SG.hu
A német Helsing bemutatta új, Europa nevű harci drónját
A német védelmi startup, a Helsing bemutatta új autonóm harci drónját, csatlakozva ezzel azon távirányítású rendszerek fejlesztésének versenyéhez, amelyek robotokkal együtt harcolhatnak, vagy legénységgel ellátott harci repülőgépekkel együttműködve segíthetnek átalakítani a hadviselés jövőjét.
A müncheni gyárban bemutatott, szögletes, V-farokú drón teljes méretű modelljéről a cég szóvivője elmondta, hogy a „CA-1 Europa” 2027-ben hajtja végre első repülését, és a következő négy éven belül katonai célokra is felhasználhatóvá válik. Az MI-vezérelt drón önállóan, más pilóta nélküli járművekkel együtt vagy vadászgépek irányításával, úgynevezett „wingman” formációban fog működni. A CA-1 Europa csatlakozik azokhoz a pilóta nélküli harci légi járművekhez, amelyek olcsóbbak és könnyebben pótolhatók, mint a vadászgépek. A cég nem árulta el, hogy milyen fegyvereket tud majd hordozni, és mennyibe fog kerülni az európai drón, csak annyit közöltek, hogy az ára töredéke egy hagyományos harci repülőgép árának.
A CA-1 Europa 11 méter hosszú, akár négy tonna súlyú, és a hangsebesség alatt repül. A drón képes bombák szállítására, önállóan vagy drónrajban működve, és a bevetéseket nagyrészt autonóm módon hajtja végre. A Helsing „autonóm többcélú, alacsony szuperszonikus sebességű vadászgépnek” nevezi, amely négy év múlva lesz sorozatgyártásra kész. A szoftvert a Helsing fejlesztette, a repülőgép gyártását pedig a nemrég megvásárolt Grob Aircraft biztosítja. A cég kifejlesztett egy platformot, amely összegyűjti és mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a különböző fegyverrendszerek szenzoradatait, legyenek azok tankok, hajók, drónok vagy éjjellátó eszközök adatai. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az emberi kezelők gyorsabb döntéseket hozzanak, és akár teljes drónrajokat koordináljanak egyetlen operátor irányítása alatt.
A Helsing bejelentette, hogy több száz millió eurót fektet be együttműködésbe nem nevezett európai vállalatokkal. A Helsing célja, hogy a nagyvállalatokkal versenyezve a fegyverek elsődleges gyártójává váljon, ami tükrözi az MI növekvő szerepét a harctéren és a mozgékonyság és a tömeg iránti sürgető igényeket. "Az MI sok területen megváltoztatja az életet, így a védelem területén is. A legfontosabb, amit lehetővé tesz, az az autonómia” - mondta Gundbert Scherf társalapító.
A Helsing nemcsak drónokat tervez, hanem teljes harctéri platformot kínál, amely integrálja a fegyverrendszereket, koordinálja az autonóm egységeket, és hozzájárul az európai légifölény biztosításához. A vállalat kiemelte, hogy a fejlesztéseket a legmagasabb etikai szabványok szerint kívánja alkalmazni, miközben a kezelők teljes emberi ellenőrzést gyakorolnak a drónok felett. Tavaly az amerikai légierő az Anduril startupot és a Reaper drón gyártóját, a General Atomicsot választotta ki első „Collaborative Combat Aircraft” (CCA) flottája kifejlesztésére, amely olyan feladatokat tud végrehajtani, mint a zavarás vagy a csali szerep betöltése. Júniusban az Airbus bemutatta saját koncepcióját egy olyan drónra, amelyet úgy terveztek, hogy olyan repülőgépek mellett repüljön, mint az Eurofighter Typhoon.
