Gyurkity Péter

Összejött a SpaceX visszatérése

Nem volt gond a fellövéssel, így Musk cége is lezárta a hosszúra nyúlt szünetet.

A hónap elején írtunk utoljára arról, hogy a SpaceX készen áll a visszatérésre, miután sikerült beazonosítani a szeptemberi baleset pontos okát, a szakemberek pedig megfelelő alternatívával álltak elő. Ezzel újraindult a küldetések menetrendje, amely jövőre válik majd igazán érdekessé.

Tavaly az Orbital ATK tért vissza a rendszeres fellövésekhez, a SpaceX pedig most követte őket, igaz Musk cége esetében jóval rövidebb kényszerszünetről beszélhetünk. Szombaton, néhány napos késéssel, került sor az Iridium-1 küldetésre, mivel az erős szél miatt ezt inkább elhalasztották, ezúttal azonban teljesen simán, minden gond nélkül zajlott le a fellövés, amellyel újabb 10 műholdat juttattak el a világűrbe – ezek a mobil- és műholdas kommunikációban segítenek majd, bár ez csak az első csoportot jelenti, hiszen az Iridium Communications újgenerációs hálózata összesen 70 ilyen műholdra épülne. Nem sokkal később mindegyik műhold pályára állt, a küldetés tehát teljes sikerrel zárult.


A fellövéshez tekerjünk előre a 15. perchez, az első fokozat visszatéréséhez pedig a 27. perchez

A hivatalos oldalon megtaláljuk a fellövésről készült fotókat, amelyek a lassan rutinműveletté váló leszállást is megmutatják nekünk. A Falcon 9 rakéta első fokozata ugyanis ismét visszatért az erre kijelölt drónhajóra, vagyis a tavaly négyszer végrehajtott speciális manőver ezúttal is összejött, a jelek szerint a SpaceX egyre könnyebben veszi az eredetileg nagyon is sok fejfájást okozó akadályt. Az említett műholdak egyelőre 625 kilométeres magasságban vannak, az első tesztek után innen mozdulnak majd el, hogy elérjék a számukra kijelölt 780 kilométeres orbitális pályát.

Azt egyébként épp a napokban tudtuk meg, hogy az első, még 2015-ben megtörtént baleset szinte a csőd szélére sodorta a 15 évvel ezelőtt megalapított, ma már 5 ezer embert foglalkoztató céget, ezt követően azonban sikerült talpra állniuk, amiben nagy szerepe volt a fellövések újraindulásának. 2014-ig 1 milliárd dollárra bővült az éves bevétel, a tiszta profit azonban alacsony szinten, 50 millió körül maradt, amit a baleset miatt egy veszteséges, 250 milliót felemésztő év követett. Arról egyelőre nem beszélnek, hogy 2016-ban milyen eredményt sikerült elérniük.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #23
    Teljesen helyes az "evvel", "avval" is.
  • subotal #22
    "AVVAL" Gratulálok!
  • molnibalage83 #21
    De, megcsinálták. A kijelölt vezető mérnökök hazamentek, ők meg engedélyt kértek és odafent megadták arra, hogy végrehajtsák a kísérletet. Az eredmény ismert..

    A kezelőket vették elő az eset kapcsán, azt tudom. Azt, aki az engedélyt megadta, azt nem tudom.

    Az egész RBMK és maga az esete a Szu képességeinek és balfasz rendszerének lecsapódásavolt. Nyugaton ez elképzelhetetlen volt, mert ilyen reaktort nem is építettek. Teller vagy Szilárd személyesen járt közbe, hogy az ilyen típusú reaktor építése tilos legyen, mert nagyon jól tudták a "Xe mérgezés" és a pozitív üregtényező veszélyeit.
  • NEXUS6 #20
    Mi de? De mert nem, vagy de mert igen?
    Szóval kérdezem, nem az volt-e inkább a felelős, aki egy potenciálisan veszélyes kísérletet elfogadott, megtervezett (és akiket nem ismerünk), vagy inkább az a hülye, akinek parancsba adták, hogy hajtsa végre (akiket nyilvánosan meghurcoltak)?
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.01.19. 10:04:18
  • molnibalage83 #19
    De, mert abbana rendszerben a terv az terv volt. Még akkor is, ha nem volt hozzá személy, aki megcsinálja. Sikerült is jól elbaszni.
  • NEXUS6 #18
    " Marhaság. Atomtámadás után szar sem maradt volna az erőműből, mert könnyűszerkezetes volt az épület. Az egészet elfújta volna egy közeli nuki, ahogy te a pitypangnek az apró repülő magvait."
    Félreértettél! Amikor nem az erőművet éri közvetlenül az atomtámadás, de az elektromos hálózat összeomlik, máshol jelentkező konkrét fizikai károk, EMP hatás, STB, miatt, vagy más hálozatkieséssel járó katasztrófa esetén, akkor a közvetlenül nem érintett reaktorok vészeljárását is ki kell dolgozni.Tekintve, hogy a vészhelyzeti áramforrások, agregátorok beindulására 1-2 perc múlva kerül csak sor. A saját generátorra, mint áramforrásra történő átkapcsolás a megmaradó hő és mozgási energiában tárolt energiából ezt a késést áthidalhatja. Az eljárást 82-től egy sikertelen kísérletsorozatban próbálták megvalósítani, aminek a 86-os csak az utolsó legszerencsétlenebb mozzanata volt.

