Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját. Az előző havi összesítés óta első az Autorun, immár fél éve újra a vezető helyen koccinthatunk vele.

A már korábban szintén leírtnak gondolt Conficker féreg is előrébb rukkolt a korábbi negyedikről a harmadik helyre, és szinte el sem hisszük, hogy egy 2008-as biztonsági bulletinben tárgyalt (Microsoft Windows MS08-067) hibát még 2012-ben is sikeresen használhat ki ez a hálózati féreg, de a sok frissítetlen rendszer miatt mégis sikerül neki.

A második pozícióba lépett előre a fertőzött weboldalakon keresztül terjedő HTML/Iframe, amely HTML weboldalak Iframe tagjeibe ágyazódva egy megadott URL helyre irányítja át a böngészőt a felhasználó tudta és engedélye nélkül. Az őskövületnek számító Autorun és Conficker jelenlétén, és előkelő helyezésén kívül egyedüli meglepetés a Win32/Ramnit vírus visszatérése a toplista utolsó helyére. A Win32/Ramnit egy olyan fájlfertőző vírus, amelynek kódja minden rendszerindításkor lefut. DLL és EXE formátumú állományokat képes megfertőzni, ám ezen kívül a HTM, illetve HTML fájlokba is illeszt kártékony utasításokat. Végrehajtásakor sebezhetőséget keres a rendszerben (CVE-2010-2568), és ha még nincs befoltozva a biztonsági rés, úgy távolról tetszőleges kód futtatására nyílik lehetőség.

Továbbra is jellemző tehát, hogy a naprakész vírusvédelem mellett az operációs rendszernek magának, valamint a felhasználói szoftverek, és olyan kiemelt fontosságú, gyakran támadott komponensek - mint például a Java, Adobe Reader, Adobe Flash Player - frissítéseinek elhanyagolása, pedig ezek foltozása kiemelt jelentőséggel bír. A védekezéshez elengedhetetlen elem a hibajavítások rendszeres, azonnali letöltése és mielőbbi futtatása. Ha ez a lépés kimarad, vagy hosszabb ideig elhanyagolják, ez szinte bérletet jelent a fertőzések rendszeres beszerzésére.

Egyre gyakoribbak a support jellegű csalások. A gyanútlan áldozat kap egy kéretlen e-mailt vagy telefonhívást, melyben nem létező technikai hibára figyelmeztetik - néha arcátlanul akár a Microsoft nevében jelentkeznek - majd borsos számlát nyújtanak be a "segítségért", illetve kártékony kódokat, vagy távoli hozzáférést biztosító weboldalakra próbálják meg elirányítani a naiv felhasználókat. A borsosnak mondott számla egyáltalán nem költői túlzás, hiszen esetenként akár 450 USD (több, mint százezer forint) összeget is igyekeznek legombolni az ügyfelekről, és ez az átverési mód egyre nagyobb mértékben terjed.

Már 2011-ben úgy nyilatkozott a felhasználók 15 százaléka, miszerint ők már kaptak ilyen hamis levelet vagy telefonhívást. A "segítséget" nyújtók kedvelt módszere, hogy egy linkre irányítják az áldozatot, aki ezzel magának telepíti azt a trójai kártevőt, amely ellopja az összes bizalmas adatát. A Guardian információi szerint évi 2 millió angol fontnak megfelelő összeget keresnek a hamis supporthívásokkal üzletelő bűnözők. Ha egyszer valóban számítógépes javításra szorulunk, azt semmiképpen ne a Facebook lájkok, kéretlen e-mailek vagy kéretlen telefonhívások alapján tegyük, hanem leinformálható és megbízható szakszervizbe, hivatalos terméktámogatásba helyezzük inkább a bizalmunkat.

Az úgynevezett "londoni csalás"-ok száma is folyamatosan növekszik. A nigériai (419-es) átverések egyfajta modern formája alapján a feltört Facebook vagy Twitter accountokat - amelyeket jellemzően nem varázslatos hackereszközökkel, hanem a harmatgyenge jelszavak szimpla kitalálásával szerzik meg - arra használják, hogy az eredeti tulajdonos ismerőseinek üzenetet küldenek az áldozat nevében. Ebben elpanaszolják, hogy valamelyik nagyvárosban, például Londonban ragadtak a repülőtéren, mert ellopták a táskájukat az összes iratukkal együtt, és a hazautazásra sürgősen pénzt - mondjuk ezer eurót - kérnek kölcsön. Aki túlságosan naiv és hiszékeny, a csalóknak küldi el az összeget, mielőtt a fiók feltörése egyáltalán kiderülhetne.