12
-
ostoros #12 Túl sok a Ha.... -
Irasidus #11 Ez az ami nem igaz, sem a légkörmodellek alapján, sem az amit fizikából ismerünk, ugyanis a csapadék csak úgy nem hullik mindenhova - talán ismerős a sivatag kifejezés? De az kevésbé, hogy az Antarktisz a legszárazabb sivatag, és nem véletlenül, a légkörmodellek alapján egy ilyen bolygó hideg oldala hideg száraz sivatag lenne, és a csapadék a terminátoron hullana ki. Persze akkor még nem beszéltünk a jég párolgásáról sem - hidegben(!!!444!!!négy), ami fizika alapfokon... És persze mi van akkor ha az egész bolygót víz borítja, és még lehetne sorolni, hogy hány megoldás létezik, csak éppen az nem igazán, amit te ismételgetsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.07. 11:07:43 -
Irasidus #10 A tudományos klímamodellekből, kezdetnek itt van a "szemgolyó-föld", meg itt, meg itt . -
VolJin #9 Most vagy egy vénuszi klíma van, mert olyan sűrű a légkör, és akkor nem élhető, vagy a kötütt pálya miatt állandó fagy birodalmáról beszélhetőnk a túloldalon, és akkor ami oda egyszer lehullik, az ott is marad. -
ostoros #8 A tied hogyan? -
Irasidus #7 Ez, a szám hogy jött ki? Hasraütés? -
xyl #6 Nem az összes víz lesz a túloldalon, csak a jelentős része. Elvileg nem mindegy. Gyakorlatilag? -
ostoros #5 Nem az összes, hanem a 99%-a, igen... -
Irasidus #4 A kötött tengelyforgástól még nem lesz az összes víz a túloldalon, már csak azért sem, mert hő áramlik az egyik feléről a másikra, másrészt lehet újdonság lesz, de a jég is párolog, és nem csak a hőtől párolog. -
#3
Nem feltétlenül. Lásd pont a Vénuszt. Az gyakorlatilag olyan, mintha kötött tengelyforgású lenne, hiszen 1 nap tovább tart, mint 1 év.
Persze a Vénusz légköre 100X olyan sűrű, mint a Földé. Másrészt valóban a napszél gyak az összes hidrogént kisöpörte belőle. Ettől kezdve esélytelen, hogy ott valaha is lesznek még ócánok, folyékony víz.
A kis, M osztályú csillagok korai életük idejében ráadásul sokkal erősebb kitöréseket is produkálhatnak, mint a Nap.
OK, hogy jelenleg nagyobb eséllyel detektálunk Föld nagyságú bolygókat ilyen csillagok körül, de egyáltalán nem biztos, hogy nagyobb eséllyel van ott alkalmas bolygó, mint bármilyen más csillagosztályhoz tartozó bolygórendszerben.
Ha lenne pl a Jupiternek egy Föld nagyságú, Vénusz-szerű holdja sűrű légkörrel, a sokkal kevesebb napfény ellenére lehet, hogy életre alkalmas lenne, lenne folyékony víz, mágneses mező, stb. A hőt az árapály erők adhatnák, ami folyékonyan tartja a felszíni vizeket is akár, a növények meg valami más kémiai reakcióból, nem fotoszintézissel állítanák elő magukat, az állatok meg ha nagy mennyiségű ilyen növény van már elég bonyolult ökoszisztémát tudnának kialakítani. -
VolJin #2 Ráadásul az egyik felén állandó forróság, a másikon meg állandó fagy, a kettő között meg tomboló viharok, és az összes víz már a fagyott oldalon van, mivel körforgás nincs, csak egyirányú vízszállítás. -
Amergin #1 Hát ha 8 Mrd éve lassítja a bolygó tengelyforgását a közeli napja az árapálysurlódással, akkor mára már meg is állíthatta. Ha pedig így van, akkor már nincs mágneses mezeje, aminek a légkör vonatkozásában is komoly következményeli lehetnek: lehet egy Mars 2.0, de lehet egy Vénusz 2.0 is...
A légkör (ha van) összetételének a meghatározása sokat segíthetne a lakhatóság eldöntésében.