MTI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő alatt sikerült döbbenetesen nagy méretűre, a Nap körülbelül 800 milliószorosára nőnie. A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering. Az így keletkezett óriási fényű kvazár, azaz csillagszerű rádióforrás általában távoli galaxisok aktív magja. "A kvazárok a legragyogóbb, legtávolabbi égi objektumok, az univerzum korai történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak" - mondta el a BBC-nek Bram Venemans, a német Max Planck Kutatóintézet munkatársa.

Ez a kvazár azért érdekes, mert olyan korból származik, amikor az univerzum történetének még csak 5 százalékánál tartott, ekkoriban kezdett kiemelkedni abból a szakaszból, amelyet a sötét korszakának neveznek, kicsivel később jelentek meg az első csillagok. A kvazár távolságának megbecsüléséhez az úgynevezett vöröseltolódást figyelik meg, vagyis azt, hogy mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé. Az újonnan felfedezett fekete lyuk vöröseltolódása 7,54. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a távolság és a csillagászok annál korábbi időkbe nyernek betekintést az objektum vizsgálatakor.

A friss felfedezés előtti távolsági rekordot egy olyan kvazár tartotta, amely az univerzum 800 millió éves korából származott. A váratlan felfedezés a világ több obszervatóriuma által gyűjtött adatokon alapult, köztük volt a Hawaiin lévő Mauna Kea vulkán Gemini North nevű állomása és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös csillagászati műholdja, a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer - széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold).

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #22
    Nem igazan ertem, hogy az en irasomhoz hogyan kapcsolodik az amit te irtal. Nem csak hogy nem szol ellene, de teljes egeszeben egyet is ertek azzal amit irsz, nem is irtam maskepp.
    A galaxisokat nyilvanvaloan a teljes anyagmennyiseguk (sotet vagy normal) gravitacioja tartja egyben, nem csupan a kozeppontjuk.

    De nem is errol van szo, hanem a galaxisok korai kialakulasarol. A galaxisok es a kozeppontjukban levo feketelyukak egymas elvalaszthatatlan reszei, es egyutt jottek letre a mai ismert legjobb elmeletek szerint. Az anyag egy resze a kozeppontban gyult ossze, amely idovel olyan nagy tomeguve nott, hogy feketelyukka valt. Az anyag azon tobbi resze aminek megvolt hozza a sebessege, pedig szepen korpalyara allt, es a galaxis tobbi anyagat (csillagok, bolygok, stb...) alkotjak. Nagy vonalakban hasonlo, mint ahogy a csillagrendszerek kialakultak, csak ugye a leptekek miatt mas aranyokban.

    Ez ugye szemben all azon elmelettel, hogy (leegyszerusitve) megszulettek a csillagok, majd nemelyikuk feketelyukka omlott ossze rovid eletuk vegen, es ezek olvadtak ossze ujra es ujra gigantikus feketelyukakka, es ezek vonzottak maguk kore a galaxisok csillagait, galaxisokat formalva.

    Utobbinak en szemely szerint nem latom letjogosultsagat, mert ezen az uton sokkal lassabban alakultak volna ki a galaxisok, es nem lett volna ido a nap milliardszorosa meretu feketelyukak kialakulasahoz. Ezenkivul utobbi esetben talalnunk kene kozepes meretu feketelyukakat is, de nem nagyon talalunk ilyeneket. Vannak a csillagmeretuek, amik nyilvanvaloan a csillagok halala utan alakultak ki, es vannak a millioszoros tomeguek, amik a fenti szerint az osrobbanas utan alakultak ki, ami a fenti elmelet szerint teljesen logikus.
  • defiant9 #21
    Ugye alapból a gáz be fog gyújtani egy csillagot ami viszont kifelé sugározva megakadályozza a további gravitációs összeomlást.
    Ha épp van egy formálódó szomszédos galaxis ami felmelegíti ezt a gázt az elvileg képes megakadályozni hogy csillag formálódjon.
    Elég precízen időzített galaxis együttállás kell ehhez, de épp egy (ex)magyar prof modellezte le:
    Radiation from nearby galaxies helped fuel first monster black holes
  • Irasidus #20
    "Akkor ezekszerint nem ertetted meg mit akart mondani, de kicsit lejjebb leirtam teljesebben. Sotet anyag es energia onmagaban keves a galaxiskialakulashoz. Sot irrelevans a letuk, mivel csak anyag, kell hozza, illetve hogy az ne tokletesen egyenletesen legyen elosztva. Ha pedig teves lenne, akkor sok-sok olyan galaxist talalnank, aminek NINCS a kozeppontjaban feketelyuk. Ezzel szemben eddig ahany galaxist sikerult megvizsgalni, mindenhol talaltak."

