Informatika és tudomány

MTI

Nem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát

Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.

Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. A Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt. A 2014-től felfedezett 740 legfényesebb szupernóva statisztikai elemzése és azon tény alapján, hogy egyikük sem tűnt "egy rejtett fekete lyuk gravitációs lencséje által felnagyítottnak vagy megvilágítottnak", a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ősi (vagy primordiális) fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják. Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek.

Az eredményeik szerint az univerzum egyetlen sötét anyaga sem áll súlyos fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálok. A sötét anyag a csillagászok számára az egyik legnagyobb rejtély: bár az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Nyilvánvalóan ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető.

Sok elméleti kutató mutatott be olyan elméleteket, amelyek szerint a sötét anyagnak több típusa létezik. Viszont ha a sötét anyag több össze nem függő alkotóelemből áll, minden egyes alkotóelemnek külön eredetmagyarázata lenne, ami nagyon összetetté tenné a modellt. "Visszatértünk az alapvető vitához. Mi a sötét anyag? Ugyanakkor kifutunk az opciókból. Ez a jövő generációinak kihívása" - mondta Uros Seljak, a UC kutatója. A tudósok eredményeikről a Physical Review Letters című lapban számoltak be.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #23
    "Ugye alapvetően a sötét anyag létezését abból feltételezik, hogy kimérték a több száz kilós súlyok betolásával egy fadobozba egy fellógatott kisebb tömegű rúd végein lévő golyópár elmozdulását, és kaptak ilyen 10 a mínusz hetediken Newtonos erőhatást. Az így kapott állandót meg behelyettesítették egy baromi komplikált feltételezett modellbe és az jött ki, hogy a galaxisok szétrepülnének a feltételezett tömegnél, tehát annak nagyobbnak kell lennie"

    Ritka zavaros írás. Ezt honnan szedted? Forrás?


    "Egyáltalán honnan tudják, hogy mekkora az Univerzum tömege, illetve a látható anyag által képviselt tömeg. Azt hogy adták össze? Mármint, hogy mennyi az összes csillag, feketelyuk (direkt írom egybe, mert számomra az angol nyelvtan által külön írt black hole nem felel meg a magyar nyelvtani szabályoknak.), bolygó, csillagközi por, csillag nélküli "bolygók", aszteroidák, üstökösök, és amit még kihagytam tömege, eloszlása "

    Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felharmonikusaiból. Szívesen. Az univerzum tömegét, az anyag-energia arányt, és még számtalan más dolgot is meg lehet méri belőle. Szuper nem, hogy nem fedeztünk fel mindent, de még is tudjuk, hogy mennyi tömeg/energia mennyiség vár még felfedezésre? Szerintem igen. Csodás ez a tudomány, szerintem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.12.04. 21:10:11
  • Irasidus #22
    "-gammakitörés lehetősége szintén a Tejútrendszerben-eddig úgy gondlták,hogy ez csak távoli galaxisokban lehetséges-"
    "a gravitációs hullámok észlelése és annak kiderítése,hogy ezeket nemcsak fekete lyukak kelthetik."
    -GRB-k és FRB-k felfedezése

    Ennek mi köze a sötét anyaghoz? Mert egyébként semmi.

    "-az LHC és az RHIC eredményei és tőlük még további eredmények várhatók,elsősorban az LHC-től-amit most tuningolnak még feljebb-
    Ezek az eredmények vagy módosítást igényelnek a most elfogadott Standard Modell-en vagy új modell felépítését teszik szükségessé"

    A részecskefizika standard modell, és a kozmológiai egészen más. Találd már ki miről hadoválsz légy oly szíves. Mert a sötét anyag kutatásának csak egy szelete a részecskefizikai okokok.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.21. 22:41:29
  • Irasidus #21
    "Arra kanyarodnék vissza,hogy a sötét anyag létét először a látható galaxisok radiális sebességéből feltételezték."

    És itt leragadtál? Mert mintha említettem volna egy másik lehetőséget is, de van még:

    - gravitációs középpont
    - gravitációs lencse
    - galaxis halmazok radiális sebessége
    - kozmikius mikrohullámú háttársugárzás
    - strukturák kilakulása
    - ütköző galaxisok
    - csillagok sebességeloszlása
    - Ia típusú szupernóva távolságmérésből kiszámítható tömegmennyiség
    - barion akusztikus oszcillációk
    - vöröseltolódás
    - Lyman-alpha anyagmennyiésg mérés

    "Arra kanyarodnék vissza,hogy a sötét anyag létét először a látható galaxisok radiális sebességéből feltételezték. Ha bejön egy azóta felfedezett és addig nem látott galaxis a már látott mellé,akkor máris van egy másik magyarázat a látott galaxis radiális sebességére:az addig nem látott galaxis kölcsönhatása."

