38
  • bunny
    #38
    Ez a Han Solo vízjégbe fagyasztás elég magas labda volt ...
  • ostoros
    #37
    :)
    Ettől függetlenül az amerikai hadsereg dolgozik a hibernáción, és volt is már sikeres kísérletük. Talán két napig volt hibernálva egy emberük. Ez persze még kevés, és a sugárzástól ugyanúgy nem véd meg, de hatalmas mennyiségű infrastruktúra spórolható meg az űrhajón, ha csak mondjuk 5 ember életben tartásához kell az élelem és a víztisztítás, miközben 50 másik szunyál.
  • NEXUS6
    #36
    Ja, sőt lehetne olyat, hogy jégtömbbe fagyasztjuk (mint Hanszólót, ebből is látható hogy ez már gyakorlatilag lehetséges, mert ez meg a SW filmben volt XD), a vízjég úgy is véd a sugázástól. Aztán egy lineáris gyorsítóval kilőjük a Mars felé (maglev vasutat is tudunk építeni, szal ez sem kérdés), ott meg elkapdossuk őket, vagy inkább csak eleve direkt belőjük az atmoszférába az majd lefékezi, amikor meg leolvad róla a jég akkor kinyílik egy ejtőernyő és csak össze kell szedni, meg reanimálni őket, már amelyiket érdemes.

    Szal már is kész az olcsó marsutazás, gyakorlatilag!
    XD
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.17. 15:07:27
  • ostoros
    #35
    Majd hibernálják az utasokat és mennek kofferban :)
  • NEXUS6
    #34
    Őöööö, nem akarok kötözködni, de nem erre mondják, hogy elméletileg lehetséges, nem pedig hogy gyakorlatilag!?

    Bussard-ramjetet még nem csináltak még prototípus szintjén sem, sem az űrben sem a Földön.
    A 2 hónap alatt Marson levő VASIMR rakétához 200 MW elektromos teljesítmnyű atomreaktor kéne. Az oroszok jövőre, vagy utána, vagy talán azután, (vagy ahogy szokták, soha), mutatják be az 1 MW-teljesítményű űrben is működő reaktort. (Az amcsik még itt sincsenek). Ha csak az lenne hogy 200 ilyet össze kell építeni az is dúrva, de egy 200X teljesítményűhöz inkább egy teljesen más technológia kell a megvalsóíthatósághoz, mintsem csak összedobálni. Ja és a VASIMR-t sem tesztelték még a nagyteljesítményű változatban.

    30, sőt 300 fős űrhajó!? Jézus! A legtöbb amikor egy légtérben tartózkodott több űrhajós az 13 volt, amikor az űrrepülő meglátogatta az ISS-t. 30 fő egyszerűen elképzelhetetlen szintű technológiát jelent, nem építettünk még ilyen rendszert! Az űrrepülő 1 heti tartalékot tudott biztosítani 7 embernek, az ISS-létszáma meg 6 ember, de mekkora egy bazi létesítmény de még így sem önellátó, havi egy kargó megy fel hozzá. Szal 30 jelenleg erősen emélet, szintén csak.

    "A fentiek utan marad az a par semleges toltesu, nagy energiaju atommag es szabad neutron, ami mindenkeppen eltalalja a hajo falat. "
    Ez így elég pongyola, a neutronon kívül nincs semleges (ja az meg nem sok van az űrben, mert 15 perc idővel átalakul protoná, elektronná, meg neutrínóra) a proton gyak H atommag értelemszerűen nem semleges, a nehezebbek dettó. Igaz, bizonyos szempontból azokkal nincs is gond, mert a vékony alumíniumfóliányi űrhajófal is megfogja, vagy ha az nem pár cm levegő a faltól. A gond az, amikor becsapódik elég dúrva másodlagos sugárzást ad le, pl gamma sugarakat is, az meg lehet hogy dúrvább hatású, mint a proton önmagában , mert nagyobb az áthatoló képessége.

    Szal szerintem, még rengeteg dolgot kell kifejleszteni egy 2 hónapos Mars-utazást biztosító 30 emberes űrhajóhoz, ha a jelenlegi fejlesztési ütemet nézzük, akkor még +100 év!

