SG.hu

Kína segít Orosz­ország­nak előnyt szerezni az Ukrajnával folytatott halálos drónháborúban

Peking tagadja, hogy Moszkvát segítené, de Oroszország mind a drónok gyártását, mind azok fejlettségét növelni tudta. Oroszország bővebb pénzügyi forrásoknak, a frontvonaltól távol eső gyártósoroknak és különösen Kína segítségének köszönhetően felzárkózik Ukrajnához a dróngyártás terén.

"A kínai gyártók hardvert, elektronikát, navigációs, optikai és telemetriai rendszereket, motorokat, mikroáramköröket, processzormodulokat, antenna-rendszereket, vezérlőpaneleket és navigációs eszközöket szállítanak nekik. Fedőcégeket használnak, nevet változtatnak, mindent megtesznek, hogy elkerüljék az exportellenőrzést és a tevékenységükkel kapcsolatos szankciókat” - mondta Oleh Alekszandrov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat szóvivője. "Hivatalosan azonban Kína betartja az összes szabályt. De csak hivatalosan.”

Peking többször is tagadta, hogy drónokat vagy fegyveralkatrészeket szállítana Oroszországnak, és az ukrán tiltakozásokat „alaptalan vádaknak és politikai manipulációnak” nevezte. Alekszandrov azonban azt mondta, hogy Oroszország kritikus mértékben függ a kínai alkatrészek szállításától mind a taktikai, mind a nagy hatótávolságú drónok esetében. Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy csökkentsék Ukrajna előnyét a dróntechnológia és -gyártás terén - ami segített Ukrajnának játékban maradni akkor is, amikor lőszerhiányban szenvedett és szövetségesei lassan szállították a fegyvereket.

Pavlo Palisa volt magas rangú katonai parancsnok és jelenleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az idei év eddig eltelt részében Oroszország felszerelésének és személyzetének 80 százaléka drónok által okozott károkat szenvedett. Csak májusban az ukrán drónok 89 000 orosz célpontot semmisítettek meg. Ukrajna a háború első éveiben sikerült vezető szerepet szereznie a drónháborúban: 2024-ben 1 millió taktikai drónt gyártott, és 2025-re 2,5 millió taktikai és 30 000 nagy hatótávolságú támadó drón gyártását tűzte ki célul.


De Oroszország felzárkózik. Ukrajna naponta körülbelül 100 nagy hatótávolságú drónt gyárt, míg Oroszországnak sikerült napi 300 darabra növelnie a termelést, és 500 darabra törekszik - mondta Zelenszkij a múlt héten Kijevben újságíróknak. Az orosz dróngyártóknak sikerült a nagy hatótávolságú drónok gyártását 2024-ben 15 000-ről idén több mint 30 000-re növelni, valamint akár 2 millió kis taktikai drónt is gyártani, mondta Alekszandrov. "Az ellenség másolja az ukrán védelmi erők tapasztalatait, és aktívan bővíti pilóta nélküli egységeit. Ezért fenn kell tartanunk a fejlesztés ütemét, és folyamatosan növelnünk kell képességeinket, hogy egy lépéssel előrébb járjunk” - mondta Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán hadsereg legfőbb parancsnoka a múlt héten kiadott nyilatkozatában.

Zelenszkij azt állította, hogy Oroszországnak sokkal több pénzügyi forrása van, és hozzáférése van a kínai technológiához is, például a DJI Mavic drónokhoz, amelyeket eredetileg a polgári piacra fejlesztettek ki, de a háborúban mindkét hadsereg széles körben használja. "Olyan olcsók és hatékonyak, hogy gyakorlatilag tüzérségi lövedékként használják őket” - mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajnában több tucat gyártó dolgozik a Mavic frissített verzióin. Kijev azonban azt állítja, hogy Kína korlátozta az új drónokhoz való hozzáférését, míg Peking nem hozott ilyen megszorításokat Oroszországra. "A kínai Mavic elérhető az oroszok számára, de nem az ukránok számára. Egyszerűen lezárták Európának és Ukrajnának, beleértve az EU-t is. Az oroszok számára azonban továbbra is van lehetőség drónok vásárlására a kínai piacon” - mondta Zelenszkij.

