SG.hu·
Azt ígérték, az MI legyőzi a betegségeket, de ebből még semmit nem látni
Egyetlen mesterséges intelligencia által megtervezett gyógyszer sem kapott még engedélyt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságtól, az FDA-tól, a gyógyszeripar vezetői pedig azt mondják, hogy a biológia jelenti az akadályt.
Az ígéretek grandiózusak voltak: az Anthropic vezérigazgatója azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia egy évtizeden belül az emberi betegségek többségét meggyógyíthatja. Egy másik IT-vezető pedig azzal viccelődött, hogy az MI-kutatók már cigarettázni kezdtek, annyira biztosak abban, hogy az MI meg fogja gyógyítani a tüdőrákot. A gyógyszeripari vezetők azonban nem hisznek ezeknek az állításoknak. „Ez teljes képtelenség” - mondta Jeff Leiden, a Vertex Pharmaceuticals ügyvezető elnöke, felidézve egy közelmúltbeli beszélgetését egy technológiai vezetővel, aki azt állította, hogy az MI a következő hét évben az emberi betegségek 90 százalékát meggyógyítja.
Leiden elmondása szerint a Vertex mintegy 50 MI-vállalatot kért fel, hogy átvizsgálják a vállalat 10 000 gyógyszervegyületet tartalmazó adatállományát. Egyiküknek sem sikerült működő gyógyszert előállítania. „Ez egyszerűen nem működik önmagában” - mondta Leiden. „És egyetlen olyan vállalat állítása sem igaz, amely azt mondja, hogy képes erre. Legalábbis a mi tapasztalataink szerint, miután a legtöbbjüket megvizsgáltuk, ez nem igaz.” Az új gyógyszereket felfedező vállalatokat irányító vezetők szerint az MI a közeljövőben biztosan nem fogja meggyógyítani a rákot. Mérsékelni igyekeznek a technológia gyógyszerkutatásban való alkalmazásával kapcsolatos túlzott várakozásokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi biológia még a szuperintelligencia számára is túlságosan bonyolult.
A gyógyszergyártók természetesen használják az MI-t, sőt új gyógyszerek létrehozására is alkalmazzák. A technológia segít a kutatóknak kiválasztani a megfelelő célpontokat, finomhangolni a kísérleti gyógyszereket, valamint azonosítani azokat a betegeket, akik alkalmas jelöltek lehetnek az adott kezelésekre. Leiden szerint az MI hasznos segítőtársa lehet a tudósoknak, afféle másodpilótaként működve. Az MI orvostudományba történő integrálásáért folyó versenyben azonban éles szakadék alakult ki a Szilícium-völgy ígéretei és aközött, amit a gyógyszeripari vezetők a gyógyszerfejlesztés kemény valóságának neveznek. A biológia területén még mindig annyi az ismeretlen tényező, hogy azokat az adatok elemzése sem képes megszüntetni.
„Ha elég hosszú ideig dolgozunk ebben az iparágban, gyorsan megtanulunk szerénynek maradni” - mondta Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. „A betegségek bonyolultak, a biológia bonyolult. Azt állítani, hogy az MI meg fogja gyógyítani a rákot, talán kissé elhamarkodott kijelentés.” A brit gyógyszergyártó nemrég 40 millió dolláros kezdeti kifizetéssel járó megállapodást kötött az Insitro nevű MI-alapú biotechnológiai vállalattal új szívgyógyszerek és fogyást elősegítő készítmények felfedezésére. Emellett megállapodást írt alá az Oracle-lel is, hogy segítsen egyszerűsíteni a klinikai vizsgálatokhoz szükséges betegek toborzásának folyamatát. A vállalat nemrég megnyitott, a massachusettsi Cambridge-ben található kutatás-fejlesztési központjában MI-t alkalmaznak a kísérletek felgyorsítására.