    Az meg ugye nem kérdés szerintem, hogy 82 a hidegháború egyik legforrób időszakára esett (még ha 86-ban már elindult valami enyhülés), és az egyik legfontosabb katonai célú (plutonium termelő) erőművel nem játszhattak felelőtlenül az alulképzett technikusok, és főleg nem egy maximáilsan hierarchikusan felépített rendszerben. Szemben azzal ahogy a végső személyi felelősség szintjét hivatalosan meghúzták.

    Ha jól láttam Aszódi a konkrét 86-os balesethez vezető kísérletről írt, meg az Irasidus által linkelt előadásban is arról van szó, nem a teljes kísérletsorozatról, annak hátteréről. De értelemszerűen ők is a nyilvánosságra hozott anyagokból dolgoznak és nem abból, amit titkolnak a mai napig.
    De csak gondolj bele, ha ma a paksi erőműben egy hasonló kísérletet akarnak végrehajtani, arról milyen szinten döntenek, ki lesz tájékoztatva, milyen tudományos hátteret kap?

    Szerinted?

    Mert szerintem nagyjából nonszensz az a hivatalos teória, hogy az egészet pár a húsvéti ünnepek alatti pangásban unatkozó beszívott technikus csinálta.
  • molnibalage83 #17
    A katonai erőmű kifejezés is kicsit erős, mert a VSz-ben szinte minden kettős célú volt.* Egyfelől a gaz kapitalista kutyák megtévesztésére másrészt meg eleve az állami kontroll miatt. A RBMK típusú reaktor lényege az volt, hogy fűtőelem cserélhető benne leállás nélkül nukifegyver gyáráshoz. Apró hiba, hogy a '80-as években erre már nem volt szükség, akkora volt az arzenál...

    Itthon pl. a FÉG így gyártott kazánokat és a Pestvidéki Gépgyár repülő nagyjavító kapacitás mellett civil területre is dolgozott.
  • Irasidus #16
    Itt van, egy másik, és még részletesebb előadás, hogy mi történt valójában! Érdemes megnézni, Klikk klikk 2

    Amúgy szerintem a katonai kísérletet avval keveri, hogy eredetileg katonai erőműnek épült, csak a hidegháború enyhülésével nem volt már szükség, és megkapták a "civilek" (és ez viszont probléma volt, mivel a fegyelem nem ugyanaz volt, a többit tudjuk). Ilyen az amikor valamit hallott valahol, de már torzítva adja tovább...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.18. 13:45:29
  • molnibalage83 #15
    Csernobil is egyértelmű katonai kísérlet volt

    Volt egy frászt...

    egy olyan eset modellezésére, amikor egy atomtámadás[quote]
    Marhaság. Atomtámadás után szar sem maradt volna az erőműből, mert könnyűszerkezetes volt az épület. Az egészet elfújta volna egy közeli nuki, ahogy te a pitypangnek az apró repülő magvait.

    Pont ezért lett a katasztrófa súlyosabb annál, ami lehetett volna, ha normális erős reaktor épület lett volna. Csak spóroltak az elvtársak...

    [quote]vagy más katasztrófa miatt az erőmű lekapcsolódik a hálózatról

    Ez az első helyes megállapítás.

    és hirtelen külső forrás nélkül kell az erőmű biztonsági rendszereit aktiválni, gyakorlatilag a turbinák/generátorok megmaradó fordulatára támaszkodva.

    Meg ez.

    Azonban a mai napig nem tudjuk, vagy legalább is széleskörben nem propagálják, hogy ki, kik voltak azok a magasabb szintű vezetők, a valós felelősök, akiknek a fejéből ez az igen veszélyes ötlet kipattant, vagy jóváhagyták annak végrehajtását.

    Nem értem, hogy miért terjesztesz ilyen téveszméket. Aszódi Attila egy külön előadást szentelt az esetnek egy tárgy alatt és erről is szó esett, hogy kinek az előterjesztése volt és kinek kellett volna végrehajtani, csak az élet és a tervezettnél nagyobb áramigény közbeszólt és a mérnökök leléptek és olyanok végezték el a kísérletet, akik nem voltak hozzá eléggé képzettek.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.18. 10:56:16
  • molnibalage83 #14
    A Hold programban a Hol túloldalán levő rádiócsend semmiféle kockázat nem volt a leszálláshoz és n+1 más dologhoz képest. Ha napkitörés lett volna pont akkor, mikor a Van Allen övön kívül vannak, abból elég csúnya dolgok lehettek volna. A Hold körül keringésnél kb. semmit sem kellett csinálni, mert Newton kezében volt a hajó. Semmiféle probléma nem volt abban, hogy 10 percig kuss volt. Igazság szerint legalább egy modul pilóta szerint csodás volt, hogy legalább 10 percig kuss volt és hagyták azt, hogy élvezze a látványt.