Ukrajna erre úgy reagál, hogy fokozza a nemrég kifejlesztett elfogó drónok gyártását, amelyeket az orosz drónok lelövésére használnak. "Sok pénzt költünk. Többet költünk, mint amit terveztünk. Mert mindenki fejleszt. Az oroszok is fejlesztenek, és új technológiák is megjelennek. De pozitív kiutat találhatunk ebből a versenyből ha további finanszírozást találunk” - mondta Zelenszkij, felszólítva Kijev szövetségeseit, hogy többet fektessenek be Ukrajna védelmi iparába. Ukrajna nem hagyományos módszerekhez is folyamodik, mint például azon látványos akció, amelynek során drónindító teherautókat csempészett Oroszországba, hogy távoli repültereken semmisítsen meg stratégiai bombázókat.


De Oroszország is lépést tart. Moszkva olyan drónokat használ, amelyeket nem rádiójelek, hanem optikai kábelek vezérelnek, így azok immunisak az elektronikus ellenintézkedésekre. Ezeknek a drónoknak a segítségével a Kreml nagyrészt megsemmisítette Ukrajna logisztikai útvonalait Oroszország Kurszk régiójában, és sikerült kiszorítania a legtöbb ukrán katonát a tavalyi meglepetésszerű offenzíva során elfoglalt területekről.

Az ukrán csapatok korábban képesek voltak észlelni a hagyományos orosz drónokat, amint azok felemelkedtek az égbe, de ez sokkal nehezebb a száloptikai kábelen keresztül működtetett drónok esetében. „Ezért más akusztikai és egyéb eszközöket kell használnunk ezeknek a drónoknak a nyomon követéséhez” - mondta Andrij, a hadsereg parancsnoka. Oroszország az ukrán drónok zavarásában is jobb munkát végez. "Az oroszok nemcsak a drónok gyártását, hanem a rádióelektronikai hadviselés eszközeit is fokozzák” - mondta Andrij, hozzátéve: „A frontunkon a rádiófrekvenciák kéthetente változnak. Így amikor az állam drónokat szállít nekünk, azoknak csak körülbelül 20 százaléka használható. Folyamatosan további pénzt és időt kell fordítanunk ezeknek a drónoknak az átkonfigurálására.”

Oroszország saját verziójú Szilícium-völgyében, a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetében gyártja hosszú hatótávolságú drónjait, ahol az iráni Shahed drónok - Oroszországban Geran néven is ismert -gyártósorai koncentrálódnak. Az Ukrajnától 1800 kilométerre északkeletre fekvő Izhevskben található Kupol gyár hosszú hatótávolságú Garpija drónokat gyárt. Ezenkívül jelentős dróngyártó sorok működnek a moszkvai régióban, Jekatyerinburgban, Szentpéterváron és másutt is. "Céljuk, hogy 2025-re körülbelül 30 000 ilyen típusú nagy hatótávolságú drónt és 30 000 hamis célpont drónt gyártsanak, amelyeket az ukrán légvédelem kimerítésére használnak” – mondta Alekszandrov. „Ami az FPV drónokat illeti, az oroszok 2025-re 2 millió darab gyártását tűzték ki célul.”

Ez egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy ellensúlyozza az orosz drónok mennyiségének és minőségének növekedését. "Ebben a drónháborúban csak a legdinamikusabb fél nyerhet” – mondta Andrij, a drónparancsnok.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • igazamvanvagyig #20
    nem vedem a ruszkikat mert utalom oket az ukikkal egyutt de
    korbevettek volna oket raketakkal (nato csatlakozas) es mondtak volna ide az olajat asvanyikincseket stb....(mar csak afrikaban van.kinaban,.ukrajanaban.oroszokbnal viz csak kanadaban es a ruszkinknal lesz)
    es nehez kiloni az atomot mert nagyon lassan emelkedik mire eleri a megfelelo magassagat es sebesseget addig kilovig es aki kolotte sziv.....
  • NEXUS6 #19
    A történelmi indok, akár pl örökösödési kérdésből származtatott egyfajta követelés az kb a XIX. szd-ig volt a háborús diplomácia fő tényezője, mint casus belli. Az ENSZ alapokmányától kezdve, mondhatni kitérdekel kategória, hogy ki milyen indokkal kezdi a háborút. A háború indítására, az agresszióra az Alapokmány eleve tiltást fogalmaz meg és a konfliktus mielőbbi tárgyalásos mederbe történő terelését tartja kívánatosnak. Szal ez manapság nagyjából a történészeket érdekli. És Oroszország sem ezért fogalmaz meg egyfajta jogosultságot és igényt a Krímre, vagy a Donbaszra, hanem mert stratégiai érdeke, de ezt nem hangsúlyozza, és mert a területeken orosz etnikumú lakosság él. Ez utóbbi szempontot eddig a nyugat elismerte, az orosz-ukrán konfliktust illetően erről a média mélységesen hallgat, mintha nem is lenne.

    Lehet, hogy félreérthető voltam. Szerintem senki nem mondta, hogy Ukrajna lakossága náci úgy egészében. Hanem hogy vannak ilyen csoportok és ezek betagozódnak az ország politikai és akár katonai rendszerébe is.

    A biolaborokat illetően nem tudom mit gondolsz bizonyítéknak. Amiket írtam azok tények, a wikin szócikkek foglalkoznak vele, a programnak éves költségvetési beszámolóval is megtámogatott, részletes információkat tartalmazó honlapja van. Az, hogy a nyugati média erről is úgy tesz, mintha nem létezne az előtt én értetlenül állok. KB mintha a NATO-t akarná valaki letagadni. Egy kis ismertető, egy kormányzati oldalról: Biológiai Veszélyeztetettség Csökkentő Program Ukrajnában Ezen program keretében 46 biolabort támogat az amerikai védelmi minisztérium. Ezek (egy része legalábbis) volt szovjet biofegyver labor. Az utolsó mondatban ugyan kiemeli az írás, hogy az oroszok folyamtosan vádolják őket, de akkor egyrészt miért a védelmi minisztérium támogatja ezt a projektet, miért nincs ez az anyag a nagymédiában propagálva, és mivel is foglalkoznak ők tulajdonképpen? Nézz utána, ha tényleg érdekel, mert amit nem akarnak az orrodra kötni, azt nem fogják ám maguktól elmondani.

    Azért Afganisztán, Irak nem csak bombázásból állt. Elősször persze xarrá bombázták a hadsereget és az infrastruktúrát is, majd szárazföldi erővel is bevonultak. Általában lőttek aki gyanús volt, a civil áldozatok 100 ezres nagyságrendűek. Ugyan ezt tették mondjuk az oroszok is Csecsenföldön, de Ukrajnában, lévén, hogy nem a civilek a saját népük ellen harcolnak, a konkrét civilek elleni támadás igen csak visszafogott.
    Az, hogy a nyugat jól választotta meg az ellenfeleit, aki ellen félkézzel tudott győzni, legalább is először azt gondoltuk, az jó politika csupán. Aztán az afgánokat, vagy az irakiakat sem tudtuk lenyomni, legalábbis annyi erőforrással amit ezekre rászántunk. Ukrajna nem ilyen háború, de ez nem azt jelentette, hogy addig bármilyen értelemben is béke volt.

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.07.15. 16:36:55
  • nlght #18
    Értelmesen érvelsz, de amíg nem látok bizonyítékokat ezekre a háborús érvekre, addig kétségekkel kezelem ezeket.
    A történelmi jogon háborút indítani a 21. században butaság. Magyarországnak is járna Ukrajna és Oroszország területe ilyen alapon, mert régen ott laktunk kb 1500 éve.

    Az Azov-ról elhiszem hogy náci ideológiát nyomtak, de ezt rávetíteni a teljes ukrán népességre megint butaság. Minden országban vannak náci felfogású emberek. Volt egy YT videó ami a Vkontakte-ről csinált összeállítást orosz katonák nyilvános képeiből. Minden 3. orosz katonának volt horogkereszt tetkója a karján vagy a felső testén. Ez alapján akkor ki lehet jelenteni, hogy a teljes orosz lakosság náci?
    Nem hiába kopott ki az orosz propagandából a nácizás.

