeghatározási, navigációs és időszinkronizációs szolgáltatásokhoz, valamint a nemzetbiztonsági képességekhez kapcsolódó következő generációs fejlesztéseket, és új, innovatív alkalmazásokat valósíthassunk meg.”
Ez rendkívül merész lépés a Rocket Lab részéről, amely az elmúlt időszakban sorra hajtotta végre felvásárlásait annak érdekében, hogy működését olyan szintre fejlessze, ahol már érdemben versenyezhet a SpaceX-szel és a Blue Originnel. Ezek a vállalatok ugyancsak rendelkeznek rakétaindítási képességekkel, és nagy műholdkonstellációkat kívánnak üzemeltetni. Az elmúlt két évben a Rocket Lab felvásárolta a Geostot és a Mynaricot is, hogy tovább fejlessze űreszköz-gyártási képességeit. Ezeknek a néhány százmillió dollár értékű ügyleteknek a jelentőségét azonban messze felülmúlja az Iridium felvásárlása.
Az Iridium hosszú múltra tekint vissza. A vállalatot eredetileg 1998-ban alapították, de néhány évvel később az amerikai kormánynak kellett megmentenie a csődtől, mivel rendkívül nehéznek bizonyult egy kereskedelmi műholdas távközlési hálózat kiépítése és pályára állítása. Matt Desch 2006-ban vette át a vezérigazgatói posztot. Kidolgozta a következő generációs műholdkonstelláció tervét, majd a 2010-es években a SpaceX Falcon 9 rakétáival állították pályára az új műholdakat. Egy időben az Iridium volt a SpaceX legfontosabb kereskedelmi rakétaindítási ügyfele. Ezek a műholdak termelik ma is az Iridium bevételeinek legnagyobb részét.
Ahhoz azonban, hogy Beck szavaival élve valóban „saját rakétaindítási képességgel rendelkező űrnagyhatalommá” váljon, a Rocket Labnak be kell fejeznie a Neutron hordozórakéta fejlesztését. A vállalat jelenlegi fő rakétája, az Electron ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy a Rocket Lab által tervezett kommunikációs műholdak többségét pályára állítsa. A vállalat eredetileg 2024-re tervezte a közepes teherbírású Neutron első indítását. A rakéta újrafelhasználható első fokozattal és újszerű orrkúp-kialakítással készül. A fejlesztés során azonban több kezdeti probléma is jelentkezett, köztük hajtóműhibák és szerkezeti tesztek során tapasztalt rendellenességek. A vállalat hivatalosan továbbra is azt tervezi, hogy az első indítást még az idei év negyedik negyedévében végrehajtja. A tesztelési problémák miatt azonban már az sem biztos, hogy a Neutron egyáltalán 2027-ben bemutatkozhat.
Az üzlet révén az alapítója és vezérigazgatója, Peter Beck által vezetett rakétaindító vállalat egy olyan, évtizedek óta nyereséges műholdas céggel egyesül, amelynek 80 alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból álló hálózata távközlési szolgáltatásokat nyújt. „Úgy gondoljuk, hogy ez lesz az űripar egyik legnagyobb átalakító hatású üzlete” - mondta Beck az ügyletet bejelentő rövid promóciós videóban. „Ez a növekedés szempontjából a lehető legjobb párosítás.”
Beck szerint az ügylet egyfajta gyorsítópályát biztosít a Rocket Lab számára az úgynevezett „űralkalmazások” piacára való belépéshez. Ez azt jelenti, hogy a vállalat nem csupán a hang-, internet- és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó műholdak felbocsátásával foglalkozik majd, hanem magukat az űrből nyújtott szolgáltatásokat is kínálja. Az űripar bevételeinek legnagyobb része ezen a területen keletkezik. „Ez egy olyan üzlet, ahol egy meg egy nem kettő, hanem három” - mondta. „Az egyik fél a Rocket Lab. Korlátlan hozzáférésünk van az űrhöz, és képesek vagyunk nagy sorozatban űreszközöket gyártani. Emellett fontos küldetéseket hajtunk végre ügyfeleink számára. Ott van az Iridium is, amely már működő műholdkonstellációval, frekvenciaspektrummal, ráadásul rendkívül értékes frekvenciaspektrummal, több millió ügyféllel és nyereséges üzleti modellel rendelkezik. A kettő együtt egy teljesen integrált, saját rakétaindítási képességgel rendelkező űrnagyhatalmat hoz létre.”
