SG.hu
Kína segít Oroszországnak előnyt szerezni az Ukrajnával folytatott halálos drónháborúban

Peking tagadja, hogy Moszkvát segítené, de Oroszország mind a drónok gyártását, mind azok fejlettségét növelni tudta. Oroszország bővebb pénzügyi forrásoknak, a frontvonaltól távol eső gyártósoroknak és különösen Kína segítségének köszönhetően felzárkózik Ukrajnához a dróngyártás terén.
"A kínai gyártók hardvert, elektronikát, navigációs, optikai és telemetriai rendszereket, motorokat, mikroáramköröket, processzormodulokat, antenna-rendszereket, vezérlőpaneleket és navigációs eszközöket szállítanak nekik. Fedőcégeket használnak, nevet változtatnak, mindent megtesznek, hogy elkerüljék az exportellenőrzést és a tevékenységükkel kapcsolatos szankciókat” - mondta Oleh Alekszandrov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat szóvivője. "Hivatalosan azonban Kína betartja az összes szabályt. De csak hivatalosan.”
Peking többször is tagadta, hogy drónokat vagy fegyveralkatrészeket szállítana Oroszországnak, és az ukrán tiltakozásokat „alaptalan vádaknak és politikai manipulációnak” nevezte. Alekszandrov azonban azt mondta, hogy Oroszország kritikus mértékben függ a kínai alkatrészek szállításától mind a taktikai, mind a nagy hatótávolságú drónok esetében. Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy csökkentsék Ukrajna előnyét a dróntechnológia és -gyártás terén - ami segített Ukrajnának játékban maradni akkor is, amikor lőszerhiányban szenvedett és szövetségesei lassan szállították a fegyvereket.
Pavlo Palisa volt magas rangú katonai parancsnok és jelenleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az idei év eddig eltelt részében Oroszország felszerelésének és személyzetének 80 százaléka drónok által okozott károkat szenvedett. Csak májusban az ukrán drónok 89 000 orosz célpontot semmisítettek meg. Ukrajna a háború első éveiben sikerült vezető szerepet szereznie a drónháborúban: 2024-ben 1 millió taktikai drónt gyártott, és 2025-re 2,5 millió taktikai és 30 000 nagy hatótávolságú támadó drón gyártását tűzte ki célul.
De Oroszország felzárkózik. Ukrajna naponta körülbelül 100 nagy hatótávolságú drónt gyárt, míg Oroszországnak sikerült napi 300 darabra növelnie a termelést, és 500 darabra törekszik - mondta Zelenszkij a múlt héten Kijevben újságíróknak. Az orosz dróngyártóknak sikerült a nagy hatótávolságú drónok gyártását 2024-ben 15 000-ről idén több mint 30 000-re növelni, valamint akár 2 millió kis taktikai drónt is gyártani, mondta Alekszandrov. "Az ellenség másolja az ukrán védelmi erők tapasztalatait, és aktívan bővíti pilóta nélküli egységeit. Ezért fenn kell tartanunk a fejlesztés ütemét, és folyamatosan növelnünk kell képességeinket, hogy egy lépéssel előrébb járjunk” - mondta Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán hadsereg legfőbb parancsnoka a múlt héten kiadott nyilatkozatában.
Zelenszkij azt állította, hogy Oroszországnak sokkal több pénzügyi forrása van, és hozzáférése van a kínai technológiához is, például a DJI Mavic drónokhoz, amelyeket eredetileg a polgári piacra fejlesztettek ki, de a háborúban mindkét hadsereg széles körben használja. "Olyan olcsók és hatékonyak, hogy gyakorlatilag tüzérségi lövedékként használják őket” - mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajnában több tucat gyártó dolgozik a Mavic frissített verzióin. Kijev azonban azt állítja, hogy Kína korlátozta az új drónokhoz való hozzáférését, míg Peking nem hozott ilyen megszorításokat Oroszországra. "A kínai Mavic elérhető az oroszok számára, de nem az ukránok számára. Egyszerűen lezárták Európának és Ukrajnának, beleértve az EU-t is. Az oroszok számára azonban továbbra is van lehetőség drónok vásárlására a kínai piacon” - mondta Zelenszkij.
Ukrajna erre úgy reagál, hogy fokozza a nemrég kifejlesztett elfogó drónok gyártását, amelyeket az orosz drónok lelövésére használnak. "Sok pénzt költünk. Többet költünk, mint amit terveztünk. Mert mindenki fejleszt. Az oroszok is fejlesztenek, és új technológiák is megjelennek. De pozitív kiutat találhatunk ebből a versenyből ha további finanszírozást találunk” - mondta Zelenszkij, felszólítva Kijev szövetségeseit, hogy többet fektessenek be Ukrajna védelmi iparába. Ukrajna nem hagyományos módszerekhez is folyamodik, mint például azon látványos akció, amelynek során drónindító teherautókat csempészett Oroszországba, hogy távoli repültereken semmisítsen meg stratégiai bombázókat.
