MTI

Az óriásgalaxisok kisebb csillagvárosok rovására gyarapodnak

A masszív galaxisok egy idő után felhagynak a csillaggyártással, ehelyett szomszédjaik bekebelezésével gyarapodnak - erre a következtetésre jutott egy ausztrál kutatócsoport, amely eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban ismertette.

A Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói az Új-Dél-Walesben működő Angol-Ausztrál távcső segítségével 22 ezer galaxist figyeltek meg, s azt találták, hogy míg az apróbbak hatékonyan gyűjtik az új csillagok alapanyagául szolgáló gázokat, a masszívabb csillagvárosok sokkal kevésbé hatékonyak, ha új napok "előállításáról" van szó - olvasható a PhysOrg hírei között. "Alig-alig termelnek új csillagokat, ehelyett kannibállá válnak" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Aaron Robotham.

Mint az asztrofizikus rámutatott, a Naprendszernek is otthont adó Tejútrendszer fordulóponthoz érkezett, a feltételezések szerint a jövőben inkább kisebb galaxisok rovására növekszik, mintsem saját csillagtermelést folytatna. "A Tejútrendszer hosszú idő óta nem olvadt össze egyetlen galaxissal sem, ám mind a mai napig láthatók a galaxisunk által bekebelezett csillagvárosok maradványai" - magyarázta az ausztrál kutató.


Ismertetése szerint 4 milliárd éven belül a Tejútrendszer "tányérjára" kerül a két szomszédos törpegalaxis: a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő. Galaxisunk azonban idővel elnyeri méltó büntetését, hiszen körülbelül ötmilliárd év múlva maga is egy kannibál áldozatává válik, a sokkal masszívabb Androméda-galaxis falja majd fel.

A jelenséget magyarázva Aaron Robotham kiemelte, hogy "testsúlygyarapodással" növekszik a galaxisok gravitációja, így könnyűszerrel rántják magukhoz a kisebb csillagvárosokat. A növekvő gravitáció azonban károsan hat a csillagvárosok centrumában lévő úgynevezett aktív galaxismagokra: a feltételezések szerint e fényes képződményekben hevülnek fel a kellő hőfokra az új napok alapanyagául szolgáló gázok. Amennyiben nem készítik elő az alapanyagot, lassul, majd megszűnik a csillagtermelés.

A gravitáció végső soron az összes csillagvárost néhány túlméretezett galaxisba terelheti. "Addig azonban még nagyon hosszú idő, a most 13,7 milliárd éves világegyetem korának a többszöröse telik még el" - vázolta elképzeléseit Aaron Robotham.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Attilawap #6
    Érdekes, én eddig úgy tudtam, hogy a csillagokat nem a gravitáció tartja a pályán a galaxismag körül, hanem a sötét anyag.
  • NEXUS6 #5
    Vagy fordítva. A nagy galaxisok kisebb csillagcsoportokat szülnek.
    ;)
  • Macropus Rufus #4
    a gyorsulva táguló univerzumba nem igazán illik bele ez a dolog. Az elmélet szerint minden távolodik mindentől. Akkor miképpen is közeledhet felénk valami?
    Ha mondjuk azt a videót nézem amit belinkeltem ott érthető. De a klasszikus gyorsulós tágulós univerzumba nem. Már ha az úgy tágul ahogy a nagyon elképzelték.

  • gforce9 #3
    Attól hogy az univerzum tágul, az alma még lefelé esik. Lokálisan erősebb a gravitáció, igen. Nem tudom ebben mi a meglepő, ez elég rég tudott tény.
  • Macropus Rufus #2
    "Addig azonban még nagyon hosszú idő, a most 13,7 milliárd éves világegyetem korának a többszöröse telik még el"

    akkor ez most hogyan passzol a gyorsúlva táguló univerzum elméletébe? Még is a gravitáció az erősebb?
  • Macropus Rufus #1
    érdekes:

    http://www.liveleak.com/view?i=3c2_1410074518