Gyurkity Péter

Sok a kérdés az új lopakodó bombázó körül 

Kongresszusi jelentés készült a fejlesztésről, ám ez sok kérdést nem válaszol meg.

Az amerikai fél hosszú évek óta dolgozik saját új lopakodó bombázójának kifejlesztésén, ennek első koncepciója ugyanis még 2004-ben látott napvilágot. Az azóta eltelt időszakban a típus csak a Long Range Strike Bomber néven szerepelt a híradásokban, ezt tavaly egészítették ki a B-21 jelzéssel, most pedig végre elkészült a hivatalos kongresszusi jelentés, amelyben a honatyáknak igyekeznek elmagyarázni bizonyos további részleteket.

Ahogy az várható volt, a szakemberek igyekeztek jól érthető módon leírni a technológiát, illetve az ennek alkalmazása révén elérendő főbb célokat. Kiemelik, hogy a lopakodó, illetve az "alacsony észlelhetőségű" repülőgép radarképét csökkentik, mégpedig több eltérő módon. Szóba jön itt a kialakítás, a felhasznált anyagok gondos kiválasztása, a speciális bevonóréteg, a különböző nyílások elfedése, de legalább ilyen fontos a hajtóműből kiáramló hő, vagy akár a kommunikációs berendezések által generált elektromágneses hullámok elrejtése. Ez persze komoly kompromisszumok megkötésére kényszeríti őket, a sebesség terén például le kell mondani a szuperszonikus tartományról.

A jelentésben megemlítik, hogy ez lesz az USA sorrendben ötödik lopakodó harci gépe, a fejlesztés során pedig mind a négy elődből (F-117, F-22, F-35, illetve B-2) merítettek valamit. Ami a kialakítást illeti, itt az eddig megjelent koncepció alapján nem sok eltérést látunk a B-2 típushoz képest, ám az elmúlt 20 évben komoly technológiai változásokra került sor, ebből pedig biztosan nem lesz hiány. Nagy kérdés viszont a projekt költsége, a jelenlegi becslés szerint ugyanis 100 új bombázó kerülhet hadrendbe valamikor az elkövetkező 10 évben, mégpedig 550 millió dolláros darabáron. A Northrop Grumman a pályázat elnyerésekor még 511 millió dolláros árat említett meg, ez azonban minden bizonnyal még tovább emelkedik majd, különösen ha az F-35 programot vesszük alapul - ez utóbbi tavaly nyáron már 163 milliárd dollárra rúgott, és valószínűleg még mindig nem értük el a végleges számot.

Külön problémát jelent, hogy a finanszírozás jó része ezúttal is titkos csatornákon keresztül bonyolódik le, vagyis a teljes (valós) költséget talán meg sem ismerjük majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!