    Pedig téves összefüggést teszel. Nem a központi fekete lyuk tarja egyben a galaxisokat, ugyanis a galaxis egy tömegtest, és az óvodában megtanult tömegközéppont ez esetben nem használható, mivel egyrészt a gravitáció a távolság négyzetével csökken, és fekete lyuknak semmilyen hatása nem lesz egy ekkora távolság és tömeg estében, másrészt a Newtoni tömegközponttal való számítás hellyel-közzel ugyan jó eredményt ad, de csak is olyan esetekben, amikor valóban egy nagy tömegű test körül kering pár kisebb tömegű test, viszont ez esetben sok nagy tömegű test viszonyát kellene leírni, ahol is a galaxis teljes tömege (értsd, gravitációja) nagyobb mint a központi fekete lyuké, ez esetben sem a tömegközéppont, sem Newton nem használható. A galaxisok belső mozgásai leginkább folyadékok mozgásához hasonlít. Másrészt a sötét energia a galaxisok egyben tartásánál nem játszik szerepet, viszont a sötét anyag, ami nagyjából a 90% teszi ki a teljes tömegének, viszont igen. A központi fekete lyuk önmagában nagy, de elhanyagolható tömeg ebben a rendszerben.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.12.26. 22:28:40
  • VolJin #19
    Hát akkor nem cagy egyedül, mert nekem is így logikus...
  • Sequoyah #18
    Akkor fogalmazd at kerlek mashogy, hogy megertsem.
  • Kelta #17
    Teljesen félreértelmezted amiket írtam
    nagyon eltévedtél..
  • Sequoyah #16
    Erdekes, az indexes cikkben ezt idezik egy tudostol:

    ...Egyszerűen nem volt még elég idős a világegyetem ennek a létrejöttéhez. Zavarbaejtő. Ha egy nagy tömegű csillagból, mint magból kiindulva kiszámítjuk, mekkorára hízhat egy égitest a lehető leggyorsabb növekedést feltételezve, akkor sem kaphatunk 800 millió naptömeget ilyen rövid idő alatt. Ez irreális...


    Ettol inkabb en jottem zavarba. Miert feltetelezik, hogy egy normal, nagytomegu csillagbol alakul ki MINDEN feketelyuk? En mindig is azt felteteleztem, hogy a szupernagy tomegu feketelyukak nem osszeutkozo pici feketelyukak hosszu sorozatakent alakultak ki, hanem hogy a kezdeti univerzum legsurubb reszei eleve gigantikus fekete lyukakka omlottak ossze. Engem meglep, hogy egy fizikust ez a feltetelezes meglep, nekem teljesen logikusnak tunik...


    index
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.12.11. 21:12:14
  • Sequoyah #15
    Akkor ezekszerint nem ertetted meg mit akart mondani, de kicsit lejjebb leirtam teljesebben. Sotet anyag es energia onmagaban keves a galaxiskialakulashoz. Sot irrelevans a letuk, mivel csak anyag, kell hozza, illetve hogy az ne tokletesen egyenletesen legyen elosztva.

    Ha pedig teves lenne, akkor sok-sok olyan galaxist talalnank, aminek NINCS a kozeppontjaban feketelyuk. Ezzel szemben eddig ahany galaxist sikerult megvizsgalni, mindenhol talaltak.
  • Kelta #14
    "ezért léteznek a galaxisok, mert a gravitációjukkal maguk körül tartották az anyagot. "

    szerintem ez egyértelmű megfogalmazás
    és téves..
  • Sequoyah #13
    A legutobbi hozzaszolasomat irva kicsit atgondoltam a dolgot. Ha a feketelyukak mar nagyon koran letrejottek volna, akkor az nyomot hagyott volna a kozmikus hattersugarzason, ami valamivel kesobb keletkezett, miutan az anyag mar kialakult, epp mielott kihult volna annyira, hogy kod helyett atlatszova valjon a mindenseg.
    Ha a feketelyukak mar leteztek volna akkor nem, lenne ilyen egyenletes a hattersugarzas. Az egyenletessege azt sugalja, hogy az anyagcsomosodas csak ez utan kezdodott meg, eppen az egyenletesseg ezen tokeletlensegei menten.

    De ez mar abszolut sajat gondolat, megfuttatnam egy valodi fizikussal is, hogy korrekt-e.