Alex Devereson, a McKinsey gyógyszerfejlesztési MI-alkalmazásokra szakosodott partnere szerint a technológia a korábbiaknál gyorsabban képes új kísérleti gyógyszereket megtervezni, ez azonban nem jelenti azt, hogy működőképes készítményeket is létrehoz. Elmondása szerint a gyógyszerfejlesztés középső és késői szakaszában bekövetkező kudarcok mintegy negyede biztonságossági problémákra vezethető vissza, mivel a gyógyszereknek úgynevezett „nem célzott hatásaik” lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben nem kívánt folyamatokat indítanak el, amelyek nem kívánatos, sőt akár káros mellékhatásokhoz vezetnek. A jelenlegi MI-modellek nehezen tudják előre jelezni ezeket. „A befektetések azokhoz a problémákhoz áramlanak, amelyeket a legkönnyebb megoldani, nem pedig azokhoz, amelyek a legfontosabbak” - mondta Devereson.
A McKinsey adatai szerint a kockázatitőke-befektető és magántőkealapok 2025-ben világszerte összesen 8,4 milliárd dollárt fektettek be az MI-alapú gyógyszerkutatásba, szemben a két évvel korábbi mintegy 4 milliárd dollárral. Mindazonáltal mindössze néhány, kifejezetten MI-re épülő biotechnológiai vállalat, például az Insilico Medicine és a Generate Biomedicines juttatott el gyógyszereket a betegeken végzett késői klinikai vizsgálatokig, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság egyiket sem engedélyezte még. A Szilícium-völgy legnagyobb szereplői ennek ellenére olyan jövedelmező lehetőséget látnak a gyógyszerfejlesztésben, amelyet érdemes alapjaiban átalakítani. „Úgy gondolom, hogy valójában lehetségessé válik az emberi betegségek többségének meggyógyítása nagyjából 5-10 éven belül, bármilyen őrülten hangzik is” - írta szeptemberben az X-en Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója.
Az Anthropic az év elején felvásárolt egy olyan biotechnológiai vállalatot, amely addig nem hozta nyilvánosságra működését, nemrég pedig megvásárolt egy egyszemélyes biotechnológiai céget is, amely szinte teljes egészében MI-alapú működésre épül. Az OpenAI a múlt hónapban jelentette be, hogy felvásárolt egy MI-alapú gyógyszerkutatással foglalkozó biotechnológiai vállalatot. A legtöbb gyógyszeripari vállalatnak szintén vannak partnerségei MI-fejlesztőkkel. Az Eli Lilly és az Nvidia januárban bejelentette, hogy öt év alatt akár egymilliárd dollárt is befektetnek annak kutatására, milyen szerepet játszhat az MI többek között a gyógyszerkutatásban és a robotikában. A Bristol Myers Squibb, a Novo Nordisk és a Sanofi egyaránt bejelentette, hogy partnerségre lépett az OpenAI-jal vagy az Anthropic-kal.
A kutatási részlegeket vezető szakemberek, köztük George Yancopoulos, a Regeneron tudományos igazgatója, aki több mint 1000 szabadalom birtokosa, látják az MI-ben rejlő lehetőségeket a laboratóriumi munka támogatására, de nem tekintenek rá forradalmi áttörésként. „Az MI nem fog csak úgy, varázsütésre megjelenni, és megmondani nekünk, hogyan végezzük a dolgunkat, vagy 15 évről öt évre csökkenteni a folyamatok időtartamát” - mondta Yancopoulos. A szabályozó hatóságok nemrég új keretrendszerek bevezetését javasolták az MI szabályozási beadványokban és a klinikai vizsgálatok adatainak elemzésében történő alkalmazására. Ez azonban nem segít felgyorsítani a folyamat néhány nehezebben megoldható részét, például a megfelelő betegek kellő számú megtalálását, illetve a vizsgálatok teljes időtartama alatti megfigyelésüket.
A technológia a fejlődésével valószínűleg egyre hasznosabbá és potenciálisan egyre nagyobb teljesítményű eszközzé válik majd a gyógyszerfejlesztésben. A németországi székhelyű Bayer génterápiás részlegének egyik csapata nemrég mindössze néhány nap alatt 100 millió betegrekordot vizsgált át MI segítségével. A genetikai markereket és a betegek kórtörténetét elemezve kiválasztották azt az öt betegséget, amelyek a legalkalmasabbnak tűntek génszerkesztési technológiájuk alkalmazására. „Ez azt jelenti, hogy maga az MI gyógyít meg egy betegséget? Nem” - mondta Sebastian Guth, a Bayer operatív igazgatója. „A varázslat akkor történik, amikor az emberi tudósok kivételes szakértelmét összekapcsoljuk az MI-vel.”