Az Iridium jelentős L-sávú frekvenciaspektrummal rendelkezik, és jelenleg világszerte 2,55 millió ügyfelet szolgál ki. A távközlési szolgáltatások mellett a vállalat egy kereskedelmi helymeghatározási, navigációs és időszinkronizációs szolgáltatást is fejleszt, amely a GPS alternatívája lehet. Beck szerint a Rocket Lab további növekedési lehetőségeket „szabadít fel” az Iridium jelenlegi műholdhálózatában, emellett új műholdkonstellációkat is kiépít majd újabb űralapú szolgáltatások biztosítására.
Az Iridium hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója, Matt Desch szerint az ügylet lehetővé teszi, hogy a vállalat gyorsabban vezessen be új szolgáltatásokat. „Azok lesznek sikeresek, akik képesek gyorsan új innovációkat juttatni az űrbe, majd azokat hosszú távon a lehető leghatékonyabban működtetni” - áll Desch közleményében. „Izgatottan várjuk, hogy a Rocket Lab részeként felgyorsíthassuk a dolgok internetéhez, a légiközlekedéshez, a tengeri közlekedéshez, a helymeghatározási, navigációs és időszinkronizációs szolgáltatásokhoz, valamint a nemzetbiztonsági képességekhez kapcsolódó következő generációs fejlesztéseket, és új, innovatív alkalmazásokat valósíthassunk meg.”
Ez rendkívül merész lépés a Rocket Lab részéről, amely az elmúlt időszakban sorra hajtotta végre felvásárlásait annak érdekében, hogy működését olyan szintre fejlessze, ahol már érdemben versenyezhet a SpaceX-szel és a Blue Originnel. Ezek a vállalatok ugyancsak rendelkeznek rakétaindítási képességekkel, és nagy műholdkonstellációkat kívánnak üzemeltetni. Az elmúlt két évben a Rocket Lab felvásárolta a Geostot és a Mynaricot is, hogy tovább fejlessze űreszköz-gyártási képességeit. Ezeknek a néhány százmillió dollár értékű ügyleteknek a jelentőségét azonban messze felülmúlja az Iridium felvásárlása.
Az Iridium hosszú múltra tekint vissza. A vállalatot eredetileg 1998-ban alapították, de néhány évvel később az amerikai kormánynak kellett megmentenie a csődtől, mivel rendkívül nehéznek bizonyult egy kereskedelmi műholdas távközlési hálózat kiépítése és pályára állítása. Matt Desch 2006-ban vette át a vezérigazgatói posztot. Kidolgozta a következő generációs műholdkonstelláció tervét, majd a 2010-es években a SpaceX Falcon 9 rakétáival állították pályára az új műholdakat. Egy időben az Iridium volt a SpaceX legfontosabb kereskedelmi rakétaindítási ügyfele. Ezek a műholdak termelik ma is az Iridium bevételeinek legnagyobb részét.
Ahhoz azonban, hogy Beck szavaival élve valóban „saját rakétaindítási képességgel rendelkező űrnagyhatalommá” váljon, a Rocket Labnak be kell fejeznie a Neutron hordozórakéta fejlesztését. A vállalat jelenlegi fő rakétája, az Electron ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy a Rocket Lab által tervezett kommunikációs műholdak többségét pályára állítsa. A vállalat eredetileg 2024-re tervezte a közepes teherbírású Neutron első indítását. A rakéta újrafelhasználható első fokozattal és újszerű orrkúp-kialakítással készül. A fejlesztés során azonban több kezdeti probléma is jelentkezett, köztük hajtóműhibák és szerkezeti tesztek során tapasztalt rendellenességek. A vállalat hivatalosan továbbra is azt tervezi, hogy az első indítást még az idei év negyedik negyedévében végrehajtja. A tesztelési problémák miatt azonban már az sem biztos, hogy a Neutron egyáltalán 2027-ben bemutatkozhat.