SG.hu
Visszaadják az emberek a bankkártyáikat
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése is megerősíti, hogy nincs jó állapotban a magyar kártyakibocsátás: egyre kevesebb plasztik fizetőeszköz van forgalomban.
A statisztikákban nagyon fontos változás, hogy 2012-ben a lakossági betéti kártyák száma is csökkenni kezdett az után, hogy a hitelkártyák már 2010-től intenzív fogyásnak indultak. A kevesebb betéti plasztik már nem magyarázható a lakosság mérsékelt hitelfelvételi hajlandóságával, sokkal inkább felfogható vészjelzésként a bankkártya-kibocsátás egészére vonatkozóan: ideje a kibocsátásra és a kártyabirtokosokra koncentrálni. "Közös célunk, hogy a hazai pénzforgalmat a készpénzmentesség irányába mozdítsuk, és egyenlő esélyeket biztosítsunk mindenki számára az elektronikus fizetések használatában” – emelte ki Hemberger András a MasterCard Europe igazgatója.
A cég közleménye szerint ha a kibocsátó bankoknak a különadókon kívül további szabályozással kell szembenézniük folytatódhat ez a negatív folyamat–figyelmeztet a kártyatársaság - egy lehetséges bankközi jutalék csökkentés ugyanis a kártyakibocsátás és használatösztönzés területéről vonná el a forrást. Jelenleg éppen a bankközi jutalék - azaz a bankok közötti elszámolás - teszi lehetővé azt, hogy az ügyfeleknek méltányos éves díj mellett legyen bankkártyájuk, sok esetben kedvezményeket, visszatérítéseket vegyenek igénybe, pontokat gyűjthessenek a kártyás vásárlások révén, illetve használják azok szolgáltatásait, például az utasbiztosítást. Véleményük szerint a bankközi jutalék jelenlegi szintje ösztönzi az innovációt, mely segítségével az elektronikus fizetések vonzóbbá tehetők a készpénzzel szemben, de a jelenleg működő rendszer biztosítja azt is, hogy a fizetési infrastruktúra fenntartásának és fejlesztésének költségeit a szereplők megosztva viseljék.
“Az elhúzódó gazdasági válság és a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó még nehezebbé teszik a helyzetet mind a pénzintézetek, mind a kártyabirtokosok számára. Ha megvalósul a szabályozás, a bankkártyákkal járó fogyasztói előnyök eltűnhetnek, és emelkedhet a bankkártyák éves díja is. Nem lenne igazságos, ha csak azoknak jutna bankkártya, akik ezt megengedhetik maguknak” – tette hozzá Hemberger András. A helyzet iróniája, hogy míg a plasztikok száma csökkent, addig a magyarországi üzletek egyre nagyobb része fogadja el a bankkártyákat. A Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint ma több mint 83 ezer kártyaelfogadó terminál működik az országban, ami 2008 óta 67 %-os növekedést jelent. Sőt, az MNB számai szerint 2012-ben a POS terminálok számatöbb mint tízezerrel, a kártyát elfogadó internetes üzletek száma pedig 40%-kal nőtt.
Kibocsátói oldalon ezzel szemben ugyanebben az időszakban - tehát 2008 óta - a lakosságnál lévő betéti kártyák száma 6%-kal csökkent, hitelkártyákból pedig 27%-kal lett kevesebb. A kártyakibocsátói oldalon megfigyelhető folyamatok aligha szolgálják a készpénzkímélő fizetés elterjedését. Így a MasterCard igazgatója szerint egyértelmű, hogy nem a kibocsátói bevételek szabályozás általi kurtítására, inkább ösztönzésre lenne szükség.
A statisztikákban nagyon fontos változás, hogy 2012-ben a lakossági betéti kártyák száma is csökkenni kezdett az után, hogy a hitelkártyák már 2010-től intenzív fogyásnak indultak. A kevesebb betéti plasztik már nem magyarázható a lakosság mérsékelt hitelfelvételi hajlandóságával, sokkal inkább felfogható vészjelzésként a bankkártya-kibocsátás egészére vonatkozóan: ideje a kibocsátásra és a kártyabirtokosokra koncentrálni. "Közös célunk, hogy a hazai pénzforgalmat a készpénzmentesség irányába mozdítsuk, és egyenlő esélyeket biztosítsunk mindenki számára az elektronikus fizetések használatában” – emelte ki Hemberger András a MasterCard Europe igazgatója.
A cég közleménye szerint ha a kibocsátó bankoknak a különadókon kívül további szabályozással kell szembenézniük folytatódhat ez a negatív folyamat–figyelmeztet a kártyatársaság - egy lehetséges bankközi jutalék csökkentés ugyanis a kártyakibocsátás és használatösztönzés területéről vonná el a forrást. Jelenleg éppen a bankközi jutalék - azaz a bankok közötti elszámolás - teszi lehetővé azt, hogy az ügyfeleknek méltányos éves díj mellett legyen bankkártyájuk, sok esetben kedvezményeket, visszatérítéseket vegyenek igénybe, pontokat gyűjthessenek a kártyás vásárlások révén, illetve használják azok szolgáltatásait, például az utasbiztosítást. Véleményük szerint a bankközi jutalék jelenlegi szintje ösztönzi az innovációt, mely segítségével az elektronikus fizetések vonzóbbá tehetők a készpénzzel szemben, de a jelenleg működő rendszer biztosítja azt is, hogy a fizetési infrastruktúra fenntartásának és fejlesztésének költségeit a szereplők megosztva viseljék.
“Az elhúzódó gazdasági válság és a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó még nehezebbé teszik a helyzetet mind a pénzintézetek, mind a kártyabirtokosok számára. Ha megvalósul a szabályozás, a bankkártyákkal járó fogyasztói előnyök eltűnhetnek, és emelkedhet a bankkártyák éves díja is. Nem lenne igazságos, ha csak azoknak jutna bankkártya, akik ezt megengedhetik maguknak” – tette hozzá Hemberger András. A helyzet iróniája, hogy míg a plasztikok száma csökkent, addig a magyarországi üzletek egyre nagyobb része fogadja el a bankkártyákat. A Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint ma több mint 83 ezer kártyaelfogadó terminál működik az országban, ami 2008 óta 67 %-os növekedést jelent. Sőt, az MNB számai szerint 2012-ben a POS terminálok számatöbb mint tízezerrel, a kártyát elfogadó internetes üzletek száma pedig 40%-kal nőtt.
Kibocsátói oldalon ezzel szemben ugyanebben az időszakban - tehát 2008 óta - a lakosságnál lévő betéti kártyák száma 6%-kal csökkent, hitelkártyákból pedig 27%-kal lett kevesebb. A kártyakibocsátói oldalon megfigyelhető folyamatok aligha szolgálják a készpénzkímélő fizetés elterjedését. Így a MasterCard igazgatója szerint egyértelmű, hogy nem a kibocsátói bevételek szabályozás általi kurtítására, inkább ösztönzésre lenne szükség.