Gyurkity Péter
Sikerült a kínai holdraszállás
Ezzel pedig már a túlsó oldalon is landolt egy általunk megalkotott eszköz.
December 8-án indult útnak a Chang'e-4, vagyis Jáde Nyúl 4 névre keresztelt holdjáró, amelynek elsődleges célja a Hold túlsó oldalán való leszállás, majd pedig az ezt követő helyszíni vizsgálatok végrehajtása. A megérkezés különösebb gond nélkül összejött, ezzel Kína lett az első hatalom, amely a túlsó oldalon is sikeresen végrehajtotta ezt a manővert.
A kínai űrhivatal nem sokkal a leszállás megerősítése után közzétette az első felvételeket, valamint az ezeket kísérő videót. A terveknek megfelelően a Kármán Tódorról elnevezett kráterben landolt az eszköz, amely a 2013-ban szintén sikeresen landolt harmadik változat utóda, pontosabban annak vésztartaléka volt, majd pedig a korábbi sikeres küldetés után lépett elő fontosabb szereplőként. Ezúttal egy jóval komplexebb feladatról volt szó, hiszen a folyamatos kommunikáció (és sikeres navigáció) érdekében egy műhold közreműködésére is szükség van, emiatt ez utóbbit már hónapokkal korábban útnak indították, hogy azután a megfelelő ponton pályára állva várja a holdjáró megérkezését. A napenergiára támaszkodó felszíni eszköz a remények szerint legalább 3 hónapon keresztül végzi majd megfigyeléseit, többek között a domborzati jellemzőket, így például a krátert körülvevő magas hegyeket vizsgálgatva.
A technológiai és szimbolikus előrelépést jelentő landolás után biológiai kutatásokat is végeznének, amelyek során arra keresik majd a választ, hogy a landolóegységgel vitt növénymagok növekedésnek indulnak-e a mikrogravitációs környezetben, de eközben selyemhernyó-tojásokat is végig figyelemmel kísérnek majd, hogy lássák, kikelnek-e a lárvák az igencsak eltérő környezetben. Az ázsiai óriás ezzel a küldetéssel is jelzi, hogy (több évtizedes lemaradás után) gyorsan zárkózik fel. Jövőre indulhat útnak a Chang’e-5, amely már mintákkal együtt térne vissza a Földre, eközben pedig gőzerővel dolgoznak a sorrendben harmadik űrállomáson, amely már nem pusztán egy kisebb labor lenne, hanem egy jóval méretesebb, minden szempontból állomásként jellemezhető monstrum.
Az elkövetkező hetekben beérkező további eredményekről igyekszünk majd mi is beszámolni, mint ahogy a többi kínai küldetésen is rajta tartjuk majd a szemünket.
December 8-án indult útnak a Chang'e-4, vagyis Jáde Nyúl 4 névre keresztelt holdjáró, amelynek elsődleges célja a Hold túlsó oldalán való leszállás, majd pedig az ezt követő helyszíni vizsgálatok végrehajtása. A megérkezés különösebb gond nélkül összejött, ezzel Kína lett az első hatalom, amely a túlsó oldalon is sikeresen végrehajtotta ezt a manővert.
A kínai űrhivatal nem sokkal a leszállás megerősítése után közzétette az első felvételeket, valamint az ezeket kísérő videót. A terveknek megfelelően a Kármán Tódorról elnevezett kráterben landolt az eszköz, amely a 2013-ban szintén sikeresen landolt harmadik változat utóda, pontosabban annak vésztartaléka volt, majd pedig a korábbi sikeres küldetés után lépett elő fontosabb szereplőként. Ezúttal egy jóval komplexebb feladatról volt szó, hiszen a folyamatos kommunikáció (és sikeres navigáció) érdekében egy műhold közreműködésére is szükség van, emiatt ez utóbbit már hónapokkal korábban útnak indították, hogy azután a megfelelő ponton pályára állva várja a holdjáró megérkezését. A napenergiára támaszkodó felszíni eszköz a remények szerint legalább 3 hónapon keresztül végzi majd megfigyeléseit, többek között a domborzati jellemzőket, így például a krátert körülvevő magas hegyeket vizsgálgatva.
A technológiai és szimbolikus előrelépést jelentő landolás után biológiai kutatásokat is végeznének, amelyek során arra keresik majd a választ, hogy a landolóegységgel vitt növénymagok növekedésnek indulnak-e a mikrogravitációs környezetben, de eközben selyemhernyó-tojásokat is végig figyelemmel kísérnek majd, hogy lássák, kikelnek-e a lárvák az igencsak eltérő környezetben. Az ázsiai óriás ezzel a küldetéssel is jelzi, hogy (több évtizedes lemaradás után) gyorsan zárkózik fel. Jövőre indulhat útnak a Chang’e-5, amely már mintákkal együtt térne vissza a Földre, eközben pedig gőzerővel dolgoznak a sorrendben harmadik űrállomáson, amely már nem pusztán egy kisebb labor lenne, hanem egy jóval méretesebb, minden szempontból állomásként jellemezhető monstrum.
Az elkövetkező hetekben beérkező további eredményekről igyekszünk majd mi is beszámolni, mint ahogy a többi kínai küldetésen is rajta tartjuk majd a szemünket.
Sot lehet hogy holnap is megyek.