Az ígéretek grandiózusak voltak: az Anthropic vezérigazgatója azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia egy évtizeden belül az emberi betegségek többségét meggyógyíthatja. Egy másik IT-vezető pedig azzal viccelődött, hogy az MI-kutatók már cigarettázni kezdtek, annyira biztosak abban, hogy az MI meg fogja gyógyítani a tüdőrákot. A gyógyszeripari vezetők azonban nem hisznek ezeknek az állításoknak. „Ez teljes képtelenség” - mondta Jeff Leiden, a Vertex Pharmaceuticals ügyvezető elnöke, felidézve egy közelmúltbeli beszélgetését egy technológiai vezetővel, aki azt állította, hogy az MI a következő hét évben az emberi betegségek 90 százalékát meggyógyítja.
Leiden elmondása szerint a Vertex mintegy 50 MI-vállalatot kért fel, hogy átvizsgálják a vállalat 10 000 gyógyszervegyületet tartalmazó adatállományát. Egyiküknek sem sikerült működő gyógyszert előállítania. „Ez egyszerűen nem működik önmagában” - mondta Leiden. „És egyetlen olyan vállalat állítása sem igaz, amely azt mondja, hogy képes erre. Legalábbis a mi tapasztalataink szerint, miután a legtöbbjüket megvizsgáltuk, ez nem igaz.” Az új gyógyszereket felfedező vállalatokat irányító vezetők szerint az MI a közeljövőben biztosan nem fogja meggyógyítani a rákot. Mérsékelni igyekeznek a technológia gyógyszerkutatásban való alkalmazásával kapcsolatos túlzott várakozásokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi biológia még a szuperintelligencia számára is túlságosan bonyolult.
A gyógyszergyártók természetesen használják az MI-t, sőt új gyógyszerek létrehozására is alkalmazzák. A technológia segít a kutatóknak kiválasztani a megfelelő célpontokat, finomhangolni a kísérleti gyógyszereket, valamint azonosítani azokat a betegeket, akik alkalmas jelöltek lehetnek az adott kezelésekre. Leiden szerint az MI hasznos segítőtársa lehet a tudósoknak, afféle másodpilótaként működve. Az MI orvostudományba történő integrálásáért folyó versenyben azonban éles szakadék alakult ki a Szilícium-völgy ígéretei és aközött, amit a gyógyszeripari vezetők a gyógyszerfejlesztés kemény valóságának neveznek. A biológia területén még mindig annyi az ismeretlen tényező, hogy azokat az adatok elemzése sem képes megszüntetni.
„Ha elég hosszú ideig dolgozunk ebben az iparágban, gyorsan megtanulunk szerénynek maradni” - mondta Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. „A betegségek bonyolultak, a biológia bonyolult. Azt állítani, hogy az MI meg fogja gyógyítani a rákot, talán kissé elhamarkodott kijelentés.” A brit gyógyszergyártó nemrég 40 millió dolláros kezdeti kifizetéssel járó megállapodást kötött az Insitro nevű MI-alapú biotechnológiai vállalattal új szívgyógyszerek és fogyást elősegítő készítmények felfedezésére. Emellett megállapodást írt alá az Oracle-lel is, hogy segítsen egyszerűsíteni a klinikai vizsgálatokhoz szükséges betegek toborzásának folyamatát. A vállalat nemrég megnyitott, a massachusettsi Cambridge-ben található kutatás-fejlesztési központjában MI-t alkalmaznak a kísérletek felgyorsítására.
Alex Devereson, a McKinsey gyógyszerfejlesztési MI-alkalmazásokra szakosodott partnere szerint a technológia a korábbiaknál gyorsabban képes új kísérleti gyógyszereket megtervezni, ez azonban nem jelenti azt, hogy működőképes készítményeket is létrehoz. Elmondása szerint a gyógyszerfejlesztés középső és késői szakaszában bekövetkező kudarcok mintegy negyede biztonságossági problémákra vezethető vissza, mivel a gyógyszereknek úgynevezett „nem célzott hatásaik” lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben nem kívánt folyamatokat indítanak el, amelyek nem kívánatos, sőt akár káros mellékhatásokhoz vezetnek. A jelenlegi MI-modellek nehezen tudják előre jelezni ezeket. „A befektetések azokhoz a problémákhoz áramlanak, amelyeket a legkönnyebb megoldani, nem pedig azokhoz, amelyek a legfontosabbak” - mondta Devereson.