A tervet a Grob könnyű repülőgépgyártó hangárjaiban mutatták be, amelyet a Helsing júniusban vásárolt meg. A Grob propelleres, könnyű katonai kiképző repülőgépeket gyárt, amelyeket körülbelül 14 ország használ, és amelyek mérete nagyjából megegyezik a jelenlegi „wingman” modellével. A bemutatón jelen volt a bajor miniszterelnök Markus Söder és a bajor gazdasági miniszter Hubert Aiwanger, akik hangsúlyozták a stratégiai autonómia fontosságát és a helyi védelmi ipar támogatását. Söder kiemelte, hogy a legújabb drónok technológiai fölényt és szuverenitást biztosítanak, miközben a bonyolult nemzetközi együttműködések során az európai országok nem kerülhetnek lemaradásba az autonóm harci repülőgépek terén.
Bár az MI-cégek a hagyományos riválisokhoz képest a repülőgépek agilitását hangsúlyozzák, kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy képesek-e gyorsan és olcsón elsajátítani a repülőgépek működését, illetve növelni a termelést. Az egyik módszer erre az volt, hogy megvásároltak egy tapasztalt és esetleg innovatív megközelítésekkel rendelkező repülőgépgyártót - mondta Douglas Barrie, az IISS katonai repülőgépipari vezető kutatója. „Ugyanakkor nagy ugrás van a Grob tevékenységétől egy teljes értékű CCA-ig.”
Az elemzők kiemelik, hogy a cég még nem bizonyította eszközei terepen való hasznosságát. Az Ukrajnába rendelt 4000 HF-1 drónból 2000-et szállítottak le, részben helyi hardver alapján. Februárban a Helsing bejelentette, hogy megkezdte 6000 saját gyártású HX-2 támadó drón gyártását Ukrajna számára. Arra a kérdésre, hogy hány darabot szállítottak már le, Scherf azt válaszolta, hogy az HX-2-t jelenleg tesztelik, és "a közeljövőben” fogják bevezetni.
A 2021-ben alapított és a Spotify vezetője, Daniel Ek által támogatott Helsing kezdetben MI szoftvereket gyártott védelmi cégeknek, de Oroszország ukrajnai inváziója után átállt drónok tervezésére. Azóta több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött befektetőktől, köztük a Saab-tól. 12 milliárd dolláros értékelésével ez Európa legnagyobb védelmi startupja.
A müncheni gyárban bemutatott, szögletes, V-farokú drón teljes méretű modelljéről a cég szóvivője elmondta, hogy a „CA-1 Europa” 2027-ben hajtja végre első repülését, és a következő négy éven belül katonai célokra is felhasználhatóvá válik. Az MI-vezérelt drón önállóan, más pilóta nélküli járművekkel együtt vagy vadászgépek irányításával, úgynevezett „wingman” formációban fog működni. A CA-1 Europa csatlakozik azokhoz a pilóta nélküli harci légi járművekhez, amelyek olcsóbbak és könnyebben pótolhatók, mint a vadászgépek. A cég nem árulta el, hogy milyen fegyvereket tud majd hordozni, és mennyibe fog kerülni az európai drón, csak annyit közöltek, hogy az ára töredéke egy hagyományos harci repülőgép árának.
A CA-1 Europa 11 méter hosszú, akár négy tonna súlyú, és a hangsebesség alatt repül. A drón képes bombák szállítására, önállóan vagy drónrajban működve, és a bevetéseket nagyrészt autonóm módon hajtja végre. A Helsing „autonóm többcélú, alacsony szuperszonikus sebességű vadászgépnek” nevezi, amely négy év múlva lesz sorozatgyártásra kész. A szoftvert a Helsing fejlesztette, a repülőgép gyártását pedig a nemrég megvásárolt Grob Aircraft biztosítja. A cég kifejlesztett egy platformot, amely összegyűjti és mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a különböző fegyverrendszerek szenzoradatait, legyenek azok tankok, hajók, drónok vagy éjjellátó eszközök adatai. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az emberi kezelők gyorsabb döntéseket hozzanak, és akár teljes drónrajokat koordináljanak egyetlen operátor irányítása alatt.
