20
  • rebekakocsis
    #20
    Nem igazán vagy képben a távcsövek működési elvével, igaz? Periodikusan a lencse előtt , bőven a fókusztávolságon belül "keringő" porszemcse? Aztán egy másik megfigyelőpontról, másik távcsőnél ugyanaz? Vicces vagy , nem szkeptikus.
  • xrt
    #19
    "... amit egy porszemcse, ..."
    Mert mondjuk ha kering az érzékelő eszköz körül, akkor abban mi nem periodikus? Tudom valószínűségének igen csekély esélye van, de ki lett zárva?
  • Irasidus
    #18
    Nem egy megfigyelés bizonyítja egy exobolygó létét, hanem több. Ilyen módszerrel több Naprendszerbetli égitestet is felfedeztek már, viszont óriási különbség az periodikus ismétlődés, amit egy porszemcse, vagy Naprendszerbetli égitest nem produkál. Csak is több megfigyelés eredménye után mondják egy exobolygóra, hogy bolygó. Ezalatt sok mindent kiszűrnek, illetve találnak.
  • xrt
    #17
    "Az áthaladásos módszerrel csak a csillaghoz közeli bolygókat tudjuk felmérni, amely napok alatt kerüli meg a csillagot. Akkor viszont ez a kitakarásos jelenség egyrészt ciklikus, másrészt tovább tart, mint egy a kamera előtt elszállingózó porszem."

    No nem erre gondoltam...
    Mondjuk egy ismeretlen kisbolygó (tudom ez nem reális az áthaladási sebesség miatt), de ultra könnyű ismeretlen anyagú porszemcse kering az érzékelő eszköz körül, stb. Semmi sem igazolja azt, hogy ezek ki vannak zárva. Látunk valamit, és máris szinte tény (Sőt ha nem is látjuk, mint pl. a sötét anyag...). Nem kellene egy rakás egyéb lehetőséget kizárni előtte?
  • VolJin
    #16
    Igen, ez a másik gyakori félreértés.
  • wraithLord
    #15
    Úgy vettem észre, már azzal gond van, hogy az evolúció nem volt, hanem van, és (ebből következően) a jelenleg létező élőlények nem "végtermékek", csak "köztestermékek".
  • VolJin
    #14
    Az evolúcióval kapcsolatos legtöbb félreértés pedig ebből ered. Az ostobaságot még egyetemen is tanítják filozófia címszó alatt, hogy mi az élet célja és társai. A legtöbb ember hajlamos a fogalmakat, törvényszerűségeket, folyamatokat megszemélyesíteni, mint a tévémacit.
  • wraithLord
    #13
    Igen, nyilván. Többek között ezért raktam 2x-es idézőjelbe az "egoista" szót...

    (Igaz, az "érdekli" szót sem ártott volna. Viszont feltételeztem, hogy ha azt nem értjük szó szerint, amikor valaki megszemélyesíti a természetet ("x problémát így oldotta meg a természet"), ennek az analógiájára ezt sem.)
  • VolJin
    #12
    Ezek nem érdekek, hanem következmények. Az egyedek nem azért szaporodnak, hogy fent maradjon a fajuk, hanem azok a fajok amik nem szaporodnak, nem is tudnak létezni, tehát csak szaporodó fajok létezhetnek...
  • VolJin
    #11
    Az összes földi életformára igaz, hogy minden erőforrást meg akar szerezni. Az oxigéntermelő baktériumokat, ha lett volna akkor környezetvédelmi hatóság, betiltották volna, mert törvényszerűen kiirtották az akkori élővilág zömét.
    Ha néhány nyulat leraksz egy füves szigetre, teleszaporodnák azt, ha nem lenne természetes ellensége, és felzabálnák az összes füvet, majd éhen döglenének. Ha ennyire negatívan ítéled meg a saját fajod, keress egy magas tornyot, és óvd a bolygót a zuhanásoddal!
  • VolJin
    #10
    Az áthaladásos módszerrel csak a csillaghoz közeli bolygókat tudjuk felmérni, amely napok alatt kerüli meg a csillagot. Akkor viszont ez a kitakarásos jelenség egyrészt ciklikus, másrészt tovább tart, mint egy a kamera előtt elszállingózó porszem.
  • defiant9
    #9
    Egy birka is egoista, nem érdekli sem a nyáj, sem a fű fenntartható legelése. Persze a nyáj védelmet jelent ez benne van a programjában, de nem fog érte feláldozni semmit(a bivalyok, elefántok ilyen szempontból kevésbé 'egoisták', megtanulták hogy összefogva meg tudják védeni magukat). A hangyák vagy méhek programja ami alapvetően más, de ez a kisebbség, illetve a szimbiózis is relatíve ritka. Az egyszerű élőlények, növények a leginkább egoisták, minél agyasabb valami annál kevésbé, de nagy a szórás.
  • defiant9
    #8
    Ezért is mondtam hogy szinte. A biomassza jelentős részét a növények, egyszerűbb életformák teszik ki. Ezek egyszerű program szerint élnek amiben egyáltalán nincs benne az hogyha a szomszéd fajtárs akkor barátságosabban kell viselkedni és hagyni kell azt is fejlődni, simán el fogja nyomni az erősebb, ez az evolúciós szelekció szükségszerű következménye. Az eredeti hozzászóló is leginkább ezekkel állítottam szembe az 'egoista' embert, aki valójában ilyen szempontból éppen kevésbé egoista, itt már erősen működik az magas szintű gondolkodás, a család, nemzet, bőrszín stb. szerint is, amire utalsz.
  • llax
    #7
    Ezek a kutatások nem valami helyett, hanem sok minden mellett történnek. Összességében sokszor többet költenek a "közelebbi környezetünk" kutatására, mint űrkutatásra (itt csak a kutatás értendő, nem a felhasználás). 2-3 nagyságrenddel többen vesznek részt a "minden egyéb" kutatásában, csak létük és tevékenységük nem akkora szenzáció (sem a média, sem a nagy átlag szemében).

