SG.hu·

Musk rakétagyártó vállalata MI-re költ a legtöbbet

Musk rakétagyártó vállalata MI-re költ a legtöbbet
A SpaceX egyszerre fejleszti a Starlinket, a Starship rakétát és az MI infrastruktúráját, ezért tőkekiadásai csaknem hétszeresére emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bevétel szintén nőtt.

A SpaceX júniusban lépett tőzsdére minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátásával, ezzel alapítója, Elon Musk lett a világ első dollárbilliomosa. Azóta a rakétagyártó részvényei meglehetősen rázós utat jártak be a tőzsdén, Musk pedig ismét "csupán" dollármilliárdosnak számít, miközben egyre több kérdés merül fel a vállalat mesterséges intelligenciára fordított kiadásaival kapcsolatban, valamint hogy meg tudja-e valósítani ambiciózus elképzeléseit, például az MI-adatközpontok világűrbe juttatását és egy olyan rakéta megépítését, amely képes eljutni a Marsra.

A SpaceX most megmutatta, hogy pontosan mennyit fektet be e célok elérésébe. Első nyilvános vállalatként közzétett eredménybeszámolójában a SpaceX közölte, hogy tőkekiadásai a második negyedévben 18,4 milliárd dollárra ugrottak, ami csaknem hétszerese az egy évvel korábbi 2,8 milliárd dollárnak. A kiadások háttérbe szorították a bevétel 92 százalékos növekedését, amely így 7,8 milliárd dollárt ért el. A SpaceX emellett 541 millió dolláros negyedéves veszteséget könyvelt el, ami kisebb volt az egy évvel korábbi azonos időszakban elért 1 milliárd dolláros veszteségnél.

A befektetőkkel folytatott telefonos konferencián Musk, aki gyakran tett már olyan előrejelzéseket, amelyeket később nem sikerült megvalósítania, ismét megerősítette merész SpaceX-célkitűzéseit, jelezve, hogy a vállalat kiadásai egyhamar nem fognak véget érni. Azt mondta, hogy cége jövőre megkezdi az adatközpontok világűrbe juttatását, és előrébb hozta azt az időpontot is, amikor a SpaceX éves bevétele elérheti az 1 billió dollárt. "A belső projektjeink, amelyekkel el akarjuk érni az 1 billió dolláros bevételt, 2031-ről 2030-ra kerültek előre" - mondta.

Az eredmények és Musk megjegyzései több mint 10 százalékkal küldték lejjebb a SpaceX részvényeit a tőzsdezárás utáni kereskedésben, rámutatva arra, hogy a vállalat tőzsdei bevezetése iránti lelkesedést talán könnyebb volt felkelteni, mint fenntartani. A SpaceX-nek egyszerre kell felmutatnia a rövid távú pénzügyi előrelépést, miközben drága, hosszú távú terveire költ, amelyek között keringési pályán működő adatközpontok, holdi gyárak és emberek Marsra küldése is szerepel.


Az, hogy a SpaceX hogyan teljesít a tőzsdén, hatással lehet az Anthropic és az OpenAI MI-startupokra is, amelyek szintén benyújtották tőzsdei bevezetési kérelmüket. A rakétagyártó egyelőre nem feltétlenül kelt bizalmat. Az elmúlt hetekben részvényeinek árfolyama a tőzsdei bevezetési ár alá esett. A SpaceX egyike annak a számos technológiai óriásvállalatnak, amely felpörgeti MI-kiadásait. A Wall Street elemzőinek előrejelzései szerint, amelyeket a FactSet gyűjtött össze, az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft idén és jövőre elképesztő, összesen 1,5 billió dollárt költhet adatközpontok építésére és azok fejlett chipekkel való felszerelésére. Ez a négy vállalat április és június között összesen 170 milliárd dollárt fordított tőkekiadásokra, ami 72 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Paul Golding, a Macquarie elemzője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad túl sok következtetést levonni sem a SpaceX részvényeinek teljesítményéből, sem a vállalat rövid távú pénzügyi eredményeiből. Szerinte a figyelem középpontjában inkább annak kellene állnia, hogy milyenek a vállalat kilátásai a legmodernebb MI-modellek, a keringési pályán működő adatközpontok, a Starlink műholdas internetszolgáltatás, valamint a Starship, a vállalat eddigi legnagyobb rakétája terén, amely a múlt hónapban nagyrészt sikeres tesztrepülést hajtott végre. Golding szerint a rakétákba, a műholdas internetbe és az MI-infrastruktúrába történő beruházások olyan "védőárkot" jelentenek a SpaceX számára, amely "egyedülálló helyzetbe hozza a vállalatot e nagy léptékű célok eléréséhez".