A McKinsey adatai szerint a kockázatitőke-befektető és magántőkealapok 2025-ben világszerte összesen 8,4 milliárd dollárt fektettek be az MI-alapú gyógyszerkutatásba, szemben a két évvel korábbi mintegy 4 milliárd dollárral. Mindazonáltal mindössze néhány, kifejezetten MI-re épülő biotechnológiai vállalat, például az Insilico Medicine és a Generate Biomedicines juttatott el gyógyszereket a betegeken végzett késői klinikai vizsgálatokig, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság egyiket sem engedélyezte még. A Szilícium-völgy legnagyobb szereplői ennek ellenére olyan jövedelmező lehetőséget látnak a gyógyszerfejlesztésben, amelyet érdemes alapjaiban átalakítani. „Úgy gondolom, hogy valójában lehetségessé válik az emberi betegségek többségének meggyógyítása nagyjából 5-10 éven belül, bármilyen őrülten hangzik is” - írta szeptemberben az X-en Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója.
Az Anthropic az év elején felvásárolt egy olyan biotechnológiai vállalatot, amely addig nem hozta nyilvánosságra működését, nemrég pedig megvásárolt egy egyszemélyes biotechnológiai céget is, amely szinte teljes egészében MI-alapú működésre épül. Az OpenAI a múlt hónapban jelentette be, hogy felvásárolt egy MI-alapú gyógyszerkutatással foglalkozó biotechnológiai vállalatot. A legtöbb gyógyszeripari vállalatnak szintén vannak partnerségei MI-fejlesztőkkel. Az Eli Lilly és az Nvidia januárban bejelentette, hogy öt év alatt akár egymilliárd dollárt is befektetnek annak kutatására, milyen szerepet játszhat az MI többek között a gyógyszerkutatásban és a robotikában. A Bristol Myers Squibb, a Novo Nordisk és a Sanofi egyaránt bejelentette, hogy partnerségre lépett az OpenAI-jal vagy az Anthropic-kal.
A kutatási részlegeket vezető szakemberek, köztük George Yancopoulos, a Regeneron tudományos igazgatója, aki több mint 1000 szabadalom birtokosa, látják az MI-ben rejlő lehetőségeket a laboratóriumi munka támogatására, de nem tekintenek rá forradalmi áttörésként. „Az MI nem fog csak úgy, varázsütésre megjelenni, és megmondani nekünk, hogyan végezzük a dolgunkat, vagy 15 évről öt évre csökkenteni a folyamatok időtartamát” - mondta Yancopoulos. A szabályozó hatóságok nemrég új keretrendszerek bevezetését javasolták az MI szabályozási beadványokban és a klinikai vizsgálatok adatainak elemzésében történő alkalmazására. Ez azonban nem segít felgyorsítani a folyamat néhány nehezebben megoldható részét, például a megfelelő betegek kellő számú megtalálását, illetve a vizsgálatok teljes időtartama alatti megfigyelésüket.
A technológia a fejlődésével valószínűleg egyre hasznosabbá és potenciálisan egyre nagyobb teljesítményű eszközzé válik majd a gyógyszerfejlesztésben. A németországi székhelyű Bayer génterápiás részlegének egyik csapata nemrég mindössze néhány nap alatt 100 millió betegrekordot vizsgált át MI segítségével. A genetikai markereket és a betegek kórtörténetét elemezve kiválasztották azt az öt betegséget, amelyek a legalkalmasabbnak tűntek génszerkesztési technológiájuk alkalmazására. „Ez azt jelenti, hogy maga az MI gyógyít meg egy betegséget? Nem” - mondta Sebastian Guth, a Bayer operatív igazgatója. „A varázslat akkor történik, amikor az emberi tudósok kivételes szakértelmét összekapcsoljuk az MI-vel.”