Gyurkity Péter
Már a GMO sem véd a kártevők ellen
A kártevők egy része ellenállóvá vált a GMO-kukoricák hatóanyagával szemben, ezért ellenlépésekre van szükség.
A Reuters számolt be arról, hogy a brazil farmerek egy része kellemetlen hírrel szolgált a GMO-kukoricát előállító és azt forgalmazó Dow Agrosciences részére. Kiderült, hogy az általuk kifejlesztett Bt-kukorica már nem véd a kiszemelt kártevőkkel szemben, ezért további ellenlépésekre és új eljárásokra van szükség a termés megvédése érdekében.
A szóban forgó hernyó a Spodoptera frugiperda, amely az amerikai kontinens esőerdeiben őshonos, az ellene megfelelő védekezéssel felruházott kukoricafajta pedig a Bacillus thuringiensis bizonyos génjeit kapta meg, innen ered annak közkeletű neve. A visszajelzések alapján egyértelmű, hogy egyre több kártevő, így például az említett faj is ellenállóvá vált a genetikailag módosított Bt-kukorica hatóanyagával szemben, így az hiába termeli a kristályok formájában megjelenő kemikáliát, a kártevő apró lárvái már nem pusztulnak el attól. A termelők egy része ezért kárpótlást vár az amerikai cégtől, hiszen az eredetileg tervezettnél jóval több növényvédő szert kell alkalmazniuk, míg utóbbi inkább alternatív eljárást javasol a védelem megerősítésére.
Az ellenállás evolúciós úton történő megjelenésére a szakemberek már jóval korábban figyelmeztettek, így ez minden bizonnyal nem túl meglepő az illetékesek számára. Az első amerikai cég még 1995-ben állította elő a megfelelő védelemmel felruházott GMO-kukoricát, a kutatók már akkor jelezték, hogy az ellenállás belátható időn belül felbukkanhat, 2009 óta pedig több alkalommal futott be hasonló jelzés, először Indiából, azután pedig már az USA-n belülről is. Jellemző, hogy egy kutatás szerint míg 2005-ben 13 kártevőből csak 1 volt ellenálló a Bt-kukorica hatóanyagával szemben, addig tavaly ez a szám már 5-re emelkedett.
A Dow leánycége azt javasolja a brazil termelőknek, hogy különítsék el az első generációs és az immár két eltérő vegyszert termelő második generációs változatokat, illetve keverjenek a GMO-kukorica mellé genetikailag nem módosított, hagyományos úton kitenyésztett fajtákat, hogy ezzel is növeljék a védelmet – ez utóbbi azonban nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre, így sokan zúgolódnak.
A Reuters számolt be arról, hogy a brazil farmerek egy része kellemetlen hírrel szolgált a GMO-kukoricát előállító és azt forgalmazó Dow Agrosciences részére. Kiderült, hogy az általuk kifejlesztett Bt-kukorica már nem véd a kiszemelt kártevőkkel szemben, ezért további ellenlépésekre és új eljárásokra van szükség a termés megvédése érdekében.
A szóban forgó hernyó a Spodoptera frugiperda, amely az amerikai kontinens esőerdeiben őshonos, az ellene megfelelő védekezéssel felruházott kukoricafajta pedig a Bacillus thuringiensis bizonyos génjeit kapta meg, innen ered annak közkeletű neve. A visszajelzések alapján egyértelmű, hogy egyre több kártevő, így például az említett faj is ellenállóvá vált a genetikailag módosított Bt-kukorica hatóanyagával szemben, így az hiába termeli a kristályok formájában megjelenő kemikáliát, a kártevő apró lárvái már nem pusztulnak el attól. A termelők egy része ezért kárpótlást vár az amerikai cégtől, hiszen az eredetileg tervezettnél jóval több növényvédő szert kell alkalmazniuk, míg utóbbi inkább alternatív eljárást javasol a védelem megerősítésére.
Az ellenállás evolúciós úton történő megjelenésére a szakemberek már jóval korábban figyelmeztettek, így ez minden bizonnyal nem túl meglepő az illetékesek számára. Az első amerikai cég még 1995-ben állította elő a megfelelő védelemmel felruházott GMO-kukoricát, a kutatók már akkor jelezték, hogy az ellenállás belátható időn belül felbukkanhat, 2009 óta pedig több alkalommal futott be hasonló jelzés, először Indiából, azután pedig már az USA-n belülről is. Jellemző, hogy egy kutatás szerint míg 2005-ben 13 kártevőből csak 1 volt ellenálló a Bt-kukorica hatóanyagával szemben, addig tavaly ez a szám már 5-re emelkedett.
A Dow leánycége azt javasolja a brazil termelőknek, hogy különítsék el az első generációs és az immár két eltérő vegyszert termelő második generációs változatokat, illetve keverjenek a GMO-kukorica mellé genetikailag nem módosított, hagyományos úton kitenyésztett fajtákat, hogy ezzel is növeljék a védelmet – ez utóbbi azonban nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre, így sokan zúgolódnak.
)