Gyurkity Péter

Izrael is elindult a Holdra

Míg az USA most már csak privát fejlesztésekkel térne vissza a Holdra, addig a zsidó állam sorrendben negyedikként szállna le a felszínen, saját landolóegységgel.

A Holdat eddig csak a legnagyobbak érték el, a hidegháború riválisai után egyedül Kína tudta követni őket a sorban. Izrael most egy saját fejlesztéssel, a SpaceX segítségével szállna le égi kísérőnkön, a sikeres start pedig már össze is jött. Elon Musk cége péntek hajnalban lőtte fel újabb Falcon 9 rakétáját, amely azonban korábban már kétszer is repült, így az első fokozat harmadik alkalommal tudott visszatérni a drónhajóra (vagy a szárazföldön kijelölt helyszínre).

A rajt gond nélkül zajlott le, az elsődleges rakományként kijelölt indonéz műhold nem sokkal ezt követően pályára is állt, ennél azonban nagyobb visszhangot kapott a nonprofit SpaceIL által elkészített Beresheet (Kezdet), amely eredetileg még a Google Lunar X Prize versenyének egyik résztvevője volt, 2011-től kezdve így is készült a nagy próbára. A kiírás végül győztes nélkül zárult le, most azonban a SpaceX révén kaptak egy újabb esélyt, amely leginkább azért csábító, mert ezzel az aprócska ország sorrendben negyedikként szállhat le a Holdon.


A szonda 7 hetet tölt majd el az űrben, többször megkerülve a Földet, fokozatosan érve el a kívánt sebességet. Ezt követné - a tervek szerint április első felében - maga a leszállás, ami mindenképpen történelmi eseménynek tekinthető. A Holdon ugyanis elsőként a szovjetek szálltak le, a Luna-9 révén ezt 1966-ban érték el, míg a NASA által elindított Surveyor-1 ugyanabban az évben követte a példát.

Kína 2013-ban valósította meg a kitűzött célt a Chang’e-3 landolóegység és a Yutu névre keresztelt holdjáró párosával, őket követheti most az izraeli társaság, akik nem mellesleg elsőként érnék ezt el a magánszférában – egy amerikai cég, a SpaceX, közreműködésével. Az eszköz ezt követően mindössze két napig folytatna munkát, a Nyugalom Tengerén megfigyelve többek között a Hold mágneses mezejét. Az akkumulátor lemerülését mély csend követné, ezután azonban a lézeres retroreflektor révén maradna hasznos számunka az eszköz, lehetővé téve a NASA DSN-rendszerével való kommunikációt.


Az Egyesült Államok sem akar lemaradni, a NASA partnerek leszállóegységeivel valósítaná meg a hosszabb tartózkodást. Azt már a tavalyi év eleje óta jól tudjuk, hogy az űrügynökség terveiben a Mars csak a Hold után következik a sorban, mivel a 2030-as évek előtt mindenképpen szeretnék megvalósítani a tartósabb helyszíni jelenlétet, és magát a visszatérést, amely igencsak hosszúra nyúlt szünet után jönne el – bár az eredeti leszállások létrejöttét ma is sokan kétségbe vonják. Az amerikaiak a jelek szerint felgyorsítanák a munkát, ezért most külsős partnerek bevonására számítanak.

Az ügynökség által közzétett listából kiderül, hogy a napokban kerítettek sort egy újabb konferenciára, amelyen a Human Landing System (HLS) megvalósításával kapcsolatos fontos bejelentést is megtették. Eszerint a meglévő külsős partnerek mellett további szereplők számára is lehetővé teszik a saját dizájnok beküldését és azok megvalósítását, mégpedig 300 ezer és 9 millió dollár közötti szerződésekkel. Itt kifejezetten a leszállóegység kidolgozásáról van szó, amely a Hold felszíne, és a következő évtizedben szolgálatba állítandó, nagyjából 15 éves időtartamra szánt Gateway-állomás között szállítaná az űrhajósokat. 2024-ben próbálnák ki a nyertes megoldást, amelyet 2028-ban követne az első legénység leszállása, így tehát nagyjából egy évtized múlva láthatnánk az eredményt, amihez azonban nyilván nagyon is komoly munka kellene, gyakorlatilag már holnaptól kezdve.


