Gyurkity Péter
Európai űrtávcső rajtolt el
A cél pedig a közeli bolygók részletes tanulmányozása, miközben már alakulnak az utódok.
Kisebb csúszást követően került sor még az Európai Űrügynökség következő rajtjára, amelynek során orosz együttműködéssel (Szojuz rakéta révén) indítottak útnak (egyéb rakomány és további eszközök mellett) egy űrtávcsövet. Ennek feladata a közelben lévő, már korábban visszaigazolt exobolygók tanulmányozása lesz, amellyel újabb értékes adatokkal bővülhet tudásunk.
A fellövésre eredetileg egy nappal korábban került volna sor, ezt azonban az utolsó pillanatokban lefújták, hogy elkerüljék a további problémákat. Egy nappal később azonban valóban sor került a rajtra, amely az európai illetékesek hivatalos közleménye szerint gond nélkül zajlott le. Ezzel tehát a Characterizing Exoplanet Satellite (CHEOPS) útnak indult, nem sokkal később pedig fel is vette a kapcsolatot egy, az Antarktiszon üzemelő állomással, vagyis a további lépések is a terveknek megfelelően valósultak meg. Hamarosan indul a megfigyelés, ennek során pedig számos izgalmas részletet ismerhetünk majd meg.
A távcsővel ugyanis a kozmikus értelemben hozzánk közel lévő, tulajdonképpen a szomszédságunkban megfigyelt, ezt követően pedig visszaigazolt exobolygókat vesznek majd huzamosabb ideig szemügyre, ahogy azok elhaladnak majd saját csillaguk előtt. A megfigyelés révén megállapítjuk, hogy maguk a bolygók mennyire sűrűek, ami választ ad majd azon kérdésekre, hogy ezen égitestek vajon a szilárd felszínnel rendelkező Földhöz és Marshoz, vagy inkább a Naprendszerben is megtalálható hatalmas gázóriásokhoz állnak-e közelebb. Ami a méreteket illeti, itt kifejezetten a Földnél nagyobb, valamint a Szaturnuszhoz, Jupiterhez, illetve Uránuszhoz fogható példányok között kutakodnak majd, vagyis arról nincs szó, hogy a Földhöz sokban hasonlító bolygókat vizsgáljuk majd – ezek kimutatása és visszaigazolása eleve jóval nehezebb.
A csillagászok eközben már a még nagyobb, és még részletesebb adatokat szolgáltatni hivatott utódokon dolgoznak, amelyek a következő évtizedekben újabb áttöréseket hozhatnak el. A NASA több eltérő javaslattal állt elő, ezek egyike a a HabEx (Habitable Exoplanet Observatory), amely már 4 méteres tükrével kutatna a potenciálisan lakható bolygók után. Amennyiben erre a projektre esik a választás, az anyagiakat 2021-ben kapnák meg, maga az eszköz pedig a 2030-as években indulna útjára.
Kisebb csúszást követően került sor még az Európai Űrügynökség következő rajtjára, amelynek során orosz együttműködéssel (Szojuz rakéta révén) indítottak útnak (egyéb rakomány és további eszközök mellett) egy űrtávcsövet. Ennek feladata a közelben lévő, már korábban visszaigazolt exobolygók tanulmányozása lesz, amellyel újabb értékes adatokkal bővülhet tudásunk.
A fellövésre eredetileg egy nappal korábban került volna sor, ezt azonban az utolsó pillanatokban lefújták, hogy elkerüljék a további problémákat. Egy nappal később azonban valóban sor került a rajtra, amely az európai illetékesek hivatalos közleménye szerint gond nélkül zajlott le. Ezzel tehát a Characterizing Exoplanet Satellite (CHEOPS) útnak indult, nem sokkal később pedig fel is vette a kapcsolatot egy, az Antarktiszon üzemelő állomással, vagyis a további lépések is a terveknek megfelelően valósultak meg. Hamarosan indul a megfigyelés, ennek során pedig számos izgalmas részletet ismerhetünk majd meg.
A távcsővel ugyanis a kozmikus értelemben hozzánk közel lévő, tulajdonképpen a szomszédságunkban megfigyelt, ezt követően pedig visszaigazolt exobolygókat vesznek majd huzamosabb ideig szemügyre, ahogy azok elhaladnak majd saját csillaguk előtt. A megfigyelés révén megállapítjuk, hogy maguk a bolygók mennyire sűrűek, ami választ ad majd azon kérdésekre, hogy ezen égitestek vajon a szilárd felszínnel rendelkező Földhöz és Marshoz, vagy inkább a Naprendszerben is megtalálható hatalmas gázóriásokhoz állnak-e közelebb. Ami a méreteket illeti, itt kifejezetten a Földnél nagyobb, valamint a Szaturnuszhoz, Jupiterhez, illetve Uránuszhoz fogható példányok között kutakodnak majd, vagyis arról nincs szó, hogy a Földhöz sokban hasonlító bolygókat vizsgáljuk majd – ezek kimutatása és visszaigazolása eleve jóval nehezebb.
A csillagászok eközben már a még nagyobb, és még részletesebb adatokat szolgáltatni hivatott utódokon dolgoznak, amelyek a következő évtizedekben újabb áttöréseket hozhatnak el. A NASA több eltérő javaslattal állt elő, ezek egyike a a HabEx (Habitable Exoplanet Observatory), amely már 4 méteres tükrével kutatna a potenciálisan lakható bolygók után. Amennyiben erre a projektre esik a választás, az anyagiakat 2021-ben kapnák meg, maga az eszköz pedig a 2030-as években indulna útjára.