    A bio laborokat egyelőre konteó meseként kezelem, amíg hiteles bizonyítékot nem hoz fel valaki. Szerinted itthon nincsenek laborok, amiket egy ellenséges ország propagandája nem adna el katonai laborokként, ha mondjuk az oroszok célpontjává válnánk?
    Gyanús nekem, hogy pár hónap alatt kikopott az orosz propagandából az egész laboros történet. Ha igaz lenne nem kopott volna ki onnan viszonylag rövid idő alatt, hanem még mindig ezen lovagolna Putyin médiája.

    Btw a NATO beavatkozások inkább stratégiai bombázások voltak és nem konkrét háborúk frontokkal, lövészárkokkal és ezek rohamozásával. Az USA a világ csendőrét játszotta az elmúlt évtizedekben, persze saját maga felé hajlott a keze, ha dönteni kellett nemzetközileg, szóval kijelenthető, hogy korrupt zsarut játszott inkább.
    De konkrét grandiózus háború az Orosz-Ukrán háború szintjén nem volt a 2. VH óta. Ezért mondtam, hogy "békében" nőttek fel generációk.
  • NEXUS6 #17
    Huh. Itt azért van amivel lehet vitatkozni.
    Először is erős egyszerűsítés, finoman fogalmazva, amit az elmúlt 35 év történelméről írsz:

    Csak a szovjet unió felbomlása után létrejött egy békeidőszak (közel-keletet és afrikát és egyéb 3. világbeli pokoltelepet nem számolva). Generációk nőttek fel ebben a békében, amíg 2014-ben....

    A hidegháború végével kialakult egy egypólusú világrendszer az USA hegemóniájával. Ez az időszak pont nem az volt, amit írsz és ami valóban lehetett volna, a béke és prosperitás időszaka. Nézzünk csak 1-2 olyan incidenst, ahol az USA gyak ugyan úgy, ahogy az oroszok, agresszorként, saját érdekei szerint, ENSZ felhatalmazás nélkül katonai erővel beavatkozott: Szerbia elleni NATO bombázás, vagy a 2003-as iraki háború.


    ...amíg 2014-ben és 2025-ben Putyin kamu indokokkal (nácik, titkos biológiai szuperlaborok, történelmi jog, stb.) elő nem húzta a kalapból...

