Bár egy friss felmérés szerint az új kiadványokból származó bevétel már csaknem negyede az elektronikus példányokból folyik be, a növekedés üteme elmarad attól, amit az elmúlt években megfigyelhettünk. Az e-könyvek piaca telítődni látszik, ezen a területen pedig már most is túl sok szereplő igyekszik méretes szeletet kihasítani magának. Az e-olvasókra már nem annyira, ám a táblákra még nagyon is jellemző az óriási, növekvő kereslet, ez pedig biztosíthatja a további növekedést, igaz, egy mérsékeltebb szinten.

Az Association of American Publishers (AAP) a napokban tette közzé felmérését, amelyben mintegy 1200 kiadót kérdeztek meg a tavalyi évre vonatkozó összesített eredményekről. A StatShot névre hallgató anyagból kiderül, hogy az e-könyvek a jelentősebb, a könyvesboltok polcain saját kiadványokkal szereplő cégek teljes bevételének 22,55 százalékát tették ki, ami mindenképpen óriási növekedést jelent az elmúlt évekhez képest, szépen illeszkedik az eddigi trendbe. Mégis elhangoznak ugyanakkor kétkedő vélemények, mások pedig arra figyelmeztetnek, hogy az eddigi ütem jelentős mértékben lelassult.

Az egyik oldalon a bevétel megoszlását látjuk, ahol tagadhatatlan a gyors terjeszkedés. 2011-ben például még csak a teljes mennyiség 17 százalékáért voltak felelősek az elektronikus kiadványok, 2005-ben pedig ez alig 0,5 százalék volt. Igaz, maguk a kiadók is eltérő módon összegzik az adatokat, a statisztika is változott ugyanezen időszak alatt, így kissé nehéz megtalálni a pontos, egymással valóban összehasonlítható számokat. Másfelől azonban a növekedés üteme egyértelmű lassulást mutat, hiszen míg 2009 és 2011 között az e-könyvekből származó bevétel minden egyes évben több mint megduplázódott, 2012-ben "mindössze" 41 százalékos bővülést látunk. Ami szinte mindenütt irigylésre méltó adat lenne, az itt csaknem szégyellni való lassulásként jelenik meg.

Az elkövetkező időszakra vonatkozó előrejelzésekben és véleményekben is megfigyelhető az óvatosság. Az idei évben 20 százalék körüli bővülést várnak ezen a területen, ami talán tartható is lesz az évtized közepén. Ez persze azt jelenti, hogy az e-könyvek piaca szinte telítődik, a szegmens iránt érdeklődő vásárlók túlnyomó részen már jelen van a területen, a mostani 1,5 milliárdos forgalom pedig nagyjából 1,8 milliárd dollárig lesz felsrófolható - igaz, ez sem lebecsülendő eredmény.

Az kétségtelen, hogy az e-olvasók sokat veszítettek néhány évvel ezelőtti trendi jellegükből. Az Amazon - amely gyakorlatilag egymaga nyitotta meg a területet a széles tömegek számára - bár továbbra is forgalmaz ilyen olvasókat, a hangsúlyt igyekszik áthelyezni az új táblákra, amelyek Kindle Fire néven bukkannak fel a boltokban. A bevétel fő forrása persze eddig sem a készülékekből származott, hiszen itt az azokon helyet foglaló tartalom játssza a főszerepet, ám figyelemre méltó a fókusz említett áthelyeződése. A riválisok közül sokan maguk is (több-kevesebb sikerrel) piacra dobták saját tábláikat (lásd Barnes & Noble, Kobo, stb.), mások pedig e-olvasókkal igyekeznek kivenni a részüket a forradalomból, legyen szó 5 hüvelykes, zsebben kényelmesen elférő példányokról, avagy elsősorban PDF-olvasásra szánt, 10 hüvelykes óriásokról. Legutóbb arról olvashattunk, hogy német kiadók fogtak össze egy telekom céggel, saját olvasójukhoz pedig ők is egyedi platformot biztosítanak, többek között az Amazon ellenében.


Jellemző, hogy a 9,7 hüvelykes táblákba szánt LCD-kijelzők forgalma a januári óriási (80 százalékos) visszaesést követően februárban több mint duplájára ugrott, miután az Apple egy újabb nagyobb adagot rendelt belőlük. Ez az ő esetükben az új változatra való felkészülést is jelzi, hiszen igyekeznek minél többet kiszórni a meglévő változatból, mielőtt bemutatják az új fejlesztést, ám a teljes szegmensben inkább visszaesés volt megfigyelhető. A PC-piac eközben csaknem 14 százalékkal esett, ehhez foghatót az IDC statisztikájának 1994-es elindulása óta nem tapasztaltak, a fent említett bővülésnek tehát nem éppen ideális körülmények között kellene folytatódnia.

