A népszerű online könyvesbolt büszkén adta hírül, hogy immár több e-kiadványon adnak túl, mint hagyományos, nyomtatott köteten, ami szerintük már csak azért is kiemelkedő eredmény, mert előbbiek alig néhány évvel ezelőtt indultak útjukra a platformon belül. Míg egyesek kétségbe vonják az áttörést (nem annak jövőbeni eljövetelét és jelentőségét, pusztán a nem igazán ismert adatokat), mások azt hangsúlyozzák ki, hogy az elektronikus könyvek forgalmazói által megszabott feltételek igencsak hátrányosan érintik a könyvtárakat. A kiadók körében mindenesetre még nem látni a pánikot, amely egy ilyen mérföldkövet sugalmazó bejelentés hatására kitörhetne.

A hivatalos közleményben először is arra emlékeztetnek a cég illetékesei, hogy hagyományos kiadványokkal még 1995-ben, e-könyvekkel pedig mindössze négy évvel ezelőtt, 2007-től kezdtek foglalkozni. Ez még érdekesebb perspektívába helyezi a bejelentést, amely szerint április eleje óta minden 100 nyomtatott kiadványra 105 elektronikus változat jutott, ám a helyzet nyilván nem ilyen egyszerű, hiszen azt is érdemes tisztába tenni, hogy egész pontosan mely termékeket sorolják egyik vagy másik átfogó kategóriába. Érdemes tudni például, hogy az ingyenes Kindle-kiadványok nem tartoznak ide (ez nem is lenne fair a nyomtatott elődökkel szemben), míg a nyomtatott csoportba azon művek is besoroltattak, amelyekből még nincs elektronikus változat.

Az ingyenes e-művekkel együtt tehát még jobb arányt érhetne el a cég, bár ezzel - pontosabban a mérföldkővel - kapcsolatban rögtön több kérdés is felmerül. Egyrészt továbbra sem ismerjük a pontos számokat, nem tudjuk, hogy mennyi kiadvány talált gazdára ebben az időszakban. Mindössze annyit árulnak el a bejelentésben, hogy az e-könyvek gyors terjedése az elmúlt 10 évben mért legnagyobb növekedést idézte elő az amerikai részlegnél (az éves összesített eredmények tekintetében), mind a példányszámot, mind pedig a bevételeket illetően - az ingyenes kiadványok itt szintén kikerültek a mérésből.


Hasonlóan pozitív szerepet játszott a speciális Kindle ajánlat, amelynek révén az amerikai vásárlók mindössze 114 dollárért juthatnak hozzá egy-egy készülékhez, ezért pedig csak annyit kell elviselniük, hogy az olvasó standby üzemmódban reklámokkal "gazdagítja" életüket. És hogy ne csak az USA-ról legyen szó, hozzáteszik, hogy a brit részleg - miközben folyamatosan növeli nyomtatott forgalmát - április eleje óta már kétszer annyi e-könyvet ad el, mint hagyományos művet.

A bejelentés fogadtatása vegyesnek mondható, hiszen mindkét oldal szereplői megszólaltak már a kérdésben, legyen szó az áttörést pozitívan, avagy kritikusan értékelőkről. Itt néhányan megjegyzik, hogy alig egy évvel ezelőtt még 100:60 volt az arány a nyomtatott kiadványok javára (jellemző, hogy még az Amazon első embere is meglepetését fejezte ki, nem számítottak ugyanis arra, hogy alig 4 év alatt eljutnak ide), valamint hogy a Kindle készülékeken olvasható művek háromszor gyorsabban fogynak idén, mint a tavalyi évben, ez pedig szintén az eddigi leggyorsabb éves fejlődési ütem.

Az év eleje óta 175 ezer új olvasmány sorakozott fel az e-művek oldalán, ez napi átlagban 1268 új kiadványt jelent, a sikerhez pedig nyilván az is hozzájárult, hogy az Amazon a korábbinál nagyobb erővel népszerűsítette saját Kindle Direct Publishing platformját, amelyen keresztül számos országban gyorsan és egyszerűen tehetjük közzé saját műveinket.


Az Amazon e-könyveinek száma meredeken emelkedik
Ez utóbbinál fontos volt a független kiadók és szerzők megjelenési lehetőségének biztosítása, a jogdíjakkal kapcsolatos feltételek tisztázása, valamint a bevételeken való osztozkodás részleteinek egyértelművé tétele. Enélkül nehezen elképzelhető, hogy az érintettek nagy számban csatlakoznának a rendszerhez - itt az Amazonnak egyébként engednie kellett, hiszen ellenkező esetben utóbbiak esetleg tömegesen választották volna az olyan nyílt és ingyenes platformokat, mint amilyen a Barnes & Noble olvasóján is alkalmazott ePub (amely nem mellesleg a hírek szerint a Kindle alatt is támogatott lesz).

