SG.hu·
Ártatlannak vallja magát a Wikileaks állítólagos forrása
A vádak ejtését kérte a katonai bírótól Bradley Manning közlegény, aki a katonai ügyészség szerint segítette az ellenséget, valamint több mint 700 ezer titkos iratot szolgáltatott ki a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.
A 24 éves Manning újabb háromnapos, a katonai bírósági tárgyalást megelőző meghallgatását kedden kezdődött a marylandi Fort Meade-ben. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási ügyében a Manning elleni vádakat 22 pontban foglalták össze. Az ellenség segítéséért a katona, ha elítélik, életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva, Manning kedden mindössze harmadszor jelent meg a bíróság előtt.
A közlegény védője szerint az elhúzódó eljárás közben, a bírósági feltárás szakaszában a vád elmulasztotta, hogy kulcsfontosságú iratokat adjon át - mindössze 12 oldalnyi dokumentáció került el az ügyvédhez -, amivel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet. David Coombs, Manning jogi képviselője a sajtóban megjelent nyilatkozatai szerint azt szeretné elérni, hogy az eljárás újrakezdése helyett ejtsék mind a 22 vádpontot. A bíró, Denise Lind ezredes elrendelte, hogy a vád bocsássa rendelkezésére a védelem által kért iratokat, hogy eldönthesse: azok kiadhatók-e. A bírónő bejelentette, hogy szerdán dönt majd a vádak ejtésére vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban.
Bradley Manning (balra) akár életfogytiglant is kaphat
Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le - köztük diplomáciai sürgönyöket -, amelyeket átjátszott a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak. Coombs ügyvéd kérte az ügyészségtől, hogy hozza nyilvánosságra: a szakértők szerint pontosan mekkora kárt okozott az amerikai nemzeti érdekeknek a Manning-féle kiszivárogtatás. Az ügyvéd szerint ennek ismerete alapvető ahhoz, hogy a katona igazságos ítéletet kapjon, ha bűnösnek találják. Coombs gyanúja szerint az okozott kár nem jelentős.
Lind bíró bejelentette, hogy ezekre az értékelésekre ő maga is kíváncsi lenne. Victoria Nuland külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kiszivárogtatások kárt és "óriási zavarokat" okoztak az Egyesült Államoknak az egyes országokhoz fűződő viszonyában, de a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe. A védelem ugyancsak betekintést kíván kapni annak a virginiai nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Assange ellen valljon.
A vád szerint Manning "segítette" az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezetnek az Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy "közvetve" - a WikiLeaks portálon keresztül - kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihádista weboldalakra, és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kéréseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával. Coombs ügyvéd szerint a vád annak az állításának az alátámasztására sem mutatott fel semmilyen bizonyítékot, miszerint Manning "nem engedélyezett szoftvert" töltött fel a számítógépére.
A védelem korábban azzal érvelt, hogy Manning zavarodott volt, ezért feletteseinek nem lett volna szabad hozzáférést biztosítaniuk neki titkos anyagokhoz, amelyekhez egyébként, hozzá hasonlóan, mások is hozzáférhettek. A pszichikai instabilitást az ügyvédek részben azzal magyarázták, hogy a homoszexuális katonának az amerikai haderőben titokban kellett tartani nemi irányultságát.
A 24 éves Manning újabb háromnapos, a katonai bírósági tárgyalást megelőző meghallgatását kedden kezdődött a marylandi Fort Meade-ben. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási ügyében a Manning elleni vádakat 22 pontban foglalták össze. Az ellenség segítéséért a katona, ha elítélik, életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva, Manning kedden mindössze harmadszor jelent meg a bíróság előtt.
A közlegény védője szerint az elhúzódó eljárás közben, a bírósági feltárás szakaszában a vád elmulasztotta, hogy kulcsfontosságú iratokat adjon át - mindössze 12 oldalnyi dokumentáció került el az ügyvédhez -, amivel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet. David Coombs, Manning jogi képviselője a sajtóban megjelent nyilatkozatai szerint azt szeretné elérni, hogy az eljárás újrakezdése helyett ejtsék mind a 22 vádpontot. A bíró, Denise Lind ezredes elrendelte, hogy a vád bocsássa rendelkezésére a védelem által kért iratokat, hogy eldönthesse: azok kiadhatók-e. A bírónő bejelentette, hogy szerdán dönt majd a vádak ejtésére vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban.
Bradley Manning (balra) akár életfogytiglant is kaphat
Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le - köztük diplomáciai sürgönyöket -, amelyeket átjátszott a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak. Coombs ügyvéd kérte az ügyészségtől, hogy hozza nyilvánosságra: a szakértők szerint pontosan mekkora kárt okozott az amerikai nemzeti érdekeknek a Manning-féle kiszivárogtatás. Az ügyvéd szerint ennek ismerete alapvető ahhoz, hogy a katona igazságos ítéletet kapjon, ha bűnösnek találják. Coombs gyanúja szerint az okozott kár nem jelentős.
Lind bíró bejelentette, hogy ezekre az értékelésekre ő maga is kíváncsi lenne. Victoria Nuland külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kiszivárogtatások kárt és "óriási zavarokat" okoztak az Egyesült Államoknak az egyes országokhoz fűződő viszonyában, de a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe. A védelem ugyancsak betekintést kíván kapni annak a virginiai nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Assange ellen valljon.
A vád szerint Manning "segítette" az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezetnek az Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy "közvetve" - a WikiLeaks portálon keresztül - kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihádista weboldalakra, és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kéréseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával. Coombs ügyvéd szerint a vád annak az állításának az alátámasztására sem mutatott fel semmilyen bizonyítékot, miszerint Manning "nem engedélyezett szoftvert" töltött fel a számítógépére.
A védelem korábban azzal érvelt, hogy Manning zavarodott volt, ezért feletteseinek nem lett volna szabad hozzáférést biztosítaniuk neki titkos anyagokhoz, amelyekhez egyébként, hozzá hasonlóan, mások is hozzáférhettek. A pszichikai instabilitást az ügyvédek részben azzal magyarázták, hogy a homoszexuális katonának az amerikai haderőben titokban kellett tartani nemi irányultságát.