    Nos először is volt ott még más indok is. De előbb nézzük előbb az általad felsoroltakat:
    -Nácik. Ukrajna az utóbbi évtizedben fiatal államként és nemzetként átmegy egy identifikációs fázison, keresi az önazonosságát.Ehhez pedig a történelméből keres pédákat, lehetőleg olyanokat, amely az erősebb önazonosság miatt a környező testvér nemzetektől, jelen esetben az oroszoktól határozottan elkülöníti őket. Sajnálatos módon a nem túl gazdag önálló Ukrajnához kapcsolódó múltból pont a nácikat választották ki, a Bandera vezette kollaboráns mozgalommal. Ezt gyak állam ideológiává tették. Sok ember ezt tovább gondolva náci jelvényeket hord, tetkókat varrat magára és csatlakozik erősen náci ideológiától átitatott félkatonai szervezetekhez (Pl Azov), amelyet utána az Ukrán fegyveres erőkhöz csatolnak. És amúgy a háború előtt még náci szervezetként a nyugati országok fekete listáján volt! Azért ezt a dolgot nehéz vitatni.
    -Biolaborok. Az USA a 90-es évek elejétől az un. Cooperative Threat Reduction (CTR) program keretében 20-30 közötti számú biológiai labort támogat a védelmi minisztérium költségvetéséből. Ez tény. Hivatalosan azért, hogy a volt szovjet biofegyver laborok dolgozóinak adjanak munkát és nehogy átmenjenek valamely lator állam szolgálatába. Ezek tények, ezen nincs mit vitatkozni, azonban még is felmerül néhány kérdés. 35 év után miért működnek még mindig ezek a laborok? Még ha át is álltak hivatalosan civil kutatásokra, miért a védelmi minisztérium és nem az agrár, vagy az egészségügyi tárca költségvetéséből kapnak pénzt? Mivel is foglalkoznak ezek a laborok valójában?
    - Történelmi jog. A Kijevi Rusz idejében nem volt megkülönböztetve az orosz és az ukrán nép. Ahogy a tatárok elfoglalták Kijevet és megszállva tartották több száz évig Novgorod és Moszkva váltak annak a népnek a központjává, akiket aztán ma oroszoknak nevezünk. Az amit Ukrajnának nevezünk a tatárok, lengyelek, baltiak, törökök, stb megszállása alatt álló, kevert népességű terület, amire aztán fokozatosan Oroszország kiterjesztette a fennhatóságát. Ezek csak történelmi tények önmagukban nyilván nem indokolják azt, hogy háborút kezdjenek az önálló Ukrajna ellen.
    De vannak itt még olyan tényezők, amelyek azonban szintén a támadás indokaként szerepeltek: a Ukrajnában élő orosz kisebbség sanyargatása. Ami azért a korábban részletezett, általad is említett indokoknak, egyfajta sajnálatos következménye. Ha az ukránok az orosztól eltérő nemzetnek akarják identifikálni magukat, akkor kénytelenek mint legmarkánsabb ilyen példát a náci kollaboráns időszakot kiválasztani és bizony el is követnek atrocitásokat az orosz nemzetiségű/nyelvű ukrán állampolgárok ellen. Amely atrocitások, gyak a DONBASZ elleni katonai erővel vívott háború már bizony tekinthető nyilvánvaló előzménynek egy háborúra.
    Szintén itt van méf a NATO keleti terjeszkedése jelentette stratégiai fenyegetés kérdése. Egy új, az oroszokkal nyilvánvalóan szembehelyezkedő nép NATO taggá válása nem csak az oroszoknak nem kívánatos, hanem a potenciális konfliktus veszély miatt a NATO-nak magának sem.


    amire most ráfarag úgy néz ki, mert kiderült a orosz medve öreg és fogatlan a közhiedelemmel ellentétben. Az erősebb kutya baszik szabály nem juttatja a következő civilizációs szintre az emberi fajt, inkább vezet 3. vh-hoz.
    A néhány lebombázott község elfoglalása nem ér fel 1 millió orosz életével és a járművekről, munícióról, nemzetközi presztízs veszteségről nem beszélve.

    Az egymillió orosz elesett katonáról szóló kijevi jelentés, aki egy kicsit is tisztában van egy háború lefolyásával, annak nyilvánvalóan túlzás. Én még annak 1/10-ét is annak tartom, de majd kb 10 év múlva megtudjuk, hogy mennyi is volt. A gond az, hogy ez a háború közelebb juttatja Oroszországot ahhoz, hogy egy potens katonai hatalommá váljon. Ugyan úgy, ahogy az 1939-es finn háború is a vártnál sokkal nagyobb nehézséget okozott nekik, ami olyan intézkedéseket, folyamatokat indukált, hogy a végén csak meg tudták állítani a náci koalíciós hadsereget.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.07.12. 09:29:36
  • kvp #16
    "Az EU rátelepszik a nemzetekre és megszűnteti szuverenitásukat. Ha nem látod hogy lassan mindenben ők dirigálnak, gyarmatként használnak minket"

