SG.hu
A dán haditengerészet robotvitorlásokat használ felderítésre a Balti- és az Északi-tengeren
Távolról szinte úgy néznek ki, mint a hagyományos vitorlások, vitorlájukon Dánia piros-fehér zászlaja lobog, de ezek a 10 méter hosszú hajók nem rendelkeznek legénységgel, és felderítésre lettek tervezve.
A dán fegyveres erők négy, „Voyager” névre keresztelt, legénység nélküli robotvitorlást állított szolgálatba három hónapos próbaüzemre. A kaliforniai Alameda székhelyű Saildrone cég által épített hajók Dánia és a NATO vizein fognak járőrözni a Balti- és az Északi-tengeren, ahol a tengeri feszültségek és a feltételezett szabotázsok jelentősen fokozódtak Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta. A Voyager hajók közül kettő hétfőn indult el a dán fővárostól, Koppenhágától mintegy 40 kilométerre délre fekvő Koge Marina kikötőjéből. A szél- és napenergiával működő tengeri drónok hónapokig képesek önállóan működni a tengeren. A hajók fejlett érzékelőkkel vannak felszerelve – radarral, infravörös és optikai kamerákkal, szonárral és akusztikus megfigyelőrendszerrel. Indulásukra azután került sor, hogy június 6-án két másik hajó már csatlakozott a NATO őrjáratához.
A Saildrone alapítója és vezérigazgatója, Richard Jenkins a hajókat egy „teherautóhoz” hasonlította, amely érzékelőket szállít, és gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével „teljes képet ad a felszín felett és alatt zajló eseményekről” körülbelül 30-50 kilométer távolságban a nyílt tengeren. Elmondta, hogy a tengeri fenyegetések, mint például a tenger alatti kábelek megrongálása, az illegális halászat, valamint az ember-, fegyver- és kábítószer-csempészet egyszerűen azért maradnak észrevétlenek, mert „senki sem figyeli őket”. A Saildrone, mint mondta, „olyan helyekre jut el, ahol korábban nem volt szemünk és fülünk”.
A dán védelmi minisztérium szerint a kísérlet célja a megfigyelési kapacitás növelése a kevésbé ellenőrzött vizeken, különösen a kritikus tengeralatti infrastruktúrák, például a száloptikai kábelek és az elektromos vezetékek körül. "Feszült a biztonsági helyzet a Balti-tengeren” – mondta Kim Jorgensen altábornagy, a Danish National Armaments igazgatója. "A dán vizeken fognak cirkálni, majd később csatlakoznak a NATO-gyakorlaton részt vevő két hajóhoz. Ezután a dán vizeken belül egyik területről a másikra fognak mozogni.” A próba akkorra esik, amikor a NATO a tengeri infrastruktúra károsodásának hullámával szembesül – ideértve a 2022-es Nord Stream gázvezeték felrobbantását és a 2023 vége óta legalább 11 tengeralatti kábel szakadását. A legutóbbi, januárban történt incidens megszakította a Lettország és a svéd Gotland-sziget közötti optikai kábelkapcsolatot.
A transzatlanti feszültségek is jelentősek, hiszen Donald Trump amerikai elnök kormánya azzal fenyegetőzik, hogy elfoglalja Grönlandot, a NATO-tag Dániához tartozó félig autonóm területet. Trump kijelentette, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását Grönland elfoglalása érdekében. Jenkins, a Saildrone alapítója megjegyezte, hogy cége már Trump újraválasztása előtt is tervezte, hogy Dániában is megkezdi működését. Nem akarta kommentálni a grönlandi ügyet, hangsúlyozva, hogy a cég nem politizál.
A tengeri zavarok egy részét Oroszország úgynevezett árnyékflottájának tulajdonítják, mely olyan elavult olajszállító tartályhajókból áll, amelyek átláthatatlan tulajdonosi viszonyok között működnek, hogy elkerüljék a szankciókat. Az egyik ilyen hajót, az Eagle S-t decemberben lefoglalta a finn hatóság, mert a horgonyával megrongálta a Finnországot és Észtországot összekötő áramkábelt. Nyugati tisztviselők Oroszországot gyanítják egy sor hibrid háborús támadás mögött, amelyek szárazföldön és tengeren egyaránt zajlanak. Ezeknek az aggodalmaknak a közepette a NATO egy többszintű tengeri felügyeleti rendszer kiépítésén dolgozik, amely a Voyagerhez hasonló pilóta nélküli felszíni járműveket ötvözi a hagyományos hadihajókkal, műholdakkal és tengerfenéki érzékelőkkel.
„A kihívás az, hogy alapvetően folyamatosan a vízen kell lenni, és ez hatalmas költségekkel jár” – mondta Peter Viggo Jakobsen, a Royal Danish Defense College munkatársa. "Egyszerűen túl drága számunkra, hogy minden egyes orosz hajót, legyen az hadihajó vagy valamilyen polgári teherhajó, hadihajókkal kövessünk. Olyan többszintű rendszert próbálunk létrehozni, amely lehetővé teszi számunkra a potenciális fenyegetések folyamatos figyelemmel kísérését, de sokkal olcsóbban, mint korábban” – tette hozzá.