    Ja és most nézem a cikkhez kísértetiesen hasonló jelent meg 215 májusában, pl az Indexen, szal ez valami újrahasznosítás részeként kerülhetett ide:)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.17. 13:56:28
  • VolJin
    #33
    Gravitációt az űrben gyorsulással vasimirrel?
  • kvp
    #32
    Mar a 60-as evekbeli star trek-ben is volt egy olyan technologia hogy navigacios pajzs. Ez gyakorlatilag a sorozathoz felhasznalt es a valosagban is letezo Bussard ramjet technolgia reszekcsekollektor reszenek a magneses mezoje. Ilyen mezot viszonylag konnyu letrehozni es az osszes toltott reszecsket eltereli vagy kivansag szerint begyujti. Utobbit mar a NASA is hasznalta egy kiserlethez. A megoldas hatso reszet vegul VASIMR neven keszitettek el es van urbeli tesztekre alkalmas prototipusa. A ketto kozze eredetileg fuzios reaktor kerult volna, de mukodik fisszios aramforrassal is vagy kis teljesitmenyen jo nagy meretu napelemekkel is. A fentiek utan marad az a par semleges toltesu, nagy energiaju atommag es szabad neutron, ami mindenkeppen eltalalja a hajo falat. Ezek ellen viszont egy viszonylag vekony vizreteg is eleg, tehat ha a viztartalyokat a Nap es az utasok kozze helyezik, akkor ez ellen is vedettek lesznek. (meg teljes korbevetel sem kell, mivel a legtobb ilyen reszecske a napbol jon, az meg alapvetoen egy kisebb, de nagyon vilagos folt a Foldrol es az ujhajorol is, igy eleg ha a jarmu egy kvazi tavolabbi reszen van egy kisebb tartaly aminek az arnyeka befedi az utasteret)

    Gyakorlatilag a problema megoldott mar a 60-as evek ota, csak viszonylag nagy meretu jarmuvet es jellemzoen nuklearis meghajtas igenyel. Ez az ahol a 3 fos es a 30 fos urhajo kozott mar nem igazan van gazdasagossagi kulonbseg, sot a nagyobb jarmuben fajlagosan egy utasra kevesebb extra feleszereles kell. Musk szerint 100 fonel van az idealis koltsegpont, 300 fo folott pedig relativ olcsova valik az egy fore eso koltsegek fuggvenyeben. A megoldas elonye, hogy ha ra tudjak szanni magukat a nuklearis hajtasra, akkor a menetido is lecsokken atlag 1 honapra, tisztan a ma elerheto technologiat hasznalva (2 het Fold-Mars kozelseg eseten) es meg a mesterseges gravitacio problemajat is megoldja. (gyorsulo, majd feluttol lassulo raketaval eloallithato 0 es 10 g kozott barmi, ebbol a 0.25 lenne az idealis, ami egy relativ szolid ertek)
  • codaco
    #31
    Szerintem a magyar politikusok nagy része már járt a Marson.
  • gaszton421
    #30
    Elviekben elég de a gyakorlatbn nem tudnak egyelűre olyan kis, kmpakt, de erős mágnesesteret is generálni ami elég lenne rá. A Napból érkező töltött részecskék eltérítését ezzel a módszerrel meg lehet oldani. A Föld esetében ez amágneses tér nemnagyonerős de nagyon kiterjedt tehát a töltött részecskékkel nagyobb úton tud kölcsönhatásba kerülni és pályát módosítani. Elviekben megoldható egy nagyméretű szupravezető hurokkal, de az a méret ami már hatásos kilométeres méretű kábelhurkokat feltételez. Emellett viszont okosan használva akár az űrhajó pályáját is lehetne vele módosítani, ekkora méretnél ugyanis a napszél már mérhető eröt fejtene ki rá.
  • NEXUS6
    #29
    A kozmikus sugárzás 90%-a protonokból áll. Ezek átmehetnek az űrhajó falán és roncsolhatják a szöveteket, ezen belül is kifejezetten a genetiaki állományt. A maradék 90% (gyak a teljes 9%-a) alfa részecske, gyak He atommag. A teljes maradék 1% lehet más, nehezebb atommag. Azok és az alfarészecskék is azonban valszeg az űrhajó falán fennakadnak, igaz nagy energiájú elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki közben (ez is dns roncsoló), ahogy a protonok egy része is kibocsájt ilyet a falban történő lefékeződése során.

