SG.hu·
A német hírszerzés egy francia MI vállalatot választott a Palantir helyett
Németország belső hírszerző szolgálata egy francia MI vállalatot választott az amerikai biztonságtechnológiai óriás, a Palantir helyett annak érdekében, hogy Európa kevésbé függjön az amerikai technológiától.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis a BfV a tervek szerint a ChapsVision ArgonOS nevű szoftverét fogja használni strukturált és strukturálatlan adatok átvizsgálására, valamint azok emberi elemzők számára történő előkészítésére. A BfV elnöke, Sinan Selen decemberben kijelentette, hogy ügynöksége európai alternatívákra szeretne támaszkodni a Palantirral szemben. Franciaországban már több hivatal is használja a szoftvert, köztük a belső hírszerző szolgálat, a DGSI is. "Az ArgonOS kiválasztásával a BfV egyértelmű jelzést küld az európai digitális szuverenitás támogatásáról" - mondta Marc Henrichmann, a német hírszerző szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke. "Azt azonban, hogy az ArgonOS hosszú távon képes lesz-e helytállni, a gyakorlati működés során kell bizonyítania. A teljesítménynek kell maradnia az elsődleges szempontnak, nem pusztán a származásnak."
A döntés egy szélesebb németországi vita közepette született meg, amely a Palantir szerepéről szól az ország biztonsági infrastruktúrájában. Több német rendőri szerv már jelenleg is használja a vállalat szoftverét, a német belügyminisztérium pedig fontolgatja annak alkalmazását a szövetségi erőknél is. Kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez adatvédelmi és alapjogi kockázatokkal járhat, valamint túlzott függőséget alakíthat ki egy amerikai szolgáltatótól.
Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója nemrég visszautasította a német szkepticizmust. Azt állította, hogy vállalata szoftverét már "a világ minden komoly harctéren" használják. Hozzátette, hogy megérti az országok törekvését a független rendszerek iránt, ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy Németország valóban megengedheti-e magának a Palantir technológiájának elutasítását. Az ArgonOS rendszert azonban nem lehet teljes körűen bevezetni addig, amíg Németország el nem fogadja a tervezett hírszerzési törvény reformját. A módosítás kibővítené a BfV digitális jogosítványait, megkönnyítené az adatok megosztását a rendőrséggel, valamint módosítaná a személyes adatok megőrzésének időtartamára vonatkozó szabályokat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis a BfV a tervek szerint a ChapsVision ArgonOS nevű szoftverét fogja használni strukturált és strukturálatlan adatok átvizsgálására, valamint azok emberi elemzők számára történő előkészítésére. A BfV elnöke, Sinan Selen decemberben kijelentette, hogy ügynöksége európai alternatívákra szeretne támaszkodni a Palantirral szemben. Franciaországban már több hivatal is használja a szoftvert, köztük a belső hírszerző szolgálat, a DGSI is. "Az ArgonOS kiválasztásával a BfV egyértelmű jelzést küld az európai digitális szuverenitás támogatásáról" - mondta Marc Henrichmann, a német hírszerző szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke. "Azt azonban, hogy az ArgonOS hosszú távon képes lesz-e helytállni, a gyakorlati működés során kell bizonyítania. A teljesítménynek kell maradnia az elsődleges szempontnak, nem pusztán a származásnak."
A döntés egy szélesebb németországi vita közepette született meg, amely a Palantir szerepéről szól az ország biztonsági infrastruktúrájában. Több német rendőri szerv már jelenleg is használja a vállalat szoftverét, a német belügyminisztérium pedig fontolgatja annak alkalmazását a szövetségi erőknél is. Kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez adatvédelmi és alapjogi kockázatokkal járhat, valamint túlzott függőséget alakíthat ki egy amerikai szolgáltatótól.
Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója nemrég visszautasította a német szkepticizmust. Azt állította, hogy vállalata szoftverét már "a világ minden komoly harctéren" használják. Hozzátette, hogy megérti az országok törekvését a független rendszerek iránt, ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy Németország valóban megengedheti-e magának a Palantir technológiájának elutasítását. Az ArgonOS rendszert azonban nem lehet teljes körűen bevezetni addig, amíg Németország el nem fogadja a tervezett hírszerzési törvény reformját. A módosítás kibővítené a BfV digitális jogosítványait, megkönnyítené az adatok megosztását a rendőrséggel, valamint módosítaná a személyes adatok megőrzésének időtartamára vonatkozó szabályokat.