De Oroszország is lépést tart. Moszkva olyan drónokat használ, amelyeket nem rádiójelek, hanem optikai kábelek vezérelnek, így azok immunisak az elektronikus ellenintézkedésekre. Ezeknek a drónoknak a segítségével a Kreml nagyrészt megsemmisítette Ukrajna logisztikai útvonalait Oroszország Kurszk régiójában, és sikerült kiszorítania a legtöbb ukrán katonát a tavalyi meglepetésszerű offenzíva során elfoglalt területekről.
Az ukrán csapatok korábban képesek voltak észlelni a hagyományos orosz drónokat, amint azok felemelkedtek az égbe, de ez sokkal nehezebb a száloptikai kábelen keresztül működtetett drónok esetében. „Ezért más akusztikai és egyéb eszközöket kell használnunk ezeknek a drónoknak a nyomon követéséhez” - mondta Andrij, a hadsereg parancsnoka. Oroszország az ukrán drónok zavarásában is jobb munkát végez. "Az oroszok nemcsak a drónok gyártását, hanem a rádióelektronikai hadviselés eszközeit is fokozzák” - mondta Andrij, hozzátéve: „A frontunkon a rádiófrekvenciák kéthetente változnak. Így amikor az állam drónokat szállít nekünk, azoknak csak körülbelül 20 százaléka használható. Folyamatosan további pénzt és időt kell fordítanunk ezeknek a drónoknak az átkonfigurálására.”
Oroszország saját verziójú Szilícium-völgyében, a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetében gyártja hosszú hatótávolságú drónjait, ahol az iráni Shahed drónok - Oroszországban Geran néven is ismert -gyártósorai koncentrálódnak. Az Ukrajnától 1800 kilométerre északkeletre fekvő Izhevskben található Kupol gyár hosszú hatótávolságú Garpija drónokat gyárt. Ezenkívül jelentős dróngyártó sorok működnek a moszkvai régióban, Jekatyerinburgban, Szentpéterváron és másutt is. "Céljuk, hogy 2025-re körülbelül 30 000 ilyen típusú nagy hatótávolságú drónt és 30 000 hamis célpont drónt gyártsanak, amelyeket az ukrán légvédelem kimerítésére használnak” – mondta Alekszandrov. „Ami az FPV drónokat illeti, az oroszok 2025-re 2 millió darab gyártását tűzték ki célul.”
Ez egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy ellensúlyozza az orosz drónok mennyiségének és minőségének növekedését. "Ebben a drónháborúban csak a legdinamikusabb fél nyerhet” – mondta Andrij, a drónparancsnok.
"A kínai gyártók hardvert, elektronikát, navigációs, optikai és telemetriai rendszereket, motorokat, mikroáramköröket, processzormodulokat, antenna-rendszereket, vezérlőpaneleket és navigációs eszközöket szállítanak nekik. Fedőcégeket használnak, nevet változtatnak, mindent megtesznek, hogy elkerüljék az exportellenőrzést és a tevékenységükkel kapcsolatos szankciókat” - mondta Oleh Alekszandrov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat szóvivője. "Hivatalosan azonban Kína betartja az összes szabályt. De csak hivatalosan.”
Peking többször is tagadta, hogy drónokat vagy fegyveralkatrészeket szállítana Oroszországnak, és az ukrán tiltakozásokat „alaptalan vádaknak és politikai manipulációnak” nevezte. Alekszandrov azonban azt mondta, hogy Oroszország kritikus mértékben függ a kínai alkatrészek szállításától mind a taktikai, mind a nagy hatótávolságú drónok esetében. Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy csökkentsék Ukrajna előnyét a dróntechnológia és -gyártás terén - ami segített Ukrajnának játékban maradni akkor is, amikor lőszerhiányban szenvedett és szövetségesei lassan szállították a fegyvereket.
Pavlo Palisa volt magas rangú katonai parancsnok és jelenleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az idei év eddig eltelt részében Oroszország felszerelésének és személyzetének 80 százaléka drónok által okozott károkat szenvedett. Csak májusban az ukrán drónok 89 000 orosz célpontot semmisítettek meg. Ukrajna a háború első éveiben sikerült vezető szerepet szereznie a drónháborúban: 2024-ben 1 millió taktikai drónt gyártott, és 2025-re 2,5 millió taktikai és 30 000 nagy hatótávolságú támadó drón gyártását tűzte ki célul.