A NASA-nak a Hold csak hosszútávú küldetések tekintetében fontos

A NASA egy másik programon is dolgozik, amely a Commercial Lunar Payload Services (CLPS) névre hallgat. Ennek keretében jóval kisebb, önálló működésre is alkalmas leszállóegységek kifejlesztését és beküldését várják az erre kijelölt kilenc cég részéről, amelyek számos eltérő eszközt és műszert vinnének magukkal égi kísérőnkre. Ezen műszerek listáját néhány nap múlva ismertetik majd, a cél pedig a helyszíni víz (jég), valamint egyéb anyagok jelenlétének kimutatása, későbbi felhasználásra. Az indulásra minél előbb sort kerítenének, itt már idén elstartolhat az első ilyen eszköz, mivel a fent említett program többek között ezen kezdeményezés eredményeire építene.

Az ügynökség számára komoly problémát jelent, hogy a saját projektek (lásd az SLS és Orion párosát) többszöri csúszást szenvedtek el, a rendszer pedig 2020-ban mutatkozhat majd csak be. A SpaceX saját fejlesztéseivel veheti itt fel a versenyt, a legújabb, Starship névre hallgató rakéta akár még a Gateway megkerülésével is eljuthat a Holdra, így a NASA eziránt is érdeklődhet a jövőben, de itt még nyilván túl sok az ismeretlen tényező.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • asgh #52
    "bár az eredeti leszállások létrejöttét ma is sokan kétségbe vonják"

    Mint ahogy azt is sokan gondolják, hogy a Föld lapos, meg hogy az oltások autizmust okoznak, de ettől még nem kellene egy komoly(nak szánt) írásba berángatni és ezáltal valós alternatívaként legalizálni egy ordenáré hülyeséget úgy, hogy a kontextus sem indokolja.
  • defiant9 #51
    Franciák holdjárót csinálnának, csak nem a Hold-ra hanem a Mars holdjára a Phobos-ra. Szerintem is az a lényeg hogy ők már előrébb járnak, míg Izraelnek ez a kisebb lépés is fontos mérföldkő elérése.

    JAXA, CNES, and DLR have agreed that the rover onboard MMX would be developed through French-German collaboration.
    The rover would be released to the surface of Martian Moon prior to the landing of its mother ship, MMX. The rover is to analyze the surface regolith and configuration in great details to optimize the MMX landing and sample return operation.
  • Irasidus #50
    Ezt most is fenntartom. Franciaországnak egyáltalán sem állami, sem magánszektorban nem állna egy ilyen projekt az érdekében. Ha lenne rá pénzük, azt megéri inkább másra költeni és ezt is teszik, helyesen.
    Magán emberek, nem szektor, és ilyen szempontból mindegy milyen nemzetiségűek. Másrészt Franciaország jóval előbbre tart ennél, így nyilván nem fog hátraarcot venni, és ilyen eszközt gyártani.
    Az ESA finanszírozása hazánk részéről - ha jól tudom - a minimális, ami éppen a tagság fenntartására elég, de komoly projektekbe beszállni nem. Szerintem ezen változtatni sokkal lényegesebb lenne, mint felvinni a Holdra egy holoemléket...
    Megint a fordított ló esete. Az Apolló űrhajósok felvittek egy szobrot, meg egy emlékplakettet, de szerinted ezért mentek oda? Érted a fordított ló esetét, vagy szeretnéd ha szájbarágnám?


