MTI
A Ceres törpebolygó eddigi legrészletesebb domborzati térképét tették közzé
A Ceres törpebolygó eddigi legrészletesebb domborzati térképét tették közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei az égitest körül keringő Dawn űrszonda legfrissebb felvételeinek köszönhetően, ugyanakkor továbbra sem találnak magyarázatot a planéta felszínén megfigyelt titokzatos fényes foltokra.
A kutatók a törpebolygó északi féltekéjén lévő 90 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély Occator kráterben és egy 6 kilométeres hegycsúcs lejtőin is megfigyelték a rejtélyes fehér foltokat, amelyekkel kapcsolatban korábban arra a következtetésre jutottak, hogy biztosan nem vízjégről van szó. "Még mindig nem jöttük rá a fehér anyag eredetére" - mondta a missziót vezető Chris Russell, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa. "Úgy véljük, hogy só lehet, amely valahogy felküzdötte magát a felszínre. Jelenleg a körvonalakat vizsgáljuk és próbáljuk megfejteni, hogy mit üzennek számunkra a kráter felszíni képződményei" - tette hozzá a szakember.
Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery programjának kilencedik űrszondájaként 2007. szeptemberében startolt a Kennedy Űrközpontból. Az űrszonda a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót látogatta meg. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára a Vesta körül, amelyet 2012 szeptemberében hagyott el, hogy két és fél évvel később, ez év márciusában elérje a Cerest. Kezdetben a Dawn meglehetősen nagy távolságban keringett a törpebolygótól, majd fokozatosan csökkent a pályamagasság. Az űrszondát jelenleg "mindössze" 1470 kilométer választja el a Ceres felszínétől és 11 naponta készít felvételeket a 940 kilométer átmérőjű törpebolygó teljes felszínéről.
A misszió szakemberei most a nantes-i európai planetáris tudományos kongresszuson mutatták be a legfrissebb felvételeket. Az adatok segítségével elkészült a törpebolygó eddigi legrészletesebb domborzati térképe. "A Ceresen lévő kráterek szabálytalan formái különösen érdekesek, a Szaturnusz Rhea nevű jeges holdján lévőkre emlékeztetnek" - jegyezte meg a kutató. A fehér foltokat is rejtő hatkilométeres hegycsúcs azért is lenyűgöző a kutatók számára, mert úgy fest, mintha nem ismert geológiai folyamatok eredménye lenne - adta hírül a BBC News.
A Dawn űrszonda októberben kezd végleges pályamagasságára ereszkedni, hogy 375 kilométerről szemlélje tovább a Cerest. Miután 2016-ban befejezi küldetését, az űreszköz ezen pályán marad és a törpebolygó egének állandó lakója lesz.
A kutatók a törpebolygó északi féltekéjén lévő 90 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély Occator kráterben és egy 6 kilométeres hegycsúcs lejtőin is megfigyelték a rejtélyes fehér foltokat, amelyekkel kapcsolatban korábban arra a következtetésre jutottak, hogy biztosan nem vízjégről van szó. "Még mindig nem jöttük rá a fehér anyag eredetére" - mondta a missziót vezető Chris Russell, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa. "Úgy véljük, hogy só lehet, amely valahogy felküzdötte magát a felszínre. Jelenleg a körvonalakat vizsgáljuk és próbáljuk megfejteni, hogy mit üzennek számunkra a kráter felszíni képződményei" - tette hozzá a szakember.
Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery programjának kilencedik űrszondájaként 2007. szeptemberében startolt a Kennedy Űrközpontból. Az űrszonda a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót látogatta meg. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára a Vesta körül, amelyet 2012 szeptemberében hagyott el, hogy két és fél évvel később, ez év márciusában elérje a Cerest. Kezdetben a Dawn meglehetősen nagy távolságban keringett a törpebolygótól, majd fokozatosan csökkent a pályamagasság. Az űrszondát jelenleg "mindössze" 1470 kilométer választja el a Ceres felszínétől és 11 naponta készít felvételeket a 940 kilométer átmérőjű törpebolygó teljes felszínéről.
A misszió szakemberei most a nantes-i európai planetáris tudományos kongresszuson mutatták be a legfrissebb felvételeket. Az adatok segítségével elkészült a törpebolygó eddigi legrészletesebb domborzati térképe. "A Ceresen lévő kráterek szabálytalan formái különösen érdekesek, a Szaturnusz Rhea nevű jeges holdján lévőkre emlékeztetnek" - jegyezte meg a kutató. A fehér foltokat is rejtő hatkilométeres hegycsúcs azért is lenyűgöző a kutatók számára, mert úgy fest, mintha nem ismert geológiai folyamatok eredménye lenne - adta hírül a BBC News.
A Dawn űrszonda októberben kezd végleges pályamagasságára ereszkedni, hogy 375 kilométerről szemlélje tovább a Cerest. Miután 2016-ban befejezi küldetését, az űreszköz ezen pályán marad és a törpebolygó egének állandó lakója lesz.