    Az EU jelenleg egy konfoderacio, de a tobbseget kepviselo vezetoi szeretnek ezt megvaltoztatni egy foderalis allamma. Ahogy a nemet ujraegyesules soran a nyugatnemetorszagi Nemet Szovetsegi Koztarasasag maradt es ehhez csatlakoztak a keletnemet tartomanyok a megszunt NDK-bol, ugy az EU is az NSZK egyfajta kiterjesztesekent jonne letre mint egy nagy szovetsegi koztarsasag. Ahogy az NSZK-ban is megvan tovabbra is a Bajor Szabadallam, ugy Magyarorszag is megmaradna mint foderalis tagallam, ugyanolyan minimalis onkormanyzati jellegu jogkorokkel. Az USA is konfodaracionak indult, de amikor at akartak alakitani foderalis uniova, akkor nehany allam tavozott. Azaz csak tavozni probalt volna. Ezert kerult be a deliek legyozese utan, hogy az USA-bol nem lehet kilepni, csak a tagallamok egyhangu jovahagyasaval. Elotte csatlakozni lehetett csak egyhangu jovahagyassal, azota mar a tavozashoz kell. Aki ezt megszegi az ellen bevetheto a kozos foderalis hadsereg. Az EU is ilyen utra kivan lepni, mivel mint emlitettem a megvalasztott vezetoinek tobbsege ezt tamogatja. A gond ott van, hogy Magyarorszag, egesz pontosan a magyar kormany blokkolja lassan evtizedek ota az uj EU-s alkotmanyt es ezzel az uj EU-s foderalis szovetsegi allam letrejottet. A teljes EU-s lakossag 2.3%-nak kb. fele miatt nem tudott letrejonni az uj europai szovetsegi koztarsasag. Ezert van nagyon eleguk a nyugati vezetoknek a mostani magyar kormanybol.

    "1945-ben elvesztettük a háborút, azóta nincs magyar érdekű kormányunk."

    Igazabol nem 1945-ben, hanem a hadsereg arulasakor 1944-ben, amikor a nemetek melle alltak a magyar vezetessel szemben. Ennek lett az eredmenye a szalasi babkormany es ez lett a fo oka a magyar veresegnek is. A haboru utan elmaradt az elszamoltatas, mindenkit aki akkor nem tett eleget Horthy felszolitasanak felelossegre kellett volna vonni. (igen, a tobb szazezer katonat mind, de a kommunistak ehelyett inkabb atvettek a nyilasokat is az avh-ba)

    Most is valami hasonlora szamit mindenki a jovo evtol, a mostani kormannyal szemben egy az EU-s tengelyhatalmak mellett allo uj kormanyzatra, mely szalasiekhoz hasonloan vegrehajt minden nyugateuropa felol erkezo utasitast. Max. mehetnek a magyar katonak megint a Donkanyarhoz (mai ukran neven Donbass), ugyis megint pont ott van az ukran front. A magyarok egyebkent mind a nepi, mind a stakeholder demokracia modell szerint kisebbsegben vannak az EU-n belul, tehat csak az EU eredeti, konfoderacios modellje miatt tudta a magyar kormanyzat idaig eron felul ervenyesiteni az akaratat. Ez a pozicio hosszu tavon nem igazan fenntarthato.

