Műholdas jeladókkal láttak el két rétisast a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) munkatársai a közelmúltban, hogy jobban megismerhessék a fokozottan védett madarak életét.

Az egyik madár a Dráva mentén, a másik a Duna magyarországi alsó szakaszának közelében az idén bújt ki a tojásból. Szakemberek a nemzetközi színesgyűrűzési program keretében a sasok lábára gyűrűt, hátukra napelemes, műholdas nyomkövetőt raktak - közölte a nemzeti park. Ezeket a jeladókat már évek óta használják az Északi-tenger partvidékén élő rétisasok követésére, Magyarországon azonban most próbálják ki először. A tapasztalatok szerint a mindössze százgrammos szerkezetek nem akadályozzák a madarakat a mindennapi életükben, a jeladó nem jelent hátrányt a táplálékszerzésben, a párosodásban és a fészeképítésben sem.

A készülékek tetszőleges időközönként a GPS által meghatározott hosszúsági és szélességi adatok mellett a magasságot és a hőmérsékletet is rögzítik, az információkat SMS-ben továbbítják a mobiltelefon-hálózat segítségével, a kapott adatok feldolgozására számítógépes program szolgál. A napelemeknek köszönhetően a jeladók évekig is működhetnek, így a szakemberek sok hasznos, új ismerethez juthatnak a közép-európai rétisasok. Képet kaphatnak a madarak mozgásáról, mozgáskörzetük nagyságáról, fészkelési, költési időszakban mutatott viselkedésmintákról, napi ritmusukról. Mindez segítséget nyújthat a védelmükre irányuló intézkedésekhez is.

A rétisas Magyarország legnagyobb ragadozó madara, tojóinak szárnyfesztávolsága eléri a 240 centimétert. Fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke egymillió forint. Magyarországon tavaly 226 párt számoltak össze, a hazai populáció mintegy fele a Duna-Dráva Nemzeti Park területén él.