De Oroszország felzárkózik. Ukrajna naponta körülbelül 100 nagy hatótávolságú drónt gyárt, míg Oroszországnak sikerült napi 300 darabra növelnie a termelést, és 500 darabra törekszik - mondta Zelenszkij a múlt héten Kijevben újságíróknak. Az orosz dróngyártóknak sikerült a nagy hatótávolságú drónok gyártását 2024-ben 15 000-ről idén több mint 30 000-re növelni, valamint akár 2 millió kis taktikai drónt is gyártani, mondta Alekszandrov. "Az ellenség másolja az ukrán védelmi erők tapasztalatait, és aktívan bővíti pilóta nélküli egységeit. Ezért fenn kell tartanunk a fejlesztés ütemét, és folyamatosan növelnünk kell képességeinket, hogy egy lépéssel előrébb járjunk” - mondta Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán hadsereg legfőbb parancsnoka a múlt héten kiadott nyilatkozatában.
Zelenszkij azt állította, hogy Oroszországnak sokkal több pénzügyi forrása van, és hozzáférése van a kínai technológiához is, például a DJI Mavic drónokhoz, amelyeket eredetileg a polgári piacra fejlesztettek ki, de a háborúban mindkét hadsereg széles körben használja. "Olyan olcsók és hatékonyak, hogy gyakorlatilag tüzérségi lövedékként használják őket” - mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajnában több tucat gyártó dolgozik a Mavic frissített verzióin. Kijev azonban azt állítja, hogy Kína korlátozta az új drónokhoz való hozzáférését, míg Peking nem hozott ilyen megszorításokat Oroszországra. "A kínai Mavic elérhető az oroszok számára, de nem az ukránok számára. Egyszerűen lezárták Európának és Ukrajnának, beleértve az EU-t is. Az oroszok számára azonban továbbra is van lehetőség drónok vásárlására a kínai piacon” - mondta Zelenszkij.
Ukrajna erre úgy reagál, hogy fokozza a nemrég kifejlesztett elfogó drónok gyártását, amelyeket az orosz drónok lelövésére használnak. "Sok pénzt költünk. Többet költünk, mint amit terveztünk. Mert mindenki fejleszt. Az oroszok is fejlesztenek, és új technológiák is megjelennek. De pozitív kiutat találhatunk ebből a versenyből ha további finanszírozást találunk” - mondta Zelenszkij, felszólítva Kijev szövetségeseit, hogy többet fektessenek be Ukrajna védelmi iparába. Ukrajna nem hagyományos módszerekhez is folyamodik, mint például azon látványos akció, amelynek során drónindító teherautókat csempészett Oroszországba, hogy távoli repültereken semmisítsen meg stratégiai bombázókat.

De Oroszország is lépést tart. Moszkva olyan drónokat használ, amelyeket nem rádiójelek, hanem optikai kábelek vezérelnek, így azok immunisak az elektronikus ellenintézkedésekre. Ezeknek a drónoknak a segítségével a Kreml nagyrészt megsemmisítette Ukrajna logisztikai útvonalait Oroszország Kurszk régiójában, és sikerült kiszorítania a legtöbb ukrán katonát a tavalyi meglepetésszerű offenzíva során elfoglalt területekről.
Az ukrán csapatok korábban képesek voltak észlelni a hagyományos orosz drónokat, amint azok felemelkedtek az égbe, de ez sokkal nehezebb a száloptikai kábelen keresztül működtetett drónok esetében. „Ezért más akusztikai és egyéb eszközöket kell használnunk ezeknek a drónoknak a nyomon követéséhez” - mondta Andrij, a hadsereg parancsnoka. Oroszország az ukrán drónok zavarásában is jobb munkát végez. "Az oroszok nemcsak a drónok gyártását, hanem a rádióelektronikai hadviselés eszközeit is fokozzák” - mondta Andrij, hozzátéve: „A frontunkon a rádiófrekvenciák kéthetente változnak. Így amikor az állam drónokat szállít nekünk, azoknak csak körülbelül 20 százaléka használható. Folyamatosan további pénzt és időt kell fordítanunk ezeknek a drónoknak az átkonfigurálására.”
Oroszország saját verziójú Szilícium-völgyében, a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetében gyártja hosszú hatótávolságú drónjait, ahol az iráni Shahed drónok - Oroszországban Geran néven is ismert -gyártósorai koncentrálódnak. Az Ukrajnától 1800 kilométerre északkeletre fekvő Izhevskben található Kupol gyár hosszú hatótávolságú Garpija drónokat gyárt. Ezenkívül jelentős dróngyártó sorok működnek a moszkvai régióban, Jekatyerinburgban, Szentpéterváron és másutt is. "Céljuk, hogy 2025-re körülbelül 30 000 ilyen típusú nagy hatótávolságú drónt és 30 000 hamis célpont drónt gyártsanak, amelyeket az ukrán légvédelem kimerítésére használnak” – mondta Alekszandrov. „Ami az FPV drónokat illeti, az oroszok 2025-re 2 millió darab gyártását tűzték ki célul.”
Ez egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy ellensúlyozza az orosz drónok mennyiségének és minőségének növekedését. "Ebben a drónháborúban csak a legdinamikusabb fél nyerhet” – mondta Andrij, a drónparancsnok.