    1. Hol jött be? Ki, hol mérte ki, hol publikálták ezt? Vagy csak a te fejedben létezik? Csak mert a sehol nem hoztak ki ilyet, de ha úgy érzed te tudni véled a nagy igazságot, mutasd már ki. Mert egyenlőre csak azt látom, hogy te hülyének nézel mindenkit, miközben nálad semmi nincs ezen kívül.

    2. A valóság ezzel szemben az, hogy egy másik galaxisnak árapályere van, ami azt jelenti, hogy az egyik felét a galaxisnak jobban vonzza mint a másikat. Kepler törvényei meg vannak? Ezzel szemben nem ezt az árapályerőt látjuk a forgás esetében.

    "De az észlelési technikák fejlődése és az AI-k által végzett adatfeldolgozás több olyan eredményt hozott,melyek zavarba ejtőek:"

    1. Szintén első kérdés, ki, hol mondta ezt? Ki hol publikálta? Vagy ez is csak a te fejedben létezik?

    2. Utálom magamat ismételni, de úgy látszik betonból van a fejed. Az eddig talált összes égitest, hidrogénfelhő elenyésző a sötét anyag mennyiségéhez képest. Még ha milliárdszor ennyit találnánk se közelítené meg a sötét anyag mennyiségét.

    3. Tudjuk, hogy vannak hiányzó valódi tömegek, ezt szintén a mikrohullámú hátérsugárzásból tudjuk. Ezt a még tömeget hozzáadva, tehát a még fel nem fedezett égitestekkel számolva, sem éred el a sötét anyag mennyiségének a 0,01 százalékát sem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.21. 22:38:50
  • jovokutato #20
    Arra kanyarodnék vissza,hogy a sötét anyag létét először a látható galaxisok radiális sebességéből feltételezték.
    Ha bejön egy azóta felfedezett és addig nem látott galaxis a már látott mellé,akkor máris van egy másik magyarázat a látott galaxis radiális sebességére:az addig nem látott galaxis kölcsönhatása.

    De az észlelési technikák fejlődése és az AI-k által végzett adatfeldolgozás több olyan eredményt hozott,melyek zavarba ejtőek:
    -első generációs csillag a Tejútrendszerben
    -gammakitörés lehetősége szintén a Tejútrendszerben-eddig úgy gondlták,hogy ez csak távoli galaxisokban lehetséges-
    -sötét anyag nélkül galaxisok
    -ahol eddig csak 5 galaxist láttak,most hirtelen 70 lett
    -az eddig még nem látott hatalmas kiterjedésű hidrogénfelhők
    -a gravitációs hullámok észlelése és annak kiderítése,hogy ezeket nemcsak fekete lyukak kelthetik.
    -GRB-k és FRB-k felfedezése
    Érdekes,hogy a GRB-ket az atomrobbantásokat figyelő műholdak fedezték fel először..
    -az LHC és az RHIC eredményei és tőlük még további eredmények várhatók,elsősorban az LHC-től-amit most tuningolnak még feljebb-
    Ezek az eredmények vagy módosítást igényelnek a most elfogadott Standard Modell-en vagy új modell felépítését teszik szükségessé
  • VolJin #19
    Ugye alapvetően a sötét anyag létezését abból feltételezik, hogy kimérték a több száz kilós súlyok betolásával egy fadobozba egy fellógatott kisebb tömegű rúd végein lévő golyópár elmozdulását, és kaptak ilyen 10 a mínusz hetediken Newtonos erőhatást. Az így kapott állandót meg behelyettesítették egy baromi komplikált feltételezett modellbe és az jött ki, hogy a galaxisok szétrepülnének a feltételezett tömegnél, tehát annak nagyobbnak kell lennie. Egyáltalán honnan tudják, hogy mekkora az Univerzum tömege, illetve a látható anyag által képviselt tömeg. Azt hogy adták össze? Mármint, hogy mennyi az összes csillag, feketelyuk (direkt írom egybe, mert számomra az angol nyelvtan által külön írt black hole nem felel meg a magyar nyelvtani szabályoknak.), bolygó, csillagközi por, csillag nélküli "bolygók", aszteroidák, üstökösök, és amit még kihagytam tömege, eloszlása. És ezt hogy lehet belerakni úgy egy egyenletrendszerbe, hogy annak a jóslatai ne térjenek el a valóságtól? És mi van akkor, ha az efegyenlőnagygészeremegyszeremkettőperernégyzetnél bonyolultabb a gravitáció erőhatásának a képlete?
  • Irasidus #18
    Az eredeti témához sincs köze, mert egy távoli galaxissal, gázfelhővel nem tudod megmagyarázni, hogy miért nagyobb a galaxisunk tömege. Tényleg nem sikerül megérteni az eloszlás, és mennyiség fogalmát? Magyarul nem ott van, és nem akkora tömegről van szó, több száz nagyságrenddel kisebb a tömegük mint a keresett mennyiségű anyagnak! Plusz, ebben a galaxisban is van sötét anyag, amivel nem magyaráztad meg a sötét anyagot, csak újabbat adtál hozzá az eddigihez. És a gravitációs kölcsönhatás, mint az árapályerő, perturbáció, gravitációs súrlódás, stb. és a tömeg nem ugyanazt jelenti a fizikáikban, ezek nem szinonímiái egymásnak, és senki nem keveri össze őket (ár aki érti, miről van szó).

