Gyurkity Péter
Feleslegesek lehetnek a probiotikumok
Erre hívják fel a figyelmet egyes orvosok, akik szerint a túladagolás akár problémás is lehet.
A probiotikumok elterjedésével, valamint az egyes gyártók által jól átgondolt reklámhadjárat eredményeként ma már sokak számára a mindennapok részét jelenti a különböző táplálék-kiegészítők és vitaminkészítmények rendszeres fogyasztása. Ez azonban egyes szakemberek szerint nemcsak felesleges, de akár káros is lehet.
Ezzel kapcsolatban beszélt nemrég a témáról Matthew Ciorba, a Saint Luis-i Washington Egyetem kutatója, aki egyben az intézet gyulladásos bélbetegségekre fókuszáló programjának igazgatója. Ő ugyan korábban bizonyos tanulmányokban kijelentette, hogy egyes készítmények valóban hasznosak lehetnek, ez a hasznos jelleg azonban csak jól körülhatárolt esetekben és betegségeknél rajzolódik ki, míg a nagy többség valószínűleg teljesen feleslegesen fogyasztja (vedeli) a boltok polcait elárasztó probiotikumokat. Tekintettel arra, hogy egyes előrejelzésekben ez a piac 2023-ra csaknem megduplázódik, évente pedig több mint 64 milliárd dollárt emészthet fel, nem elhanyagolható tényező a trend várható alakulása.
Az antibiotikumos kezelések alatt és után jelentkező hasmenéses tüneteket valóban enyhítheti és lerövidítheti ezen készítmények fogyasztása, számos más esetben (így például a a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladását jelentő Crohn-betegségnél) jó eséllyel teljesen haszontalanok lehetnek az ezzel kapcsolatos próbálkozások. Legalább ilyen fontos szempont, hogy a tengerentúlon (és hazánkban is) számos olyan készítmény kerül a polcokra, amelyek nem mentek át semmilyen ellenőrzésen, ezeket pedig csak később vonják ki a forgalomból, amikor bebizonyosodott, hogy valamilyen probléma merül fel az összetevőkkel vagy az állítólagos hatással kapcsolatban. A túladagolás a gyógyszerekhez hasonló módon további problémákat okozhat, nem tudjuk biztosan, hogy ezen termékek nagy mennyiségben is ártalmatlanok, a betegek azonban sokkal szívesebben fordulnak ebbe az irányba, hiszen ez sokszor könnyebb alternatívát kínál, mint az orvossal való rendszeres konzultáció és az ezt követő gyógyszeres kezelés. Maga az orvostudomány is felelős a jelenségért, hiszen több esetben nem ismerjük a betegségek pontos eredetét, azok kiváltó okát, így a tanácstalanság is az említett termékek felé terelheti az embereket.
A gyártók persze a maguk részéről fűt-fát ígérnek, a várt eredmény azonban sokszor nem következik be, amiben nyilván a marketing is szerepet játszik. Hiányoznak továbbá a tudományos kutatások, itt a bélrendszer szempontjából hasznosnak vélt baktériumok alkalmazásával kapcsolatban is kitartó munkára és számos további tanulmányra van szükség – ezek elkészültéig marad az érvényben lévő ajánlás, miszerint amennyiben néhány hét után sem enyhülnek a tünetek, érdemes felhagyni a készítmény fogyasztásával.
A probiotikumok elterjedésével, valamint az egyes gyártók által jól átgondolt reklámhadjárat eredményeként ma már sokak számára a mindennapok részét jelenti a különböző táplálék-kiegészítők és vitaminkészítmények rendszeres fogyasztása. Ez azonban egyes szakemberek szerint nemcsak felesleges, de akár káros is lehet.
Ezzel kapcsolatban beszélt nemrég a témáról Matthew Ciorba, a Saint Luis-i Washington Egyetem kutatója, aki egyben az intézet gyulladásos bélbetegségekre fókuszáló programjának igazgatója. Ő ugyan korábban bizonyos tanulmányokban kijelentette, hogy egyes készítmények valóban hasznosak lehetnek, ez a hasznos jelleg azonban csak jól körülhatárolt esetekben és betegségeknél rajzolódik ki, míg a nagy többség valószínűleg teljesen feleslegesen fogyasztja (vedeli) a boltok polcait elárasztó probiotikumokat. Tekintettel arra, hogy egyes előrejelzésekben ez a piac 2023-ra csaknem megduplázódik, évente pedig több mint 64 milliárd dollárt emészthet fel, nem elhanyagolható tényező a trend várható alakulása.
Az antibiotikumos kezelések alatt és után jelentkező hasmenéses tüneteket valóban enyhítheti és lerövidítheti ezen készítmények fogyasztása, számos más esetben (így például a a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladását jelentő Crohn-betegségnél) jó eséllyel teljesen haszontalanok lehetnek az ezzel kapcsolatos próbálkozások. Legalább ilyen fontos szempont, hogy a tengerentúlon (és hazánkban is) számos olyan készítmény kerül a polcokra, amelyek nem mentek át semmilyen ellenőrzésen, ezeket pedig csak később vonják ki a forgalomból, amikor bebizonyosodott, hogy valamilyen probléma merül fel az összetevőkkel vagy az állítólagos hatással kapcsolatban. A túladagolás a gyógyszerekhez hasonló módon további problémákat okozhat, nem tudjuk biztosan, hogy ezen termékek nagy mennyiségben is ártalmatlanok, a betegek azonban sokkal szívesebben fordulnak ebbe az irányba, hiszen ez sokszor könnyebb alternatívát kínál, mint az orvossal való rendszeres konzultáció és az ezt követő gyógyszeres kezelés. Maga az orvostudomány is felelős a jelenségért, hiszen több esetben nem ismerjük a betegségek pontos eredetét, azok kiváltó okát, így a tanácstalanság is az említett termékek felé terelheti az embereket.
A gyártók persze a maguk részéről fűt-fát ígérnek, a várt eredmény azonban sokszor nem következik be, amiben nyilván a marketing is szerepet játszik. Hiányoznak továbbá a tudományos kutatások, itt a bélrendszer szempontjából hasznosnak vélt baktériumok alkalmazásával kapcsolatban is kitartó munkára és számos további tanulmányra van szükség – ezek elkészültéig marad az érvényben lévő ajánlás, miszerint amennyiben néhány hét után sem enyhülnek a tünetek, érdemes felhagyni a készítmény fogyasztásával.