Berta Sándor
Átalakítja a nyelvet a netes kommunikáció
Eddig úgy vélték a szakemberek, hogy a chatbeszélgetésekben és a rövid szöveges üzenetekben használt rövidítések és smiley-jelek (emóciós ikonok) ártanak a beszédnek. Ez viszont közel sem egyértelmű.
A WhatsApp segítségével óránként 41 millió üzenetet küldenek a felhasználók, a Twitternek százmillió, a Facebooknak egymilliárd regisztrált tagja van s az SMS is rendkívül népszerű. Mindez azt mutatja, hogy az emberek még sosem akartak annyira kommunikálni, mint napjainkban. Olyan, mintha az emberiség újra felfedezte volna az írást és ezzel párhuzamosan az eddig bevált írásjegyeket kidobta volna az ablakon. Az internetes kommunikáció jól tanulmányozott területnek számít. A chateken zajló érdekes írásstílus iránt már az 1990-es évek végén érdeklődni kezdtek a nyelvtudósok, de átfogóbb kutatások csak az elmúlt évtizedben végeztek. Mi történik a mondatrenddel? Hogyan változott meg a helyesírás? Mikor használunk smiley-jeleket? A szakemberek ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresik a választ évek óta.
"Egy időben abból indultak ki a kutatók, hogy a chates kommunikációból valami hiányzik és a felhasználók ezeket a réseket töltik ki a smiley-jelekkel. De közel sem ennyire egyértelmű a dolog" - hangsúlyozta Georg Albert, a Landaui Egyetem munkatársa. Egy másik vélemény alapján az emotikonok azért népszerűek, mert használatukkal nem kell ügyelni a helyesírásra és gyorsabban lehet leírni egy ;-) jelet, mint az általa kifejezett érzést vagy hangulatot betűkkel. Felmerült az is, hogy az életünkkel, életvitelünkkel párhuzamosan a párbeszédek is gyorsabbá váltak és ehhez alkalmazkodnak a felhasználók.
Albert szerint sokkal inkább arról van szó, hogy sokan szeretnek kísérletezni és a kreativitásukat a billentyűzet segítségével élik ki, és persze minden csoportnak és platformnak megvannak a saját kódjai és szokásai. Az emberek számára unalmas az, amit mások használnak, egyediek akarnak lenni az írásmódjukban is. Azonban vannak olyan szokások, amelyek hosszú életűek, a Twitteren például gyakori a #omg vagy a #hach használata, míg a Facebookon a 30 éve létező emóciós ikonok népszerűek.
Beate Henn-Memmesheimer nyelvész, a Mannheimi Egyetem professzora szerint az írás egyre inkább differenciálódik. A legtöbb felhasználó probléma nélkül vált a különböző írásstílusok között. Összességében elmondható, hogy az emberek egy része a korábbinál gyakrabban ír, még ha nem is mindig a helyesírási szabályoknak megfelelően. Az írásstílust a Facebook is megváltoztatta; mióta a közösségi hálózaton sokan osztják meg a magánéleti és a munkahelyi élményeiket, azóta többen figyelnek arra, hogy helyesen írjanak.
Tavaly februárban írtunk arról, hogy a digitális technológia, többek között a közösségi oldalak, a videomegosztó portálok és a mobiltelefonos rövid szöveges üzenetek menthetik meg a kihalófélben lévő nyelvek egy részét. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, miszerint a Twitter és az SMS veszélyeztetik a nyelvet, mert gyakorlatilag teljesen visszavetik a fiatal felhasználók íráskészségét, s emiatt már nem lesznek képesek normálisan fogalmazni, illetve írni.
A WhatsApp segítségével óránként 41 millió üzenetet küldenek a felhasználók, a Twitternek százmillió, a Facebooknak egymilliárd regisztrált tagja van s az SMS is rendkívül népszerű. Mindez azt mutatja, hogy az emberek még sosem akartak annyira kommunikálni, mint napjainkban. Olyan, mintha az emberiség újra felfedezte volna az írást és ezzel párhuzamosan az eddig bevált írásjegyeket kidobta volna az ablakon. Az internetes kommunikáció jól tanulmányozott területnek számít. A chateken zajló érdekes írásstílus iránt már az 1990-es évek végén érdeklődni kezdtek a nyelvtudósok, de átfogóbb kutatások csak az elmúlt évtizedben végeztek. Mi történik a mondatrenddel? Hogyan változott meg a helyesírás? Mikor használunk smiley-jeleket? A szakemberek ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresik a választ évek óta.
"Egy időben abból indultak ki a kutatók, hogy a chates kommunikációból valami hiányzik és a felhasználók ezeket a réseket töltik ki a smiley-jelekkel. De közel sem ennyire egyértelmű a dolog" - hangsúlyozta Georg Albert, a Landaui Egyetem munkatársa. Egy másik vélemény alapján az emotikonok azért népszerűek, mert használatukkal nem kell ügyelni a helyesírásra és gyorsabban lehet leírni egy ;-) jelet, mint az általa kifejezett érzést vagy hangulatot betűkkel. Felmerült az is, hogy az életünkkel, életvitelünkkel párhuzamosan a párbeszédek is gyorsabbá váltak és ehhez alkalmazkodnak a felhasználók.
Albert szerint sokkal inkább arról van szó, hogy sokan szeretnek kísérletezni és a kreativitásukat a billentyűzet segítségével élik ki, és persze minden csoportnak és platformnak megvannak a saját kódjai és szokásai. Az emberek számára unalmas az, amit mások használnak, egyediek akarnak lenni az írásmódjukban is. Azonban vannak olyan szokások, amelyek hosszú életűek, a Twitteren például gyakori a #omg vagy a #hach használata, míg a Facebookon a 30 éve létező emóciós ikonok népszerűek.
Beate Henn-Memmesheimer nyelvész, a Mannheimi Egyetem professzora szerint az írás egyre inkább differenciálódik. A legtöbb felhasználó probléma nélkül vált a különböző írásstílusok között. Összességében elmondható, hogy az emberek egy része a korábbinál gyakrabban ír, még ha nem is mindig a helyesírási szabályoknak megfelelően. Az írásstílust a Facebook is megváltoztatta; mióta a közösségi hálózaton sokan osztják meg a magánéleti és a munkahelyi élményeiket, azóta többen figyelnek arra, hogy helyesen írjanak.
Tavaly februárban írtunk arról, hogy a digitális technológia, többek között a közösségi oldalak, a videomegosztó portálok és a mobiltelefonos rövid szöveges üzenetek menthetik meg a kihalófélben lévő nyelvek egy részét. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, miszerint a Twitter és az SMS veszélyeztetik a nyelvet, mert gyakorlatilag teljesen visszavetik a fiatal felhasználók íráskészségét, s emiatt már nem lesznek képesek normálisan fogalmazni, illetve írni.