A müncheni székhelyű Stark dróngyártó startup szerint „nincs már messze” az ilyen repülőgépek harctéri bevetése. A célpontok önálló kiválasztására és eliminálására képes fegyverek kifejlesztéséért folytatott verseny egyre gyilkosabb.

Az ukrajnai háború felgyorsította a dróntechnológiába történő beruházásokat, és egyes cégek a tankok vagy rakéták költségének töredékéért kínált precizitásukkal és halálos erejükkel hencegnek. Számos pilóta nélküli rendszer már képes önállóan navigálni és mozgó célpontokat követni, de Philip Lockwood, a müncheni székhelyű Stark ügyvezető igazgatója szerint a következő generációs drónok - amelyeknek nincs szükségük emberi jóváhagyásra a célpontok kiválasztásához és eltalálásához - bevetése "sincs már messze”.

Bár az EU támogatását fejezte ki a teljesen autonóm fegyverek betiltása mellett, még nem hozott törvényt a kérdésben, és az ENSZ-en keresztül egy nemzetközi szerződés megkötésére irányuló erőfeszítések is lassan haladnak. Lockwood - aki korábban a NATO innovációs vezetője volt - figyelmeztetett, hogy más régióknak talán kevésbé vannak aggályaik az ilyen fegyverek bevetésével kapcsolatban. "Úgy gondolom, hogy aggódnunk kell amiatt, hogy az olyan ellenfeleink, mint Oroszország és Kína nem fognak aggódni amiatt, hogy hogyan használják ezeket a rendszereket” - mondta.


A figyelmeztetés a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének közepette érkezett az ukrajnai harctérre, ahol számos rendszer használ autonóm navigációs és mesterséges intelligencia szoftvert, hogy megrajzolja saját útvonalát, ellenálljon a zavarásnak és kövesse a mozgó célpontokat. Az amerikai székhelyű Anduril az egyik legnagyobb haszonélvezője az új technológiák iránti növekvő keresletnek. Altius-600M típusú drónjainak százait vásárolta meg a Pentagon, és küldte őket az ukrán frontvonalba. A többi vállalat között van a török Baykar dróngyártó is. Európában a müncheni székhelyű Helsing és a felderítő drónokat gyártó Quantum Systems mellett - amelyet a Stark mögött is álló Florian Seidel alapított - a terület olyan startupjai próbálták növelni ismertségüket, mint a Tekever, amely hírszerzési és megfigyelési célú drónokat épít.


A Stark múlt héten bemutatott első drónja, az OWE-V olyan szoftvert ágyazott be termékébe, amely lehetővé teszi, hogy az valós idejű döntéseket hozzon más hadviselési rendszerek elkerülése érdekében. Függőlegesen is lehet indítani, és akár 100 km távolságban lévő célpontokat is le tud közdeni. Lockwood elmondta, hogy a vállalat olyan ellenőrzéseket vezetett be, amelyek biztosítják, hogy egy ember is részt vesz minden döntésben. "Ebben a szakaszban még nem érezzük jól magunkat, ha csökkentjük ezeket az ellenőrzéseket” - mondta.

A hagyományos fegyvergyártók visszautasították új riválisaik azon állításait, miszerint a drónok - amelyek ára néhány ezer eurótól százezrekig terjedhet - lehetővé teszik a kormányok számára, hogy kiváltsanak bizonyos nagy összegű fegyverkezési kiadásokat. "A drónok nem változtatják meg a játékteret. A jelenlegi vita azt sugallja, hogy a drónok önmagukban képesek megnyerni egy háborút - ez határozottan nem igaz” - mondta Armin Papperger, a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat vezérigazgatója a múlt hónapban. A drónokkal foglalkozó startupok azonban bíznak abban, hogy kiaknázhatják a gyorsan növekvő európai védelmi kiadásokat. A Stark - amelynek Berlinben és Kijevben is van irodája - nem hiszi, hogy az ukrajnai háború esetleges befejezése fenyegetné az üzletét. "Oroszországgal szemben hosszú évekig - potenciálisan generációkig - bizalmatlanság fog fennállni” - mondta Lockwood.