Gyurkity Péter
Hamarabb szállna le a Holdon Kína
A visszatérés kiemelten fontos, a túlsó oldalon már 2018-ban leszállnának.
December utolsó napjaiban tették közzé a kínai űrkutatási célokat összegző új dokumentumot, amely az elkövetkező 5 év fontosabb feladatait sorolja fel. Helyet kapott itt a Hold, amely az első lenne a sorban, de ezt szorosan követné a Mars, illetve a Jupiter rendszere – jól látható, hogy a felemelkedőben lévő hatalom nagyon is komolyan gondolja saját űrprogramjának felfuttatását.
Az anyagban kiemelik, hogy a Hold túlsó oldalán már 2018-ban leszállnának, vagyis két éven belül visszatérnének kísérőnkre, ahol 2013-ban már sikeresen landolt egy holdjárójuk. A mintegy három évtizedes szünet megszakadása akkor egyben a Holddal kapcsolatos tervek felélénkülését is jelentette, hiszen itt az amerikai és az orosz fél is további célkitűzésekkel állt elő, Kína azonban maga is szeretne embert eljuttatni ide, hogy másodikként teljesítse a feladatot. Ezt még megelőzné a Mars-szonda 2020-as elindulása, ezt követően pedig a Jupiter rendszerét vennék célba, hogy a NASA után ők is közvetlen módon rögzítsenek és elemezzenek ki friss adatokat.
Az ország 2003-ban hajtotta végre az első, űrhajósokkal lezajlott küldetést, nemrég pedig az eddigi leghosszabb expedíciót is sikeresen teljesítették. Időközben két kisebb űrlabort is fellőttek, ezeket egy valamivel nagyobb harmadik változat követi majd a sorban, amelyet 6 éven belül szeretnének üzembe helyezni. Az űrprogram hármas céllal zajlik: itt békés munkálatokat folytatnának, garantálnák az ország biztonságát, illetve úttörő jellegű tudományos kutatást szeretnének elvégezni az űrben. Az említett holdszonda kísérőnk kialakulását és evolúcióját kutatná, ez lenne tehát a soron következő lépcsőfok.
Az évtized hátralévő részében bőven lesz miről beszámolni, 2020-ig pedig minden bizonnyal mindenki hozzászokik majd a gondolathoz, hogy a résztvevők köre egy újabb komoly szereplővel bővült.
December utolsó napjaiban tették közzé a kínai űrkutatási célokat összegző új dokumentumot, amely az elkövetkező 5 év fontosabb feladatait sorolja fel. Helyet kapott itt a Hold, amely az első lenne a sorban, de ezt szorosan követné a Mars, illetve a Jupiter rendszere – jól látható, hogy a felemelkedőben lévő hatalom nagyon is komolyan gondolja saját űrprogramjának felfuttatását.
Az anyagban kiemelik, hogy a Hold túlsó oldalán már 2018-ban leszállnának, vagyis két éven belül visszatérnének kísérőnkre, ahol 2013-ban már sikeresen landolt egy holdjárójuk. A mintegy három évtizedes szünet megszakadása akkor egyben a Holddal kapcsolatos tervek felélénkülését is jelentette, hiszen itt az amerikai és az orosz fél is további célkitűzésekkel állt elő, Kína azonban maga is szeretne embert eljuttatni ide, hogy másodikként teljesítse a feladatot. Ezt még megelőzné a Mars-szonda 2020-as elindulása, ezt követően pedig a Jupiter rendszerét vennék célba, hogy a NASA után ők is közvetlen módon rögzítsenek és elemezzenek ki friss adatokat.
Az ország 2003-ban hajtotta végre az első, űrhajósokkal lezajlott küldetést, nemrég pedig az eddigi leghosszabb expedíciót is sikeresen teljesítették. Időközben két kisebb űrlabort is fellőttek, ezeket egy valamivel nagyobb harmadik változat követi majd a sorban, amelyet 6 éven belül szeretnének üzembe helyezni. Az űrprogram hármas céllal zajlik: itt békés munkálatokat folytatnának, garantálnák az ország biztonságát, illetve úttörő jellegű tudományos kutatást szeretnének elvégezni az űrben. Az említett holdszonda kísérőnk kialakulását és evolúcióját kutatná, ez lenne tehát a soron következő lépcsőfok.
Az évtized hátralévő részében bőven lesz miről beszámolni, 2020-ig pedig minden bizonnyal mindenki hozzászokik majd a gondolathoz, hogy a résztvevők köre egy újabb komoly szereplővel bővült.