A dán fegyveres erők négy, „Voyager” névre keresztelt, legénység nélküli robotvitorlást állított szolgálatba három hónapos próbaüzemre. A kaliforniai Alameda székhelyű Saildrone cég által épített hajók Dánia és a NATO vizein fognak járőrözni a Balti- és az Északi-tengeren, ahol a tengeri feszültségek és a feltételezett szabotázsok jelentősen fokozódtak Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta. A Voyager hajók közül kettő hétfőn indult el a dán fővárostól, Koppenhágától mintegy 40 kilométerre délre fekvő Koge Marina kikötőjéből. A szél- és napenergiával működő tengeri drónok hónapokig képesek önállóan működni a tengeren. A hajók fejlett érzékelőkkel vannak felszerelve – radarral, infravörös és optikai kamerákkal, szonárral és akusztikus megfigyelőrendszerrel. Indulásukra azután került sor, hogy június 6-án két másik hajó már csatlakozott a NATO őrjáratához.
A Saildrone alapítója és vezérigazgatója, Richard Jenkins a hajókat egy „teherautóhoz” hasonlította, amely érzékelőket szállít, és gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével „teljes képet ad a felszín felett és alatt zajló eseményekről” körülbelül 30-50 kilométer távolságban a nyílt tengeren. Elmondta, hogy a tengeri fenyegetések, mint például a tenger alatti kábelek megrongálása, az illegális halászat, valamint az ember-, fegyver- és kábítószer-csempészet egyszerűen azért maradnak észrevétlenek, mert „senki sem figyeli őket”. A Saildrone, mint mondta, „olyan helyekre jut el, ahol korábban nem volt szemünk és fülünk”.
A dán védelmi minisztérium szerint a kísérlet célja a megfigyelési kapacitás növelése a kevésbé ellenőrzött vizeken, különösen a kritikus tengeralatti infrastruktúrák, például a száloptikai kábelek és az elektromos vezetékek körül. "Feszült a biztonsági helyzet a Balti-tengeren” – mondta Kim Jorgensen altábornagy, a Danish National Armaments igazgatója. "A dán vizeken fognak cirkálni, majd később csatlakoznak a NATO-gyakorlaton részt vevő két hajóhoz. Ezután a dán vizeken belül egyik területről a másikra fognak mozogni.” A próba akkorra esik, amikor a NATO a tengeri infrastruktúra károsodásának hullámával szembesül – ideértve a 2022-es Nord Stream gázvezeték felrobbantását és a 2023 vége óta legalább 11 tengeralatti kábel szakadását. A legutóbbi, januárban történt incidens megszakította a Lettország és a svéd Gotland-sziget közötti optikai kábelkapcsolatot.
A transzatlanti feszültségek is jelentősek, hiszen Donald Trump amerikai elnök kormánya azzal fenyegetőzik, hogy elfoglalja Grönlandot, a NATO-tag Dániához tartozó félig autonóm területet. Trump kijelentette, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását Grönland elfoglalása érdekében. Jenkins, a Saildrone alapítója megjegyezte, hogy cége már Trump újraválasztása előtt is tervezte, hogy Dániában is megkezdi működését. Nem akarta kommentálni a grönlandi ügyet, hangsúlyozva, hogy a cég nem politizál.
A tengeri zavarok egy részét Oroszország úgynevezett árnyékflottájának tulajdonítják, mely olyan elavult olajszállító tartályhajókból áll, amelyek átláthatatlan tulajdonosi viszonyok között működnek, hogy elkerüljék a szankciókat. Az egyik ilyen hajót, az Eagle S-t decemberben lefoglalta a finn hatóság, mert a horgonyával megrongálta a Finnországot és Észtországot összekötő áramkábelt. Nyugati tisztviselők Oroszországot gyanítják egy sor hibrid háborús támadás mögött, amelyek szárazföldön és tengeren egyaránt zajlanak. Ezeknek az aggodalmaknak a közepette a NATO egy többszintű tengeri felügyeleti rendszer kiépítésén dolgozik, amely a Voyagerhez hasonló pilóta nélküli felszíni járműveket ötvözi a hagyományos hadihajókkal, műholdakkal és tengerfenéki érzékelőkkel.
„A kihívás az, hogy alapvetően folyamatosan a vízen kell lenni, és ez hatalmas költségekkel jár” – mondta Peter Viggo Jakobsen, a Royal Danish Defense College munkatársa. "Egyszerűen túl drága számunkra, hogy minden egyes orosz hajót, legyen az hadihajó vagy valamilyen polgári teherhajó, hadihajókkal kövessünk. Olyan többszintű rendszert próbálunk létrehozni, amely lehetővé teszi számunkra a potenciális fenyegetések folyamatos figyelemmel kísérését, de sokkal olcsóbban, mint korábban” – tette hozzá.