A kritikusok oldalán felmerül viszont, hogy a kiadványok példányszáma mellett az értékesített Kindle olvasók forgalmát sem ismerjük, itt legfeljebb becslések állnak rendelkezésünkre. Ilyen például a TechCrunch saját forrásokra alapozott tavaly januári beszámolója, amelyben egy 3 milliós szám szerepel - ez akkor szintén meglepetésként hatott, hiszen elemzők egy évvel későbbre tették a 2,5 milliós mérföldkő elérését. Kétségtelen, hogy a Kindle népszerű, ám a pontos adatok hiányában itt csak a vita kiszélesedése várható, mások ugyanis egyáltalán nem érzékelik az e-olvasók sokszor hangoztatott terjedését (és itt még mindig szigorúan az Egyesült Államokról beszélünk, nem pedig kevésbé behálózott, az e-szolgáltatások terén elmaradottabb országokról).

Tipikus képviselője a kétkedőknek a PCMag oldalán megjelent cikk, amelyben először szintén az eddig eladott Kindle készülékek számát vesézik ki, majd pedig magát a bejelentést minősíti egyszerű PR-fogásnak a szerző. Kiemeli, hogy egyes becslések szerint a Kindle megjelenése előtt 40 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le a nagy kiadók az Egyesült Államokban, ez pedig 3 milliárd könyv eladását jelentette, így elég nehezen elképzelhető, hogy az e-könyvek valóban ki tudják kezdeni ezt a fölényt - még akkor is, ha itt nyilván kizárólag az Amazon forgalmáról van szó. Felmerülhet az is, hogy hány és hány e-könyv végzi olvasatlanul ezen készüléken, amelyek csakis azért állnak gazdájuk rendelkezésére, hogy mások előtt felvágjanak velük (nem mintha ezt a hagyományos otthoni gyűjteményekkel ne lehetne eljátszani).

Nem vitás, hogy szerepet kap a státuszszimbólum kérdése, bár ez már önmagában is azt jelzi, hogy valaminek változnia kellett, ha sokan valóban az e-könyvek és olvasók birtoklásával akarják fitogtatni - olykor nem létező - műveltségüket. Az egyelőre nem látszik, hogy a nagy kiadók levegőért kapkodnának a piaci változások láttán (nem úgy mint a zenei CD-k forgalmazói), de az kétségtelen, hogy az e-könyvek már itt vannak és itt is maradnak. A folyamat pedig innentől csak gyorsulhat, ahogy egyre több országban, egyre megfizethetőbb árakon válnak elérhetővé az átlagemberek számára.


Ez többek között a könyvtárak számára is több negatív következménnyel jár, amelyről egy érdekes év eleji blogbejegyzésben olvashatunk. Nem csak azért, mert esetleg puszta létezésük is feledésbe merülhet (bár erre jelenleg kevély esélyt látunk), hanem azért, mert az e-kiadványok egyéni és könyvtári felhasználása közötti éles különbségek igencsak megnehezítik ezen intézmények bekapcsolódását a folyamatba.

Magától értetődő, hogy egy könyvtár számára ez jóval bonyolultabb kérdés, itt nem pusztán arról van szó, hogy beszerzünk néhány ilyen eszközt és azok segítségével látogatóinknak is elérhetővé tesszük az általunk bérelt műveket. Gondot jelent a különböző platformok közötti kompatibilitás hiánya, az eltérő felhasználási feltételek és díjazások, mint ahogy az sem mellékes körülmény, hogy a bérlet lejártával ezen állományok elvesznek, hiszen itt nem azok birtoklásával, a gyűjtemény kibővítéséről beszélhetünk, ezzel pedig a könyvtárak egyik legfontosabb funkciója kerül ki a képből.

A szerzői jogi szabályok, a másolásvédelem, valamint a gyűjteményekben történő böngészés eltérő, illetve hiányos mivolta ugyanígy nehezítik a helyzetet, ezen pedig mindenképpen javítani kellene az elkövetkező időszakban, legalábbis a könyvtárak érdekeit szem előtt tartók véleménye szerint. Sem az Amazon, sem pedig annak riválisai (az új Nook verzióval készülő Barnes & Noble, Sony és számos egyéb, kisebb-nagyobb cég) nem mutatnak nagy hajlandóságot egyáltalán foglalkozni a témával, ami némiképp érthető is, hiszen számukra leginkább a forgalom és a bevétel növelése számít, ezen pedig egyértelműen leginkább az egyéni felhasználók táborának folyamatos bővítése segíthet. Számos részlet marad így még mindig a jövő kérdése, ezeket pedig valószínűleg csak hosszú évek múlva tudjuk majd kibogozni.