    Szóval szakmai szempontból, hogy miért pont viszonylag nagy atommagokkal szimulálják a kozmikus viszonyokat számomra kérdéses.
    Hacsak nem eszi meg, lélegzi be a jószág ezeket (inkorporáció), akkor valszeg nem fog velük az űrben találkozni.
  • gforce9
    #27
    De elég lenne elviekben. A földnél is ez működik, de nyilván ennek már utánaszámoltak és túl energiaigényes gondolom.
  • VolJin
    #26
    Nem úgy van, hogy ezeknek a részecskéknek a görbült mágneses tér az egyenes, tehát elég egy mágneses mezőt fenntartani az űrhajó körül?
  • ostoros
    #25
    Na, ebben lehet valami. De hát ha a normális nem akar önként menni, majd megkapja parancsba. :)
  • Green Ironnose
    #24
    Annak, aki egy ilyen útra vállalkozik, már eleve agykárosodása van.
  • ostoros
    #23
    Azért Madách kora óta történt egy pár dolog.
  • Predatorrr
    #22
    Olvassátok el Madách Az ember tragédiája című művét!
    Nem megyünk mi sehova a Földről. Ezt kell védeni, nincs más lehetőség!
  • NEXUS6
    #21
    N.C.
  • ostoros
    #20
    Ó dehogy nem...
  • gforce9
    #19
    Marhára értem és kevertek összevissza mindent. Szép dolog kiwikipédiázni, csak a hszek előtt kellett volna. :) Leírtátok hogy hülyeség tökmás dolgokra hivatkozva, bravó :) De mint mondtam l*szarom. Felőlem lehet összevissza kutyulni mindent. Úgyse olvasgatja ezeket a híreket már senki. Nagy kárt nem csináltok :) Ja és Halgatyó nem keverte a dolgokat. Ti tettétek.

    Ostoros: nem nézek le senkit. Nem értek egyet. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.10.13. 12:17:45
  • NEXUS6
    #18
    Asseérted mit írtunk le! Bocs.
    Csak hozzátenném, hogy akár halgatyó, akár ostoros hsz-éből, szó/fogalom használatából nekem az jön le, hogy olvasták a szakirodalmat, esetleg hallgatttak ilyen szakember/kutató előadását, a tiedből meg sajnálom, de nem.

    Szal barátilag jelzem, hogy mielőtt szobatudóskodással, esetleg súlyosabb minősítésekkel dobálóznál próbáld bepótolni az esetleges szakterületen belüli hiányosságaidat (wiki csodákra képes!), persze ha te is úgy érzed, hogy vannak ilyenek, vagy csak törekedj a kevésbé pongyola megfgalmazásra.
    Természetesen bármilyen laikus véleményt ötletet a magam részéről meghallgatok, de a személyeskedésbe menő minősítéseket hagyjuk, köszi!

    (Ajánlom a köv fogalmak tisztázását: ionizáló sugárzás típusai, alfa béta gamma, neutron, kozmikus, a különböző ionizáló sugárzás hatása a különböző szövetekre, nagyjából a cikk is ezzel foglalkozik, az adott sugárzás gray/sievert mértékegységben kifejezett mértéke közötti különbség, a sugárzás sztochasztikus, és determinisztikus hatása -nincs olyan hogy "instarák", csak jelzem, bármit is értesz alatta- sugárbetegség szintjei.)

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.13. 09:24:00
  • ostoros
    #17
    Semmit nem kevertünk össze. Csak te hitted ezt, mert lenézel minket.
  • gforce9
    #16
    Szerk: Illetőleg 1 esetre vannak tapasztalatok, alfa részecskére, ilyen atommagokra nincsenek.
  • gforce9
    #15
    Igen, csak épp olyan példát hoztak itt oxigén és titán atommagok kapcsán, hogy teljes test besugárzás kórházban, ami megközelítőleg sem ugyanaz. Ugyanis az egyik elektromágneses sugárzás, ami a legtöbb tartományban szépen árnyékolható lásd pl a föld légköre, másik meg nagyenergiájú töltött részecske, amihez a legjobb árnyékolás egy mágneses erőtér lenne, mint a föld mágneses mezeje.

    Nexus és Ostoros ezt keverik össze. Olyat nem írtam, hogy egy ionizált atommag nem okozhat károkat. Csak annyit, hogy marhára nem kéne ezt a kettőt összekeverni mert más a hatásmechanizmus. Nem mindegy, hogy egy adott frekvenciájú sugárzás egy adott molekulában képes elektronokat gerjeszteni, (mert ez ismert jelenség) vagy fogok egy atommagot amiről hiányzik egy rakat elektron és azzal bombázok xy szövetet. Előbbire széles kísérleti tapasztalat van. Utóbbira lényegében semmi. Azon lehet vitatkozni, hogy a világűrben van e annyi ionizált atommag, ami hosszútávon xy szövetben kárt okoz, de összekeverni a kettőt nem kéne.

