SG.hu
Szabad az út a negyedik generációs technológiák előtt Európában
Az Európai Bizottság ma határozatot fogadott el, mely révén újabb 120 MHz-cel bővül az LTE-szabványhoz (Long Term Evolution) hasonló 4G technológiák számára fenntartott, 2 GHz körüli frekvenciatartomány, amely jelenleg kizárólag az UMTS (egyetemes mobiltávközlési rendszer) vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatásai, azaz a 3G hálózatok számára van fenntartva.
A határozat, amely a műszaki feltételek összehangolásával lehetővé teszi a különböző technológiák egymással párhuzamos működését, úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2014. június 30-ig e célra fel kell szabadítaniuk a kérdéses frekvenciasávot. Az Egyesült Államokhoz képest az EU-ban ezzel akár kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű, vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások.
A bizottsági határozatnak köszönhetően a mobilszolgáltatók előtt újabb lehetőségek nyílnak a mobilhálózatok fejlesztésére, beruházásaikkal pedig a gazdaság egésze nyer. Ennek idővel persze a fogyasztók is előnyét látják: gyorsabb lesz az adatátvitel és több széles sávú szolgáltatás közül választhatnak. A digitális menetrend többek között azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az EU-ban mindenkinek legyen legalább 30 Mbps sebességű, széles sávú internet-hozzáférése. E cél teljesítésében jelentős szerepe lesz annak, hogy a 4G technológiák mostantól nagyobb frekvenciakészletből gazdálkodhatnak.
"A 4G szolgáltatások európai frekvenciatartományának ilyen mértékű kiszélesítésével jobban ki tudjuk elégíteni a széles sáv iránti változó és növekvő keresletet. Arra számítok, hogy a tagállamok késedelem nélkül hozzálátnak a meglévő engedélyek módosításához. A gyors, vezeték nélküli hálózatok kiépítése mindannyiunk érdeke.” - nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. A határozat minden tagállamban megerősíti a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) harmonizált liberalizációját, és ezzel elejét veszi annak, hogy a jövőben e frekvenciasáv tekintetében felaprózódjon a belső piac.
Az ágazat előrejelzései szerint a mobil adatforgalom 2015-ig világszerte évente 26%-kal fog növekedni. Addigra több mint 7 milliárd olyan telefon, táblagép és egyéb mobilkommunikációs eszköz működik majd, amely internetes kapcsolattal rendelkezik. A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) eddig az UMTS (3G hálózatok) működését szolgálta az 1999-ben elfogadott ún. UMTS-határozat alapján, amely elindította az UMTS összehangolt és fokozatos, legkésőbb 2002. január 1-jéig történő uniós bevezetését.
A bizottsági határozat az 1920–1980 MHz-es és 2110–2170 MHz-es frekvenciasávpár rugalmas használatára kötelez, hogy azt a korszerű vezeték nélküli és egyéb fejlett technológiákon (például az LTE-n) alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások céljából is igénybe lehessen venni az EU-ban. Az ágazat a jelek szerint olyan mértékben fejlődött, hogy ezek a technológiák egyre inkább képesek egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mbps sebességű internet-kapcsolatot nyújtani, s így a fogyasztók versenyképes áron tehetnek szert nagy sebességű széles sávú hozzáférésre.
A Bizottság azt is fontolgatja, hogy a szintén UMTS-szolgáltatások számára fenntartott, ám jelenleg az EU-ban kihasználatlan 2 GHz-es párosítatlan földfelszíni frekvenciasávok (a 1900–1920 MHz-es és a 2010-2025 MHz-es sáv) használatát követő intézkedés keretében szabályozza. Ezzel az lenne a célja, hogy többek között a földfelszíni mobil széles sáv alternatív megoldásaival számolva a párosítatlan sávok használatának olyan hatékony szintjét biztosítsa, amely gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, és figyelembe vegye a már odaítélt frekvenciahasználati jogokat.
A határozat, amely a műszaki feltételek összehangolásával lehetővé teszi a különböző technológiák egymással párhuzamos működését, úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2014. június 30-ig e célra fel kell szabadítaniuk a kérdéses frekvenciasávot. Az Egyesült Államokhoz képest az EU-ban ezzel akár kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű, vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások.
A bizottsági határozatnak köszönhetően a mobilszolgáltatók előtt újabb lehetőségek nyílnak a mobilhálózatok fejlesztésére, beruházásaikkal pedig a gazdaság egésze nyer. Ennek idővel persze a fogyasztók is előnyét látják: gyorsabb lesz az adatátvitel és több széles sávú szolgáltatás közül választhatnak. A digitális menetrend többek között azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az EU-ban mindenkinek legyen legalább 30 Mbps sebességű, széles sávú internet-hozzáférése. E cél teljesítésében jelentős szerepe lesz annak, hogy a 4G technológiák mostantól nagyobb frekvenciakészletből gazdálkodhatnak.
"A 4G szolgáltatások európai frekvenciatartományának ilyen mértékű kiszélesítésével jobban ki tudjuk elégíteni a széles sáv iránti változó és növekvő keresletet. Arra számítok, hogy a tagállamok késedelem nélkül hozzálátnak a meglévő engedélyek módosításához. A gyors, vezeték nélküli hálózatok kiépítése mindannyiunk érdeke.” - nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. A határozat minden tagállamban megerősíti a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) harmonizált liberalizációját, és ezzel elejét veszi annak, hogy a jövőben e frekvenciasáv tekintetében felaprózódjon a belső piac.
Az ágazat előrejelzései szerint a mobil adatforgalom 2015-ig világszerte évente 26%-kal fog növekedni. Addigra több mint 7 milliárd olyan telefon, táblagép és egyéb mobilkommunikációs eszköz működik majd, amely internetes kapcsolattal rendelkezik. A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) eddig az UMTS (3G hálózatok) működését szolgálta az 1999-ben elfogadott ún. UMTS-határozat alapján, amely elindította az UMTS összehangolt és fokozatos, legkésőbb 2002. január 1-jéig történő uniós bevezetését.
A bizottsági határozat az 1920–1980 MHz-es és 2110–2170 MHz-es frekvenciasávpár rugalmas használatára kötelez, hogy azt a korszerű vezeték nélküli és egyéb fejlett technológiákon (például az LTE-n) alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások céljából is igénybe lehessen venni az EU-ban. Az ágazat a jelek szerint olyan mértékben fejlődött, hogy ezek a technológiák egyre inkább képesek egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mbps sebességű internet-kapcsolatot nyújtani, s így a fogyasztók versenyképes áron tehetnek szert nagy sebességű széles sávú hozzáférésre.
A Bizottság azt is fontolgatja, hogy a szintén UMTS-szolgáltatások számára fenntartott, ám jelenleg az EU-ban kihasználatlan 2 GHz-es párosítatlan földfelszíni frekvenciasávok (a 1900–1920 MHz-es és a 2010-2025 MHz-es sáv) használatát követő intézkedés keretében szabályozza. Ezzel az lenne a célja, hogy többek között a földfelszíni mobil széles sáv alternatív megoldásaival számolva a párosítatlan sávok használatának olyan hatékony szintjét biztosítsa, amely gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, és figyelembe vegye a már odaítélt frekvenciahasználati jogokat.