SG.hu·
Franciaország és Németország európai alternatívát fejlesztene a Palantir helyett
Az Arcadia rendszerre épülő új európai kezdeményezés célja az amerikai Palantir katonai szoftvereinek kiváltása és az európai védelmi ipar megerősítése.
Franciaország és Németország vállalta, hogy megvizsgálja egy olyan katonai szoftver fejlesztésének lehetőségét, amely alternatívát jelenthet az amerikai Palantir vállalat megoldásaival szemben. Az európai országok ugyanis arra törekednek, hogy csökkentsék az Egyesült Államoktól való függőségüket. Franciaország belső hírszerző szolgálata júniusban jelentette be, hogy megszünteti szerződését az amerikai megfigyelési technológiáiról ismert vállalattal, a Palantirral, miközben a német hírszerző szolgálat szintén a francia ChapsVision megoldását választotta a Palantir helyett.
"Az adatszuverenitás erősítése érdekében Franciaország és Németország megvizsgálja egy európai, szuverén digitális gerinchálózat fejlesztésének lehetőségét, figyelembe véve mindkét ország adatközpontú biztonsági megoldásait, mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiáit és felhőszolgáltatásait" - áll a két ország pénteken, Friedrich Merz és Emmanuel Macron tárgyalását követően kiadott közös nyilatkozatában. A dokumentum példaként említi a francia Arcadia rendszert, valamint a "hasonló német megoldásokat" is. A francia fegyveres erők hosszabb ideje igyekeznek az MI-vel támogatott Arcadia katonai vezetési és irányítási platformot a Palantir Maven szoftverének alternatívájaként bemutatni. A Maven rendszert a NATO is használja. A szövetség egyik magas rangú parancsnoka ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy jelenleg nincs valódi európai alternatíva.
A mostani nyilatkozat nem tesz említést az FCAS programról, vagyis arról a problémákkal terhelt francia-német-spanyol projektről, amelynek célja egy következő generációs vadászgép kifejlesztése. Ehelyett Franciaország és Németország közölte, hogy létrehoznak egy "európai együttműködő harci szabványt", amely lehetővé teszi, hogy a különböző országok által fejlesztett vadászgépek, harci drónok és egyéb légi járművek kommunikáljanak egymással, és közösen hajtsanak végre harci műveleteket.
Az MGCS programmal kapcsolatban - amely egy francia-német projekt, és amelynek célja, hogy hosszabb távon a német Leopard 2 és a francia Leclerc harckocsikat személyzettel működő és személyzet nélküli harcjárművek hálózatával váltsa fel - a két kormány megállapodott egy kutatási program elindításáról. A kutatás az autonóm vezetési technológiákra, az érzékelőkre és a harctéri hálózati kapcsolatokra fog összpontosítani, kezdeti célként pedig egy működőképességet igazoló demonstrációs szint elérését tűzték ki. Franciaország és Németország Nagy-Britanniával is együtt kíván működni a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésének lehetőségeinek vizsgálatában. A nyilatkozat olyan technológiákat emel ki, amelyek akár 2500 kilométeres hatótávolságot biztosíthatnak a fegyverek számára. Emellett rögzíti, hogy a három ország megvizsgálja a francia-német ArianeGroup vállalat rendelkezésére álló képességeket is.
Az űripar területén a két kormány szorosabb együttműködést ígért a felderítő műholdak fejlesztésében, valamint azt is vállalták, hogy a katonai eszközök felbocsátásához nagyobb arányban veszik igénybe az európai hordozórakétákat, köztük az Ariane 6-ot. Franciaország és Németország ismét megerősítette támogatását a KNDS harckocsigyártó tőzsdei bevezetése mellett is, feltéve, hogy a piaci körülmények megfelelőek lesznek, és mindkét kormány hozzájárul a lépéshez.
Franciaország és Németország vállalta, hogy megvizsgálja egy olyan katonai szoftver fejlesztésének lehetőségét, amely alternatívát jelenthet az amerikai Palantir vállalat megoldásaival szemben. Az európai országok ugyanis arra törekednek, hogy csökkentsék az Egyesült Államoktól való függőségüket. Franciaország belső hírszerző szolgálata júniusban jelentette be, hogy megszünteti szerződését az amerikai megfigyelési technológiáiról ismert vállalattal, a Palantirral, miközben a német hírszerző szolgálat szintén a francia ChapsVision megoldását választotta a Palantir helyett.
"Az adatszuverenitás erősítése érdekében Franciaország és Németország megvizsgálja egy európai, szuverén digitális gerinchálózat fejlesztésének lehetőségét, figyelembe véve mindkét ország adatközpontú biztonsági megoldásait, mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiáit és felhőszolgáltatásait" - áll a két ország pénteken, Friedrich Merz és Emmanuel Macron tárgyalását követően kiadott közös nyilatkozatában. A dokumentum példaként említi a francia Arcadia rendszert, valamint a "hasonló német megoldásokat" is. A francia fegyveres erők hosszabb ideje igyekeznek az MI-vel támogatott Arcadia katonai vezetési és irányítási platformot a Palantir Maven szoftverének alternatívájaként bemutatni. A Maven rendszert a NATO is használja. A szövetség egyik magas rangú parancsnoka ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy jelenleg nincs valódi európai alternatíva.
A mostani nyilatkozat nem tesz említést az FCAS programról, vagyis arról a problémákkal terhelt francia-német-spanyol projektről, amelynek célja egy következő generációs vadászgép kifejlesztése. Ehelyett Franciaország és Németország közölte, hogy létrehoznak egy "európai együttműködő harci szabványt", amely lehetővé teszi, hogy a különböző országok által fejlesztett vadászgépek, harci drónok és egyéb légi járművek kommunikáljanak egymással, és közösen hajtsanak végre harci műveleteket.
Az MGCS programmal kapcsolatban - amely egy francia-német projekt, és amelynek célja, hogy hosszabb távon a német Leopard 2 és a francia Leclerc harckocsikat személyzettel működő és személyzet nélküli harcjárművek hálózatával váltsa fel - a két kormány megállapodott egy kutatási program elindításáról. A kutatás az autonóm vezetési technológiákra, az érzékelőkre és a harctéri hálózati kapcsolatokra fog összpontosítani, kezdeti célként pedig egy működőképességet igazoló demonstrációs szint elérését tűzték ki. Franciaország és Németország Nagy-Britanniával is együtt kíván működni a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésének lehetőségeinek vizsgálatában. A nyilatkozat olyan technológiákat emel ki, amelyek akár 2500 kilométeres hatótávolságot biztosíthatnak a fegyverek számára. Emellett rögzíti, hogy a három ország megvizsgálja a francia-német ArianeGroup vállalat rendelkezésére álló képességeket is.
Az űripar területén a két kormány szorosabb együttműködést ígért a felderítő műholdak fejlesztésében, valamint azt is vállalták, hogy a katonai eszközök felbocsátásához nagyobb arányban veszik igénybe az európai hordozórakétákat, köztük az Ariane 6-ot. Franciaország és Németország ismét megerősítette támogatását a KNDS harckocsigyártó tőzsdei bevezetése mellett is, feltéve, hogy a piaci körülmények megfelelőek lesznek, és mindkét kormány hozzájárul a lépéshez.