Az elektronikus könyvek területén ennek megfelelően további koncentrálódás várható, ahogy azt az elmúlt hónapokban is láthattuk. 2012 során számos független platform tűnt el a versenyzők sorából (Books on Board, The Book Depository, Bookland, Fictionwise, BeWrite Books, jManga, stb.), ezeket vagy bezárták vagy felvásárolták, igazi esélye az életben maradásra pedig csak a nagyoknak van. Náluk állnak rendelkezésre azon összegek, amelyek a kezelőfelület modernizálásához, valamint a megfelelő keresőalgoritmusok üzembe helyezéséhez szükségesek, míg a másik oldalon, a hagyományos terjesztésben érdekelt kiadók számára a meglévő fizikai könyvesboltok továbbra is óriási segítséget nyújtanak, hiszen itt nagyobb eséllyel tudnak piacra dobni egy-egy új művet, mint az interneten, ahol a meglévő kiadványok özöne sokakra bénítólag hat.

A nagyok immár mind jelen vannak a fontosabb mobil operációs rendszereken, az itt letölthető saját appok létfontosságúak, hiszen az e-könyvek iránt érdeklődők jó része a web helyett már a mobil szoftverboltokban keresi a betevő olvasnivalót. A fizikai terjesztésben érdekelt cégeknek szintén saját érdekük itt megjelenni, a 41 százalékos e-könyv növekedés ugyanis tavaly az alig 6 százalékkal növekvő teljes könyvpiac bővülésének alapját biztosította, ez a trend pedig a jövőben várhatóan tovább erősödik majd.

A tengerentúlon a könyvtárak is igyekeztek még időben alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, így ott már megfigyelhetők bizonyos eltérések a szokásokban. A látogatottság egyértelműen visszaesett, hiszen sokan az interneten keresztül szerzik be az egyes kiadványokat, így a fizikai jelenlét már jóval kevésbé vonzó alternatíva. Elsősorban azok bukkannak fel a könyvtárak környékén, akik továbbra is ragaszkodnak a hagyományos kötetekhez, bár ez nem feltétlenül jelent generációs különbségeket. Számos alkalommal megfigyelték például, hogy a fiatalok keresgélnek a fizikai formátumok között, míg az idősebbek a letöltésekkel és e-kölcsönzéssel kapcsolatban érdekelődnek - ez persze azt is jelenti, hogy a témában tájékozottabb fiatalok ritkábban fordulnak kérdésekkel a könyvtári alkalmazottakhoz.


Az elektronikus kölcsönzés területén még az Egyesült Királyság egy jócskán lemaradt az USA mögött, a különbséget ők most egy kormányzati munkacsoport munkája révén szeretnék csökkenteni. Ajánlásaik között szerepel az e-könyvek ingyenes kikölcsönzésének lehetősége, a távoli kölcsönzés (ami nem igényelné a fizikai, személyes jelenlétet), illetve hogy egy adott e-könyvet egyszerre csak egy személynek lenne szabad kikölcsönözni, ahogy azt a hagyományos kiadványok esetében megszokhattuk. Az e-könyvek továbbá "elhasználódnának", vagyis nem tartanának örökké, így a könyvtáraknak bizonyos időközönként újból be kellene szerezniük azokat, ami élénkítené a piacot. A szigetországban az is felmerült, hogy az alkotók jogdíjat kapnának minden egyes kikölcsönzés után, ez azonban komoly kritikát váltott ki és minden bizonnyal további problémákat okozna.

Itthon immár sem e-könyvekből, sem pedig olvasókból nincs hiány, bár a választék nyilván jóval szűkösebb - az árak pedig inkább magasabbak. Hosszú évek után az Amazon készülékei is beszerezhetők, nem kell feltétlenül külföldről megrendelnünk azokat, sőt maga a portál is piacra lép, ami alaposan átalakíthatja a piacot. Az e-könyvek kölcsönzésének kérdése továbbra is képlékeny: bár ez már számos könyvtárban elérhető opció, itt inkább a virtuális könyvtárak hódítanak, ahol azonban Jeff Bezos cége már szintén jelen van, ez pedig nem sok jót ígér a kicsiknek.