    Az adatbázisok átnézésén túl, az látottak értelmezése is a tudomány feladata. Így lehetséges csillagfejlődést megmagyarázni különböző korú csillagokból, a galaxisok fejlődését, vagy a világegyetem fejlődését. Ezt hívják Standard Kozmológiának, vagy koincidencia modellnek. Ez egy leíró modell, ami azt jelenti, hogy megfigyeléseket összegzi. Így, bár nem fedeztük fel az összes csillagot, galaxist, de hibatáron belül tudjuk a nagyságrendi mennyiségüket. Ebből elenyészően keveset fedeztük még fel, a sötét anyag egy plusz ezen feléül. Honnan tudjuk? Létezik egy olyan tudományág, hogy Megfigyelési-Kozmológia. Ennek egyik eredménye a kozmikus mikrohullámú háttérsugárázás. Ennek felharmonikusaiból tudjuk a világegyetemben keletkezett tömeg, energia mennyiségét. De azt is meg lehetett mondani, hogy mekkora arányban van anyag, sötét anyag, és energia a világegyetemben. Egyenlőre nincs olyan ok, felfedezés ami ezt a tudást semmisé tenné. Ma már többet tudunk mint gondolnád.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.17. 12:23:56
  • jovokutato #17
    Azokhoz semmi,de az eredeti témához van.
    Egyre több,eddig nem látott hagyományos objektumot találnak meg az észlelési technika fejlődésével és azzal,hogy AI-k nézi át a hatalmas adatbázisokat.
    A nagy kiterjedésű eddig nem látott hidrogénfelhők+ez a felfedezés lehet, hogy módosításra kényszeríti a sötét anyagról alkotott elképzeléseket.
    Egy eddig nem látott galaxisnak nem kicsi a tömege és az eddig nem látott galaxisok pedig kölcsönhatásban vannak a már látott galaxisokkal.
    Kiderülhet,hogy a sötét anyag eddig nem látott "hagyományos"anyag.
  • Irasidus #16
    Mond csak és ennek az új galaxisnak mi köze van a Tejútrendszer tömegéhez, vagy a többi galaxiséhoz? Mond csak, mit nem értesz azon, hogy nem ott van, és nagyságrendekkel nagyobb tömegről beszélünk?
  • jovokutato #15
    http://www.origo.hu/tudomany/20181113-hatalmas-szellemgalaxist-eszlelt-a-gaia-a-tejutrendszer-peremen.html

    Újabb példa arra,hogy ahogy fejlődik az észlelési technika és az AI miatt az adatfeldolgozás,egyre több eddig nem látott hagyományos objektumot fedezünk fel.
  • Irasidus #14
    A probléma ezzel a mondattal, az, hogy a galaxis forgása nem 1 sebesség, hanem egy eloszlási függvény, ugyanis egy olyan tömeg-testről beszélünk aminek a centruma más sebességgel forog, mint a széle, vagy a halo, és így tovább. Ennek az eloszlási értékének km/s/mpc mértékegysége ami nem sebesség mértékegysége, mivel az ugye km/s lenne. De még nagyobb gond, hogy itt keveredik a mérés gyakorlata, az ebből számított tömeg értékével. Ugyanis, bárhogy csűrjük a szót, a lényeg, hogy a mért tömege nagyobb, a látható tömegéhez képes, ami nem egy fogalom, amit be kell vezetni. És itt ez a lényeg, nem az, hogy a galaxis hogyan forog, hanem mekkora a tömege, amit többek között ebből is ki lehet számítani. Még egyszer: tömeget másképpen is lehet mérni, például egy másik galaxis gravitációs kölcsönhatásával, vagyis spektroszkópiával, aminél hullámhosszokat kapsz, λ aminek megint csak nincs köze a sebességhez.

    "Ez miert is baj? Tobb egyszeru magyarazatunk is van, amik kulon kulon nem magyarazzak a sotet anyagot, de egyutt akar mar magyarazhatjak is. Miert is van kizarva ez a lehetoseg? "

    Nincs kizárva, csak ezen az úton a nehezen, vagy egyáltalán nem tud elindulni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.10.24. 21:54:52
További bejegyzések a fórumban...