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.06. 19:45:13
  • Tetsuo #49
    "Franciaország azért nem csinál, mert nekik nem éri meg a K+F jövedéke."
    Ezt most is fenntartom. Franciaországnak egyáltalán sem állami, sem magánszektorban nem állna egy ilyen projekt az érdekében. Ha lenne rá pénzük, azt megéri inkább másra költeni és ezt is teszik, helyesen.
    Önmagában egy ilyen projekt még hazánknak sem lenne nagy durranás (K+F szempontból), hiszen az adott díjat kb. az nyerte meg, aki előbb összegyűjtötte rá a pénzt. A roverrel már komolyabb lett volna.
    Hogy konkrétan egy vállalatnak megéri-e, az sok mindentől függ, de valószínűsíthetően hatalmas presztízs - magának a vállalatnak és az adott személyeknek. Franciáknak ez felesleges, mint te is írtad, rengeteg más projekt van. Izraeli vállalat meg, hát... kb. azt csinál, amit akar.
    Feltételezem azt is, hogy a küldetés rengeteg mozzanata szimulálható, tehát a tudás és a gyakorlat is megszerezhető - egy bizonyos szintig, de talán jobb, ha pl. a magyarok is egy valóban hasznos (nemzetközi) küldetésen dolgoznak és abba fektetik az erőforrásokat. Az ESA finanszírozása hazánk részéről - ha jól tudom - a minimális, ami éppen a tagság fenntartására elég, de komoly projektekbe beszállni nem. Szerintem ezen változtatni sokkal lényegesebb lenne, mint felvinni a Holdra egy holoemléket...
  • Irasidus #48
    Eddig olvastam. Tipikus trollkodás. Nagyképűen és aljas módon azt fejtegeted, hogy nem hallottam az Európai Űrügynökségről és még elképzelni sem tudom, hogy a nagy Franciaország részt vett volna űrkutatásban. :-)
    Magasról teszek arra, hogy te mit tudsz elképzelni, én arról beszéltem amit írsz, és ami abból következik. Amikor olyanokat írsz, hogy "Franciaország azért nem csinál, mert nekik nem éri meg a K+F jövedéke" az egyértelműen jelzi, hogy amikor ezt a sort írtad, fogalmad sem volt róla, hogy Franciaország csinál ilyeneket. Nyugodtan letagadhatod az égről a csillagokat is, meg nézheted a másikat hülyének, de ettől még feketén-fehéren ott áll, amit írtál. Ennyi.

    A zért írtam példának Franciaországot, mert még ők sem, vagyis még egy ott alakult csapat sem vágott bele hasonló (és sikeres) projektbe. Nemzetközi szinten sikeresek persze, de nem holdon. A SMART-1-ben a legfontosabbként kb. a kameráját, az űrrepülőteret és - gondolom - rakétatechnikát adta.
    Megint nem érted a lényeget. Nem országok nevezhettek erre a díjra, hanem magán csapatok. Másrészt, egy nemzetközi szervezetben tevékenykedik, ahol is a fő prioritásokat közösen határozzák meg, ebben jelenleg NEM szerepel a Hold. Az, hogy Smart-1 milyen eszközöket adott, nem mond semmit a Francia űrtevékenység mennyiségéről, minőségéről. Ugyanis nem ez a fő prioritása, és nem az egyetlen projekt, és nem az egyetlen fejlesztés.
    Mindezek ellenére jóval jövedelmezőbbnek tartom a nemzetközi együttműködést és az igazán hasznos fejlesztéseket, amik valóban előrelépések.
    Az, hogy te mit tartasz jövedelmezőnek, nem mérce. Másrészt Izrael több űrkutatási együttműködésben is szerepel.


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.06. 06:35:04
  • Tetsuo #47
    "Franciaország az ESA (alapító)tagja, nagyon nagy űripari potenciállal, azaz megéri nekik a jövedéke, és masszívan csinálják. Megint amiről nem tudsz, az nem létezik effektus..."

    Eddig olvastam. Tipikus trollkodás. Nagyképűen és aljas módon azt fejtegeted, hogy nem hallottam az Európai Űrügynökségről és még elképzelni sem tudom, hogy a nagy Franciaország részt vett volna űrkutatásban. :-)
    Holdprogramról volt szó. Azért írtam példának Franciaországot, mert még ők sem, vagyis még egy ott alakult csapat sem vágott bele hasonló (és sikeres) projektbe. Nemzetközi szinten sikeresek persze, de nem holdon. A SMART-1-ben a legfontosabbként kb. a kameráját, az űrrepülőteret és - gondolom - rakétatechnikát adta.
    Magyarországgal, aki ESA-tag, azért példálóztam, mert bár kis ország lévén, még mi is képesek lennénk elindítani egy hasonló holdprogramot (akár eddigi sikereinkre, kapcsolatainkra támaszkodva) a Pulit (roverrel), véleményem szerint a tudományos háttér megvan hozzá, hiszen kiemelkedő az űrkutatásunk, csak az anyagiak nem (a Puli konkrétan 30 millió dollár, aminek nagy részét magán úton kellene finanszírozni). Mindezek ellenére jóval jövedelmezőbbnek tartom a nemzetközi együttműködést és az igazán hasznos fejlesztéseket, amik valóban előrelépések.
    Ferencz Orsolya miniszteri biztosként valószínűleg odateszi magát és nagyobb büdzsé áll majd rendelkezésre.
    Izraelben állami és magán szinten is külföldről lapátolják a pénzt és egyéb erőforrásokat, könnyű nekik...
    A magánszektorban alap a profitábilis beruházás.


