A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, és hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott tavaly januári határozatait, így a mobiltelefon frekvenciákra kiírt pályázat eredménye semmis. A Kúria szóbeli indoklása lényegében azon alapult, hogy a pályázaton az akkor hatályos szabályok szerint állami cég nem vehetett volna részt.

A 2011 nyarán a 900 megahertzes frekvenciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatásra kiírt tenderben 2012 első felében hirdetett eredményt az NMHH, e szerint a nyertes az MPVI Zrt. állami konzorcium építheti ki az újabb, immár negyedik mobiltelefon-hálózatot. De a pályázaton frekvenciablokkot nyert a másik három magyarországi mobilszolgáltató, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone. mobilszolgáltató is. Legtöbbet közülük a Vodafone, amely már használatba is vette az elnyert blokkot, így országos lefedettségűvé növelte 3G-s hálózatát. A közvetetten állami tulajdonban lévő MPVI Mobil Zrt.-ben az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt.-nek 10 százalékos, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek 45 százalékos, az MFB Invest Zrt.-nek szintén 45 százalékos tulajdonrésze van.

A NMHH döntését a bíróság előtt támadta meg felperesként a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, az alperesi oldalon volt az NMHH, és a perbe mellette beavatkozó MPVI Zrt., illetve annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest Zrt. A közigazgatás perben 2012. szeptember 12-én hirdetett jogerős ítéletével a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az NMHH döntését azért, mert az jogszerűtlen módon született, így az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot az újabb mobilhálózat kiépítésére, és a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat. A Fővárosi Törvényszék ítéletét az alperesi oldal támadta meg felülvizsgálati eljárásban a Kúrián. A legfelsőbb bírói fórum öt tagú tanácsa azonban kedden a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.

A Kúria szóbeli indoklásában lényegében arra alapította döntését, hogy a perbeli pályázaton az akkor hatályos szabályok szerint nem indulhatott volna állami cég. (Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.) A Kúria kitért több másik vitatott pontra is, így például a belföldi roaming, azaz barangolás kérdésére, amivel kapcsolatban osztotta a felperes álláspontját, miszerint nem jogszerűek a pályázatban ezzel kapcsolatban a jelentkezők számára rögzített kötelezettségek. (A pályázat előírta, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. Ezzel kapcsolatban a felperesek korábban a perben felvetetették, hogy a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól, ám ezt a Fővárosi Törvényszék elutasította.)

"Ez nem tiszta ügy" - jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, és hozzáfűzte, hogy miután e körben uniós szabályok is felmerülnek, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság állásfoglalásának lehet majd helye, de jelen ügyben nem volt kötelező odafordulnia a magyar bíróságnak, miután ezt a pert érdemben nem ez a kérdés döntötte el. A most megsemmisített pályázaton a négy induló összesen mintegy nettó 43 milliárd forintért szerzett frekvenciákat, a koncessziós díjak a Kúria döntése nyomán visszajárnak a pályázóknak.