MTI
Elkészült a Jupiter Európa holdjának hőtérképe
Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével.
A négy új felvétel körülbelül 200 kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely.
"Az ALMA felvételei igen érdekesek, mert az Európa hőkibocsátásának első globális térképét nyújtják nekünk. Mivel az Európát borító jégkéreg alatt óceáni világ van lehetséges geológiai aktivitással, a hold felszínének hőmérséklete fontos számunkra, mivel megjelölheti az ilyen aktivitás helyeit és nagyságát" - magyarázta Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) bolygókutatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Az Európának viszonylag fiatal a felszíne, csupán mintegy 20-180 millió éves, amit azt jelzi, hogy még mindig léteznek termál- és geológiai folyamatok. Az optikai teleszkópokkal ellentétben, amelyek csak az égitestek által tükrözött napfényt érzékelik, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózathoz (ALMA) hasonló rádiótávcső-rendszerek képesek érzékelni a Naprendszerben lévő viszonylag hideg objektumok, a kisbolygók, holdak és üstökösök által kibocsátott hő "sugárzását". A megfigyelések szerint az Európa felszínének hőmérséklete soha nem emelkedik mínusz 160 Celsius-fok fölé.
"Az Európa hőjellemzőinek tanulmányozása páratlan eszközöket biztosít felszínének megértéséhez" - hangsúlyozta Bryan Butler, az új-mexikói Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa. Az Európa feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű misszió indítását a Jupiter-holdra. A Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal fog a szonda elszállni az Európa előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, radarjával meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá.
A négy új felvétel körülbelül 200 kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely.
"Az ALMA felvételei igen érdekesek, mert az Európa hőkibocsátásának első globális térképét nyújtják nekünk. Mivel az Európát borító jégkéreg alatt óceáni világ van lehetséges geológiai aktivitással, a hold felszínének hőmérséklete fontos számunkra, mivel megjelölheti az ilyen aktivitás helyeit és nagyságát" - magyarázta Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) bolygókutatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Az Európának viszonylag fiatal a felszíne, csupán mintegy 20-180 millió éves, amit azt jelzi, hogy még mindig léteznek termál- és geológiai folyamatok. Az optikai teleszkópokkal ellentétben, amelyek csak az égitestek által tükrözött napfényt érzékelik, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózathoz (ALMA) hasonló rádiótávcső-rendszerek képesek érzékelni a Naprendszerben lévő viszonylag hideg objektumok, a kisbolygók, holdak és üstökösök által kibocsátott hő "sugárzását". A megfigyelések szerint az Európa felszínének hőmérséklete soha nem emelkedik mínusz 160 Celsius-fok fölé.
"Az Európa hőjellemzőinek tanulmányozása páratlan eszközöket biztosít felszínének megértéséhez" - hangsúlyozta Bryan Butler, az új-mexikói Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa. Az Európa feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű misszió indítását a Jupiter-holdra. A Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal fog a szonda elszállni az Európa előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, radarjával meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá.