SG.hu
Mi történik az agyunkkal, ha felgyorsítva nézzük a videókat?
A digitális tartalmak lejátszásának felgyorsítása praktikus lehet, ha online órákon vagy személyes beszélgetéseken szeretnénk lépést tartani, de negatív következményekkel jár a memóriára és a szövegértésre nézve.
Sokan csinálják azt, hogy a podcastokat, hangoskönyveket és más online tartalmakat nagyobb lejátszási sebességgel hallgatnak. A fiatalok számára ez akár a normát is jelentheti. Egy kaliforniai diákok körében végzett felmérés szerint például 89%-uk változtatott az online előadások lejátszási sebességén. Könnyű észrevenni a gyorsabb nézés előnyeit. Lehetővé teszi, hogy az ember ugyanannyi idő alatt több tartalmat nézzen át, vagy hogy ugyanazt a tartalmat többször is áttekintse, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle. Ez különösen hasznos lehet oktatási kontextusban, ahol időt szabadíthat fel a tudás megszilárdítására, gyakorló tesztek készítésére stb. A videók gyors megtekintése potenciálisan jó módszer arra is, hogy az fenntartsa a figyelmet és az érdeklődést, így megakadályozza, hogy egyéb dolgok elvonják a figyelmet.
De mi a helyzet a hátrányokkal? Mert nyilván több is van. Szóbeli információ feldolgozásánál a kutatók a memória három fázisát különböztetik meg: az információ kódolása, tárolása, majd előhívása. A kódolási fázisban az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza és megértse a beérkező szófolyamot. A szavakat ki kell emelni, és a szövegkörnyezeti jelentésüket valós időben kell előhívni a memóriából. Az emberek általában körülbelül 150 szó/perc sebességgel beszélnek, bár a sebesség megduplázása 300-ra vagy akár megháromszorozása 450 szó/percre még mindig az érthetőnek tekinthető tartományon belül van. A kérdés inkább az általunk alkotott emlékek minőségéről és hosszú élettartamáról szól.
A beérkező információkat átmenetileg a munkamemóriának nevezett memóriarendszerben tároljuk. Ez lehetővé teszi az információtöredékek átalakítását, kombinálását és manipulálását olyan formába, amely készen áll a hosszú távú memóriába való átvitelre. Mivel a munkamemóriánk kapacitása korlátozott, ha túl sok információ érkezik túl gyorsan, az túlcsordulhat. Ez kognitív túlterheléshez és információvesztéshez vezet.
Egy nemrégiben készült metaanalízis 24 tanulmányt vizsgált a videós előadásokon való tanulásról. A tanulmányok felépítése eltérő volt, de általában egy videós előadást játszottak le egy csoportnak normál sebességgel (1x), majd ugyanazt a videós előadást egy másik csoportnak nagyobb sebességgel (1,25x, 1,5x, 2x és 2,5x). Mint az orvosi kezelések tesztelésére használt véletlenszerű, kontrollált vizsgálatoknál, a résztvevőket véletlenszerűen osztották be a különböző csoportokba. Mindkét csoport a videó megtekintése után egy azonos tesztet töltött ki, hogy felmérjék az anyaggal kapcsolatos tudásukat. A tesztek az információk felidézéséből, a felidézést értékelő feleletválasztós kérdések megválaszolásából vagy mindkettőből álltak.
A metaanalízis kimutatta, hogy a lejátszási sebesség növelése egyre negatívabb hatással volt a tesztteljesítményre. A 1,5-szeres sebességig a költség nagyon kicsi volt, a kétszeres és afeletti sebességnél azonban a negatív hatás mérsékelt vagy nagy volt. Hogy ezt kontextusba helyezzük, ha egy tanulócsoport átlagos pontszáma 75% volt, és a szórás jellemzően 20 százalékpont mindkét irányban, akkor a lejátszási sebesség 1,5-szeresére való növelése 2 százalékponttal csökkentené az egyes személyek átlagos pontszámát. A sebesség 2,5x-re való növelése pedig 17 százalékpontos átlagos veszteséget jelentene.
Érdekes módon a metaanalízisben szereplő egyik tanulmány idősebb felnőtteket (61-94 évesek) is vizsgált, és azt találta, hogy őket károsabban érintheti a tartalom gyorsabb sebességű megtekintése, mint a fiatalabb felnőtteket (18-36 évesek). Ez az egyébként egészséges emberek memóriakapacitásának gyengülését tükrözheti, ami arra utal, hogy az idősebb felnőtteknek érdemes ragaszkodniuk a tartalom normál vagy még lassabb lejátszási sebességgel történő megtekintéséhez a kompenzáció érdekében.
Azt azonban még nem tudjuk, hogy a gyors lejátszás negatív hatásai csökkenthetők-e többszöri lejátszással. Az is elképzelhető, hogy a fiatalabb felnőtteknek egyszerűen több tapasztalatuk van a gyorsított lejátszás terén, ezért jobban megbirkóznak a megnövekedett kognitív terheléssel. Ugyanígy ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk, hogy a fiatalabbak a gyorsabb lejátszás gyakoribb használatával enyhíthetik-e az információmegőrzési képességükre gyakorolt negatív hatásokat.
Az is ismeretlen, hogy a videók nagyobb lejátszási sebességgel történő megtekintése hosszú távon hatással van-e a mentális funkciókra és az agyi aktivitásra. Elméletileg ezek a hatások lehetnek pozitívak, például a nagyobb kognitív terhelés kezelésének fokozott képessége. Vagy lehetnek negatívak is, például a megnövekedett kognitív terhelésből eredő fokozott szellemi fáradtság, de jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyítékunk ennek a kérdésnek a megválaszolására.
Egy utolsó megfigyelés: még ha a tartalom mondjuk 1,5-szeres sebességgel történő lejátszása nem is befolyásolja a memóriateljesítményt, van bizonyíték arra, hogy az élmény kevésbé élvezetes. Ez befolyásolhatja az emberek motivációját és a tanulással kapcsolatos tapasztalatait, ami ahhoz vezethet, hogy több kifogást találnak arra, hogy ne tegyék meg. Másrészt a gyorsabb lejátszás népszerűvé vált, így talán, ha egyszer az emberek megszokják, nem lesz probléma. Remélhetőleg az elkövetkező években jobban megértjük majd ezeket a folyamatokat.
Sokan csinálják azt, hogy a podcastokat, hangoskönyveket és más online tartalmakat nagyobb lejátszási sebességgel hallgatnak. A fiatalok számára ez akár a normát is jelentheti. Egy kaliforniai diákok körében végzett felmérés szerint például 89%-uk változtatott az online előadások lejátszási sebességén. Könnyű észrevenni a gyorsabb nézés előnyeit. Lehetővé teszi, hogy az ember ugyanannyi idő alatt több tartalmat nézzen át, vagy hogy ugyanazt a tartalmat többször is áttekintse, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle. Ez különösen hasznos lehet oktatási kontextusban, ahol időt szabadíthat fel a tudás megszilárdítására, gyakorló tesztek készítésére stb. A videók gyors megtekintése potenciálisan jó módszer arra is, hogy az fenntartsa a figyelmet és az érdeklődést, így megakadályozza, hogy egyéb dolgok elvonják a figyelmet.
De mi a helyzet a hátrányokkal? Mert nyilván több is van. Szóbeli információ feldolgozásánál a kutatók a memória három fázisát különböztetik meg: az információ kódolása, tárolása, majd előhívása. A kódolási fázisban az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza és megértse a beérkező szófolyamot. A szavakat ki kell emelni, és a szövegkörnyezeti jelentésüket valós időben kell előhívni a memóriából. Az emberek általában körülbelül 150 szó/perc sebességgel beszélnek, bár a sebesség megduplázása 300-ra vagy akár megháromszorozása 450 szó/percre még mindig az érthetőnek tekinthető tartományon belül van. A kérdés inkább az általunk alkotott emlékek minőségéről és hosszú élettartamáról szól.
A beérkező információkat átmenetileg a munkamemóriának nevezett memóriarendszerben tároljuk. Ez lehetővé teszi az információtöredékek átalakítását, kombinálását és manipulálását olyan formába, amely készen áll a hosszú távú memóriába való átvitelre. Mivel a munkamemóriánk kapacitása korlátozott, ha túl sok információ érkezik túl gyorsan, az túlcsordulhat. Ez kognitív túlterheléshez és információvesztéshez vezet.
Egy nemrégiben készült metaanalízis 24 tanulmányt vizsgált a videós előadásokon való tanulásról. A tanulmányok felépítése eltérő volt, de általában egy videós előadást játszottak le egy csoportnak normál sebességgel (1x), majd ugyanazt a videós előadást egy másik csoportnak nagyobb sebességgel (1,25x, 1,5x, 2x és 2,5x). Mint az orvosi kezelések tesztelésére használt véletlenszerű, kontrollált vizsgálatoknál, a résztvevőket véletlenszerűen osztották be a különböző csoportokba. Mindkét csoport a videó megtekintése után egy azonos tesztet töltött ki, hogy felmérjék az anyaggal kapcsolatos tudásukat. A tesztek az információk felidézéséből, a felidézést értékelő feleletválasztós kérdések megválaszolásából vagy mindkettőből álltak.
A metaanalízis kimutatta, hogy a lejátszási sebesség növelése egyre negatívabb hatással volt a tesztteljesítményre. A 1,5-szeres sebességig a költség nagyon kicsi volt, a kétszeres és afeletti sebességnél azonban a negatív hatás mérsékelt vagy nagy volt. Hogy ezt kontextusba helyezzük, ha egy tanulócsoport átlagos pontszáma 75% volt, és a szórás jellemzően 20 százalékpont mindkét irányban, akkor a lejátszási sebesség 1,5-szeresére való növelése 2 százalékponttal csökkentené az egyes személyek átlagos pontszámát. A sebesség 2,5x-re való növelése pedig 17 százalékpontos átlagos veszteséget jelentene.
Érdekes módon a metaanalízisben szereplő egyik tanulmány idősebb felnőtteket (61-94 évesek) is vizsgált, és azt találta, hogy őket károsabban érintheti a tartalom gyorsabb sebességű megtekintése, mint a fiatalabb felnőtteket (18-36 évesek). Ez az egyébként egészséges emberek memóriakapacitásának gyengülését tükrözheti, ami arra utal, hogy az idősebb felnőtteknek érdemes ragaszkodniuk a tartalom normál vagy még lassabb lejátszási sebességgel történő megtekintéséhez a kompenzáció érdekében.
Azt azonban még nem tudjuk, hogy a gyors lejátszás negatív hatásai csökkenthetők-e többszöri lejátszással. Az is elképzelhető, hogy a fiatalabb felnőtteknek egyszerűen több tapasztalatuk van a gyorsított lejátszás terén, ezért jobban megbirkóznak a megnövekedett kognitív terheléssel. Ugyanígy ez azt is jelenti, hogy nem tudjuk, hogy a fiatalabbak a gyorsabb lejátszás gyakoribb használatával enyhíthetik-e az információmegőrzési képességükre gyakorolt negatív hatásokat.
Az is ismeretlen, hogy a videók nagyobb lejátszási sebességgel történő megtekintése hosszú távon hatással van-e a mentális funkciókra és az agyi aktivitásra. Elméletileg ezek a hatások lehetnek pozitívak, például a nagyobb kognitív terhelés kezelésének fokozott képessége. Vagy lehetnek negatívak is, például a megnövekedett kognitív terhelésből eredő fokozott szellemi fáradtság, de jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyítékunk ennek a kérdésnek a megválaszolására.
Egy utolsó megfigyelés: még ha a tartalom mondjuk 1,5-szeres sebességgel történő lejátszása nem is befolyásolja a memóriateljesítményt, van bizonyíték arra, hogy az élmény kevésbé élvezetes. Ez befolyásolhatja az emberek motivációját és a tanulással kapcsolatos tapasztalatait, ami ahhoz vezethet, hogy több kifogást találnak arra, hogy ne tegyék meg. Másrészt a gyorsabb lejátszás népszerűvé vált, így talán, ha egyszer az emberek megszokják, nem lesz probléma. Remélhetőleg az elkövetkező években jobban megértjük majd ezeket a folyamatokat.