    És jó szokásuk szerint nem utánagondolnak, hanem támadólag lépnek fel. Mindegy lesz*rom. :)
  • gaszton421
    #14
    Amennyiben ugyanakkora a hullámhossza akkor igen, tudom a rádióadók nem azt a frekvenciát használják de a tv adótornyoknál már vannak olyan alkatrszek amiket ha annyira megközelítessz mint a mikrosütő magnetronját, ugyanúgy felforralja az agyvizedet.
  • NEXUS6
    #13
    Fényelektromos hatás megvan? Tudod, amiért Einstein Nobel-díjat kapott?
    De azt ugye tudod, hogy a rádiofrekis sugárzás jelenleg még nem tartozik bele az ionizáló sugárzások közé!?
  • NEXUS6
    #12
    Még 20 év, amíg kifejlesztik hogy az emberi genomot hogyan is módosítsák ennek megfelelően, aztán meg még 100, amíg ezt engedélyezik is, mert necsináljunk már űbermenschet, ugye. :)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.12. 23:05:54
  • fonak
    #11
    https://sg.hu/cikkek/121516/sugarzasallova-tehetjuk-a-sejtjeinket itt a megoldás ;)
  • xyl
    #10
    Na jó:
    1. A kozmikus sugárzás semminek sem tesz jót, de vannak hosszú távú és rövid távú hatások.
    2. Az, hogy mi mondja fel előbb a szolgálatot, az még egy csomó kutatást igényel. Az ember nem patkány, és, noha az állatkísérleteknek van jogosultsága, nem lehet ezeket az eredményeket egy-az-egyben átültetni az emberre.
    3. A dolog optikája egészen más:
    a) Elmennek az űrhajósok, végigcsinálják a küldetést, féléven belül mindegyik meghal rákban. Az emberek sajnálkoznak, de felnéznek rájuk, mint hősökre.
    b) Elmennek az űrhajósok, mindegyik eléri az IQ béka ... szintet, meghalnak valami olyan primitív hiba miatt, amit még az utcaseprő sem követne el. A közvélemény felhördül...
  • ostoros
    #9
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s
    Talán ez segít.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.10.12. 22:00:57
  • ostoros
    #8
    Fogalmi zavarban szenvedsz.
    A sugárzás energiája és intenzitása két nagyon különböző dolog.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.10.12. 21:59:34
  • gforce9
    #7
    Ja azért viselkedik ugyanúgy egy 2kW-os rádióadó, mint egy 2 kW-os mikrosütő.............
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.10.12. 21:53:06
  • ostoros
    #6
    Élettani szempontból kizárólag az ionizáció számít. Az pedig a részecskék energiájától függ elsősorban.
    Instarák...
  • gforce9
    #5
    Keveritek összevissza az elektromágneses sugárzást, a nagy energiájú töltött részecskéket és az ionizált atomokat illetőleg teljes ionizáltság esetén atommagokat. Holott még az elektromágneses sugárzás tárgykörén belül is óriási különbségek vannak. A tökártalmatlantól az instantrákig. Ez tényleg foteltudóskodás.
  • kékherceg
    #4
    Hú mennyi "szakértőnk" van...
    Utoljára szerkesztette: kékherceg, 2016.10.12. 21:09:54
  • ostoros
    #3
    Sületlenség. Ha valakinek halvány fogalma van a szöveti tényezőről nem veszi be ezt a marhaságot. Az összes emberi sejttípus közül az idegsejtek a legkevésbé érzékenyek a radioaktivitásra.
    (szerk)
    Látom mások már leírták...
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.10.12. 19:36:18
  • NEXUS6
    #2
    Csatlakozom.
    Mi is azt tanultuk, hogy az a teljes testes besugárzás, ami már az idegrendszert is károsítja más szervekben szövetekben már rég halálos dózist jelent azok roncsolása, elhalása miatt, bőr, vér, emésztőrendszer...

    Persze itt egy hosszú, alacsonyabb intenzitású besugárzás van, de ez nem sokat változtat a gyorsan osztódó vs lassan osztódó szövetek közötti alapvető különbségen valszeg.

    Megoldási javaslat: gyorsabb űrhajót kell építeni, ami pár hét alatt odaér.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.12. 19:15:40
  • halgatyó
    #1
    Blabla. Mekkora energiájú részecskéket? Miért pont oxigént és titánt? Miért nem elektronokat és protonokat? A nehéz töltött részecskék áthatolóképessége nagyon rossz. A müonok áthatolóképessége jobb, ezek akkor keletkeznek, amikor a nagy energiájú részecskék a céltárgy (űrhajó) anyagába csapódnak.

    Mekkora dózist kaptak a rágcsálók? Mennyi idő alatt?

    Hogy lehet, hogy a sugárzás pont az agyszövetet károsította, amely (az idegszövet) a legkevésbé érzékeny, miközben a kb. 5ször érzékenyebb vérképző szervekről egy szó sincs?
    Semmi adat, csak duma az egész.

    Kb. hasonlí stilusban mondhatnám: az egész probléma kiküszöbölhető, ha az űrhajósok nem RÁGCSÁLNAK:-DD
    Utoljára szerkesztette: halgatyó, 2016.10.12. 18:03:44