A Helsing bejelentette, hogy több száz millió eurót fektet be együttműködésbe nem nevezett európai vállalatokkal. A Helsing célja, hogy a nagyvállalatokkal versenyezve a fegyverek elsődleges gyártójává váljon, ami tükrözi az MI növekvő szerepét a harctéren és a mozgékonyság és a tömeg iránti sürgető igényeket. "Az MI sok területen megváltoztatja az életet, így a védelem területén is. A legfontosabb, amit lehetővé tesz, az az autonómia” - mondta Gundbert Scherf társalapító.
A Helsing nemcsak drónokat tervez, hanem teljes harctéri platformot kínál, amely integrálja a fegyverrendszereket, koordinálja az autonóm egységeket, és hozzájárul az európai légifölény biztosításához. A vállalat kiemelte, hogy a fejlesztéseket a legmagasabb etikai szabványok szerint kívánja alkalmazni, miközben a kezelők teljes emberi ellenőrzést gyakorolnak a drónok felett. Tavaly az amerikai légierő az Anduril startupot és a Reaper drón gyártóját, a General Atomicsot választotta ki első „Collaborative Combat Aircraft” (CCA) flottája kifejlesztésére, amely olyan feladatokat tud végrehajtani, mint a zavarás vagy a csali szerep betöltése. Júniusban az Airbus bemutatta saját koncepcióját egy olyan drónra, amelyet úgy terveztek, hogy olyan repülőgépek mellett repüljön, mint az Eurofighter Typhoon.
A tervet a Grob könnyű repülőgépgyártó hangárjaiban mutatták be, amelyet a Helsing júniusban vásárolt meg. A Grob propelleres, könnyű katonai kiképző repülőgépeket gyárt, amelyeket körülbelül 14 ország használ, és amelyek mérete nagyjából megegyezik a jelenlegi „wingman” modellével. A bemutatón jelen volt a bajor miniszterelnök Markus Söder és a bajor gazdasági miniszter Hubert Aiwanger, akik hangsúlyozták a stratégiai autonómia fontosságát és a helyi védelmi ipar támogatását. Söder kiemelte, hogy a legújabb drónok technológiai fölényt és szuverenitást biztosítanak, miközben a bonyolult nemzetközi együttműködések során az európai országok nem kerülhetnek lemaradásba az autonóm harci repülőgépek terén.
Bár az MI-cégek a hagyományos riválisokhoz képest a repülőgépek agilitását hangsúlyozzák, kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy képesek-e gyorsan és olcsón elsajátítani a repülőgépek működését, illetve növelni a termelést. Az egyik módszer erre az volt, hogy megvásároltak egy tapasztalt és esetleg innovatív megközelítésekkel rendelkező repülőgépgyártót - mondta Douglas Barrie, az IISS katonai repülőgépipari vezető kutatója. „Ugyanakkor nagy ugrás van a Grob tevékenységétől egy teljes értékű CCA-ig.”
Az elemzők kiemelik, hogy a cég még nem bizonyította eszközei terepen való hasznosságát. Az Ukrajnába rendelt 4000 HF-1 drónból 2000-et szállítottak le, részben helyi hardver alapján. Februárban a Helsing bejelentette, hogy megkezdte 6000 saját gyártású HX-2 támadó drón gyártását Ukrajna számára. Arra a kérdésre, hogy hány darabot szállítottak már le, Scherf azt válaszolta, hogy az HX-2-t jelenleg tesztelik, és "a közeljövőben” fogják bevezetni.
A 2021-ben alapított és a Spotify vezetője, Daniel Ek által támogatott Helsing kezdetben MI szoftvereket gyártott védelmi cégeknek, de Oroszország ukrajnai inváziója után átállt drónok tervezésére. Azóta több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött befektetőktől, köztük a Saab-tól. 12 milliárd dolláros értékelésével ez Európa legnagyobb védelmi startupja.