Gyurkity Péter

Közelebbről látható a Ceres csillogó kúpja 

A NASA szondája közelebb húzódott a törpebolygóhoz, így élesebb képeket készíthetett.

A New Horizons mellett idén nyáron a NASA másik küldetése kínált lehetőséget újabb izgalmas felfedezésekre, ezekből pedig eddig nem is volt hiány. A Dawn most a lecsökkentett távolság révén készíthetett jóval élesebb felvételeket, amelyeket az űrügynökség gyorsan közzé is tett.

Legutóbb július végén futottak be további felvételek a Ceresről, ezt pedig az égitest topográfiáját is részletesen ábrázoló videóval egészítették ki. Már korábban szemet szúrt azonban a mintegy 6 km magas hegy, amely ráadásul csillogó, a fényt visszaverő felületével tűnt ki az amúgy meglehetősen lapos környezetéből, ezért a szakemberek jó ideje vártak arra, hogy ezt a régiót vegyék górcső alá. Ez most sikerült, hiszen a Dawn szonda augusztus folyamán közelebb húzódott célpontjához, a köztük lévő távolság ezzel 1470 km-re csökkent, innen pedig háromszor élesebb képeket készíthet, ami nyilván nagyon jól jön a küldetés illetékeseinek.


A Ceres teljes felszínét számunkra megmutató képek elkészítése és azok Földre való visszaküldése 11 napot vesz igénybe, ez alatt azonban a szonda összesen 14-szer kerüli meg a törpebolygót. Az elkövetkező két hónapban tehát hat teljes térképet állíthatunk majd össze, ezek segítségével a 3D-modell is megalkotható, bár a feladat nem egyszerű, hiszen minden egyes kép a teljes felszín alig 1 százalékát mutatja meg, pixelenként 140 méteres felbontással. A most beérkezett példányokon jól látható a felszínből kimagasló fényes kúp, amely valószínűleg a jégnek köszönheti ezen jellegét, de a kutatók emellett az ásványokat feltérképező spektrométer, valamint a gravitációval kapcsolatos mérések adataira is kíváncsiak.

Ez utóbbi azért fontos, mert október végén kerül majd sor a Ceres utolsó megkerülésére, mégpedig alig 375 kilométeres távolságban a felszíntől.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • emberz #45
    Úgy néz ki, mintha fémből lenne. De sehol mellette nem látszik fém, pedig a kráter belemart volna a fémbe, ha ott is van. A gyémánt szépen szórná, törné a fényt, szerintem nem olyan. Valami kristály? Még az is lehet, hogy valami bevonat...
    Utoljára szerkesztette: emberz, 2015.09.03. 22:54:35
  • Sequoyah #44
    Allitolag egy gyemant-bolygo lete nem kizart:)
  • archelf #43
    Vagy most már tudjuk, hogy a meséknek is lehet valóságalapjuk: az üveghegyen is túl...
  • TokraFan #42
    Megjegyzem, máshol is látni a csillogó anyagra jellemző foltokat, tehát még azt sem mondanám, hogy kizárólag a hegyen van jelen. Úgy lenne pontosabb, hogy ott látható különösen nagy koncentrációban.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2015.08.31. 22:25:07
  • ostoros #41
    Mondom hogy fém.
  • Irasidus #40
    Ugyebár lehet eltérő anyagból is a kráter, másrészt a por nem egyenletesen rakódik le. Harmadrészt befolyásolja a Nap besugárzása, a helyi elektrosztatikus erők, kisebb nagyobb becsapódások, mikrometeorotok és még számtalan dolog. Én akkor csodálkoznék, ha minden egyenletes lenne, ilyen nincs a világon. A világ még egy ilyen helyen is dinamikus, és különbözik, ez már kezd olyan gyerekes dologba átmenni, hogy pár kilométerrel arrébb miét nem olyan a táj mint itt. Nem ártana kimozdulni a szobából is, néha... Én nem találgattam semmit, csak is azt írtam, amit a szakértők.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.31. 16:38:33
  • Sequoyah #39
    A kerdes, hogy a krater oldala, ami szinten jegbol van es meredek, miert nem jeges es csillogos?
    Ha az anyaguk ugyanaz, akkor a kulonbseg a kialakulas modjaban kell, hogy legyen, ami nyi;vanvaloan mas, de igy talan arra is tudunk kovetkeztetni, hogy miben.

    Talalgathatunk egyebkent, de biztos vagyok benne, hogy a nalunk hozzaertobbek is ezen agyalnak, es eloallnak hamarosan valami ertelmes magyarazattal.
  • ostoros #38
    Nem, só az. Fém. A halálcsillagot ide parkolták le.
  • Irasidus #37
    A Ceresen a jeget már jóval a szonda érkezés előtt igazoltál, többek között magyar kutatók is. A sűrűség összetétele is azt bizonyítja, hogy az egynegyede jég. Továbbá, vízpárát és vékony oxigén légkört találtak ami szintén szublimáló jégre utal. Utolsó sorban van még egy olyan dolog, hogy albedó mérés, amiből meg lehet saccolni milyen anyag mennyi fény ver vissza, ami szerint ez jég.

    A teteje poros, az oldalán meg nem tapad meg olyan könnyen a por, lecsúszik és ilyen szép csíkokat alkot (ez azért némiképp független az anyagösszetételtől, persze a jég csúszósabb... :D ). Nem olyan hihetetlen dolog ez.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.30. 22:27:55
  • TokraFan #36
    Jégre/hóra azért nem gondolnék, mert a hegy tetején nincsen, csak az oldalán...
    Én emiatt gondolom ezt pl. sónak, vagy valamilyen kristályos ásványnak...Ebben az esetben ugyanis, ha az ásvány az alsóbb rétegekben volt, akkor egy drasztikus kiemelkedés esetén kb. pont így nézne ki minden, mivel a tetején megmarad a felszín szürkés, poros rétege, miközben az oldalán felszínre törnek az alsóbb rétegben elhelyezkedő ásványok...A csillogó látványt pedig már megteszi a fénytörés...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2015.08.30. 22:15:15