    Az űrkutatáson belül is a távoli világok kutatása sok esetben egyszerűbb és olcsóbb, mint pl. a Naprendszeren belüli objektumoké. Sokkal egyszerűbb egy saját fényt (és egyéb sugárzásokat) kibocsátó csillagot és az (felőlünk nézve) előtte áthaladó exobolygót elemezgetni, relatíve kevés erőfeszítéssel lehet sok, eddig ismeretlen információhoz hozzájutni, a technkia fejlődésével mindig egyre többhöz, akár földi műszerekkel is. Az űrkutatás területén belül sokkal többet költenek a közelebbi kutatásokra és ezen belül is sok program éppen a Földet kutatja, de a távoli kutatások egy része is (kisebb-nagyobb részben) a létünk és környezetünk megértése miatt folyik.
  • wraithLord
    #6
    Igazából már maga az ivaros szaporodás megcáfolja azt, hogy az egyedet nem érdekli a saját fajtársa. Dehogynem, az ivaros szaporodás a fajfenntartás drive-jának legtriviálisabb példája.
    Egy élőlényt 2 fő drive vezérel, a létfenntartás (önmaga életben tartása) és a fajfenntartás (fajának, pontosabban populációjának a fenntartása). Az altruizmus utóbbi kategóriába tartozik, tehát egyedszint feletti, fajszintű/populációszintű ""egoizmus"".
  • Irasidus
    #5
    em érdekli sem a fajtársa, sem más faj egyede.
    Kivéve amikor, amikor igen. Altruizmus
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.12.08. 09:57:21
  • defiant9
    #4
    "mivel alaptermészeténél fogva egoista"
    Szinte minden élet 'egoista', a legkisebb virág is harcol a környezetével az erőforrásokért, napfény, víz, tápanyagok, nem érdekli sem a fajtársa, sem más faj egyede.
  • Nemzsidó
    #3
    Ez csak az "értelmes" élettel rendelkező planétákon lehet probléma, "alacsonyabb rendű" életformáknál fel sem merül az efféle veszély, vagy kockázat gondolata...
    ...ott vannak például a magyar utak. A kelleténél vékonyabb aszfaltrétegen áttörő mezei növény sem félti magát attól, hogy áthajt rajta egy autó. Ha ott a lehetőség, kivirágzik.
    Azok az "égitestek", melyek valamilyen oknál fogva megfertőződnek az élettel, sőt parazitaként az "értelmes" élet is kialakul rajtuk, talán mégis jobban járnak a szórványos ütközésekkel, mint például a világpusztító emberrel. Mert az nemcsak élőt és élettelent akar birtokolni, hanem képes gondolatban isten-ölni is... mivel alaptermészeténél fogva egoista :)
    ---
    "...Égen Új Hold még nem született,
    Csillagösvényen szekér rekedt,
    Fekete kutakból sötétség dereng.
    Íjász rám szegzi nyilát,
    Mégsem fél, ki belőlem kilát..."
  • xrt
    #2
    Előre bocsátom, lehet szidni, mindig a szkeptikus álláspontot írom le. Ennek ellenére minden választ köszönök.

    Csak nekem van olyan érzésem, hogy túl messzire tekintünk, ahelyett, hogy a közvetlen környezetünket megértenénk?
    Csak pl. a Voyager 1 és 2 által küldött adatokra sincs kielégítő magyarázat, mint pl. arra, hogy miért is melegszik indokolatlanul.

    (Nos ezért leszek elátkozva, de; exobolygókat fedezünk fel, csillagok árnyékában áthaladva, tényként leírva. Mi van ha csak egy porszem kezdett keringeni a légüres térben lévő megfigyelő eszköz előtt? Lévén csak egy árnyékot látunk... Azt ugye senki sem mondhatja, hogy egy árnyékról színképelemzést lehet végezni... /Tudom nem reális, de mi van ha? Kizárta bárki is ezt a lehetőséget már?/)


    Szerk.: Nem lehet, hogy a csilliárdnyi fényévre levő objektumok korrekt megfigyeléséhez meg kellene tudni a csillagközi tér mibenlétét? Nem-e lehet (tudom nem jó kifejezés), hogy ez a közeg megváltoztatja a megfigyelések és a valóság kapcsolatát?
    Utoljára szerkesztette: xrt, 2019.12.07. 18:17:08
  • VolJin
    #1
    Hát nem egy biztonságos környék az, csillagok jönnek.mennek keresztül, a pályájukon, a hegy nagyságú aszteroidákról nem is beszélve...