    Nem azt mondom, hogy a mostani kormany jo, mert nem az. Latvanyosan nem ertenek hozza es nem megfeleloen kepviselik a magyar erdekeket, ellenben sok penzt tesznek zsebre es tele vannak karrierista hazaarulokkal. Viszont ahogy latom jelenleg az osszes alternativa sokkal de sokkal rosszabb a nemzeti fuggetlenseg szamara es kb. ugy fogy a mostani magyar kormany mozgastere mint anno Horthyeknak. Raadasul az orosz agresszio es a kinai elnyomas mellett nem nagyon maradt jo oldal ahova allhatnanak. (az USA pedig tul messze van) Ebbol elobb utobb a magyar allamisag ujboli, az elozoeknel alaposabb megszunese lesz. (kb. az az eset mintha a szovjetek anno beolvasztottak volna az orszagot a Szovjetunioba, de akkor erre valamiert nem kerult sor, de mint irtam az elszamoltatas is elmaradt 1945-ben es 1989-ben is)
  • Tetsuo #15
    Nem Putyin, hanem az orosz hatalmi gépezet, aminek egy fogaskereke csak Putyin egyáltalán nem a Szovjetuniót akarja feltámasztani, hanem egy új pólust akar megszilárdítani USA-val és Kínával szemben.
    Nyilván ha erős államunk lenne, szövetségesként lenne esélyünk a nagy halak között, de mivel nem magyarok vezetik Magyarországot, csak leharcolt, kiszipolyozott gyarmat vagyunk nemzeti öntudat nélkül, nyilván velünk törlik fel a padlót akármilyen oldalról. Szóval ne aggódj, nem áltatom magam, hogy majd az oroszok megmentenek minket... dehogy mentenek. Sőt, az egész világ pusztulni fog és pusztulnia is kell hamarosan. A sok mocsokra, erkölcstelenségre és igazságtalanságra ez az egy adekvát reakció lehetséges.
  • inkvisitor #14
    A probléma, hogy nagyon béke időben élünk.
    Külső fenyegetés híján a szétdarabolódás, növekvő függetlenség megy, de amikor jönnek a külső veszélyek akkor a kis halak meghalnak.
    És most van az orosz, a kínai, meg egyre jobban az USa. Ha széthúzás megy, akkor az EU úgy végzi mint India kétszáz éve.
    Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, az oroszok békén hagynának minket. Ne felejtsd, Putyin a Szovjetunió helyreállítását tűzte ki célul, annak meg mi is avazallusai voltunk.
  • Tetsuo #13
    Te vagy tudatlan nyilván a múlttal és a jelennel kapcsolatban is. Az EU rátelepszik a nemzetekre és megszűnteti szuverenitásukat. Ha nem látod hogy lassan mindenben ők dirigálnak, gyarmatként használnak minket, akkor növény szinten vegetálsz, ideális polgár vagy a jelen társadalomban.
    Az 56-osok a nemzet szabadságáért küzdöttek, ahogy a 48-asok is. Hiába. Nincs szuverén kormányunk, hadseregünk, bankunk, kultúránk, oktatásunk...
    1945-ben elvesztettük a háborút, azóta nincs magyar érdekű kormányunk. Első körben azt kellene (már lehetetlen) megvalósítani, azután lehetne beszélni az EU-ról.
  • nlght #12
    Értem, amit mondasz. Csak a szovjet unió felbomlása után létrejött egy békeidőszak (közel-keletet és afrikát és egyéb 3. világbeli pokoltelepet nem számolva). Generációk nőttek fel ebben a békében, amíg 2014-ben és 2025-ben Putyin kamu indokokkal (nácik, titkos biológiai szuperlaborok, történelmi jog, stb.) elő nem húzta a kalapból a régen lejárt "erősebb kutya baszik" szabályt amire most ráfarag úgy néz ki, mert kiderült a orosz medve öreg és fogatlan a közhiedelemmel ellentétben. Az erősebb kutya baszik szabály nem juttatja a következő civilizációs szintre az emberi fajt, inkább vezet 3. vh-hoz.
    A néhány lebombázott község elfoglalása nem ér fel 1 millió orosz életével és a járművekről, munícióról, nemzetközi presztízs veszteségről nem beszélve. Most már Putyinnak is annyira lecsökkent a hatalma, hogy azerbajdzsán és kazahsztán nyíltan szembeszáll. Kína keselyűi pedig az ázsiai közös határon köröznek azt mérlegelve, hogy most épp Kínához lehetne-e csatolni az évtizedek óta vitatott területeket vagy sem.
  • NEXUS6 #11
    Nem, ponthogy Putyin logikája szerint és a világ működésének elvei szerint az adott területet az követelheti (lásd még az USA igényét Kanadára, Grönlandra), akinek ehhez megvan a szükséges katonai, gazdasági, politikai hatalma. Pont.
    Magyarországnak az általad említett terület birtokbavételéhez egyik sincs meg (szemben Oroszországgal). Az általad leírtak nem a követelés alapja/oka, max indoka, amit majd a történelemkönyvekben megénekelnek az aktuális bárdok.

    Lásd még az EU igénye ukrajnára, és ott olyan politikai erő támogatása, amelyik az EU-hoz kíván csatlakozni. Szép dolog a jóemberkedés, meg az oroszok morális elítélése Muszorgszkíjig visszamenőleg, ha nincs meg az érdekei érvényesítéséhez szükséges erő és hatalom.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.07.08. 13:20:04