A SpaceX azt is megmutatta, hogy egyes üzletágai terén előrelépést ért el. A Starlink előfizetőinek száma 12 millióra nőtt, szemben az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 6 millióval. A szolgáltatás bevétele 66 százalékkal, 4,3 milliárd dollárra emelkedett. A befektetőkkel folytatott konferencián Musk azt jósolta, hogy a Starlink "kevesebb mint 10 éven belül a világ internetforgalmának többségét fogja biztosítani". Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke és operatív igazgatója azt mondta, arra számít, hogy a Starlink vállalatokkal és kormányokkal folytatott üzletei jelentősen bővülnek, majd hozzátette: "Tényleg úgy érezzük, mintha most kezdenénk újra az egészet." Az űrindításokból származó bevétel csaknem 29 százalékkal, 962 millió dollárra nőtt, ugyanakkor az üzletág vesztesége 542 millió dollárra emelkedett.


A SpaceX MI-re fordított kiadásainak megtérülése már kevésbé egyértelmű. A vállalat komoly versennyel néz szembe MI-termékei, például a Grok chatbotja terén. Júniusban bejelentette, hogy 60 milliárd dollárért megvásárolja a Cursor nevű startupot, amely számítógépes kódíráshoz fejleszt MI-eszközöket, miközben az olyan riválisok, mint az Anthropic, már előrébb járnak az ilyen termékek fejlesztésében. A tranzakció várhatóan a jelenlegi negyedévben zárul le. A SpaceX újabban olyan üzletágat is kiépített, amelyben a saját MI-fejlesztéseihez épített adatközpontok számítási kapacitását adja bérbe. A vállalat megállapodásokat kötött a Google-lel, az Anthropic-kal és másokkal a felesleges számítási kapacitás bérbeadásáról.

Golding arra számít, hogy ezek az üzletek, amelyek értéke a következő három évben összesen akár több tízmilliárd dollárt is elérhet, megjelennek majd a jövőbeni eredménybeszámolókban. Az Anthropic 2029 májusáig havi 1,25 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek számítási kapacitásért, és májusban csökkentett díj mellett kezdte használni a SpaceX adatközpontjait. A Google-lel kötött megállapodás októberben lép életbe.

Musk a befektetői konferencián elismeréssel beszélt az MI fejlődésének rendkívüli gyorsaságáról. A szárazföldi adatközpontok mérnöki problémáit "jelentéktelennek" nevezte azokhoz a kihívásokhoz képest, amelyekkel a rakétákat építő dolgozóinak kell szembenézniük. "Jövő év végére számomra már nem lesz egyértelmű, hogy a jelenlegi fejlődési ütem mellett van-e egyáltalán bármi digitális, amire az MI ne lenne képes" - mondta.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kotomicuki2026. 08. 07.. 16:54||#1
Tehát, ha nem kap folyamatos tőkeinjekciókat, akkor bebukik az egész hodály és rántja magával az amúgy értelmes és (ezért) nyereséges folyamatot is, amire amerika lassan az egész űrprogramját építi..., mer' a böing, a másik kiválasztott még balfékebb hozzáállású.
Tényleg jó dolog a MI..., csak nem biztos, hogy lesz aki megéri azt, vagy kitudja fizetni a számlát a végén, ami nem biztos, hogy (csak) pénzben jelentkezik majd.

Mintha egy kaszinóban lennénk és az egész emberiség jövőjét tennék fel egy tétre, aztán vagy bejön - és ez is legfeljebb csak a szűk, önjelölt kisebbségnek, miközben mindenkit rákényszerít ez a maffia, hogy a sajátját is bedobja - , vagy buktuk az egészet és minden(ki) megy a levesbe. Miközben az ebből az eleve bukásszagú őrültségből kiakarok maradni opciót nem kínálnak fel és nem is választható, mer' szabadság, egyenlőség, testvériség van...
Ez azért már annál már jóval magasabb szint, mint ahol ez az attitűd még úgy, ahogy elfogadható, vagy megbocsájtható lenne...