  • Irasidus #46
    Valamit nagyon félreértettél. A technikai bravúrt nem vitattam, ellenben megint egyfajta technófétis érzelmeit mutatja válaszod, némi személyeskedéssel. Bár ez itt megszokott - úgy tűnik.
    Örülök, ha rájöttél, hogy Tudomány-hírek miről szól az Sg-n. Nem politikáról, és nem a náci eszmékről.
    :Ilyen szondát valószínűleg pl. Franciaország azért nem csinál, mert nekik nem éri meg a K+F jövedéke,
    Franciaország az ESA (alapító)tagja, nagyon nagy űripari potenciállal, azaz megéri nekik a jövedéke, és masszívan csinálják. Megint amiről nem tudsz, az nem létezik effektus...
    ellnben egy kis országnak presztízs. Izrael államnak gyakran kívülről jönnek az erőforrások, akár a tudományosak is.
    Ellenben ez a Lunar X-prizre készült. A Google Lunar X Prize, rövidítve GLXP, avagy Hold 2.0, egy verseny az X Prize Alapítvány szervezésében és a Google szponzorálásával, melyet a Wired Nextfest rendezvényen jelentettek be 2007. szeptember 13-án. A Google Lunar X Prize célja hasonló, mint az Ansari X Prize: új generációs magánberuházásoknak ad inspirációt annak reményében, hogy költséghatékonyabb technológiák fejlődnek ki és az űrkutatás jelenleg magától értetődőnek tartott korlátait leküzdik.
    A Kheopsz-piramist lemásolni (ami nagyobb kihívás, mint az aktuális Hold-küldetés) is hatalmas technikai bravúr lenne, mégsem teszi egyik ország sem, mert megítélésük szerint nem éri meg.
    Az űripar viszont megéri, és ismételem Franciaországba van, sőt Magyarországnak is, jelenleg több több mint 30 űripari vállat van kis hazánknak, és további 30 akinek részben ez a tevékenysége. Az, hogy mi nagyobb technikai kihívás elégé szubjektív, és nem attól lesz valami technikai bravúr, hogy szerinted a Kheopsz piramist ki tudja lemásolni. És végül, ez a helyi K+F nek technikai bravúr, helyileg.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.05. 17:55:31
  • rebekakocsis #45
    Hadd ne idézzelek. Ismét. Hogy kihazudd magad belöle. Ismét.
  • rebekakocsis #44
    Ez aranyos. Folytasd...
  • Tetsuo #43
    Valamit nagyon félreértettél. A technikai bravúrt nem vitattam, ellenben megint egyfajta technófétis érzelmeit mutatja válaszod, némi személyeskedéssel. Bár ez itt megszokott - úgy tűnik.

    Szóval én nem látok semmi ellenérvet arra vonatkozólag, hogy ugyanerre Franciaország, Németország, Norvégia sőt, akár Magyarország is képes lenne, ha lenne rá szándék és elkülönített pénzösszeg.
    Ilyen szondát valószínűleg pl. Franciaország azért nem csinál, mert nekik nem éri meg a K+F jövedéke, ellnben egy kis országnak presztízs. Izrael államnak gyakran kívülről jönnek az erőforrások, akár a tudományosak is.
    A Kheopsz-piramist lemásolni (ami nagyobb kihívás, mint az aktuális Hold-küldetés) is hatalmas technikai bravúr lenne, mégsem teszi egyik ország sem, mert megítélésük szerint nem éri meg.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2019.03.05. 15:22:55