Napi Online
Egyre több a bankkártyás kár
Összességében csökkent a bankkártyás visszaélések száma Magyarországon, ám a károk összege növekvő tendenciát mutat − derült ki a Magyar Nemzeti Bank összegzéséből.
Az elmúlt évben összesen 11 595 bankkártyás visszaélést jegyeztek fel a hazai pénzintézetek, ami 149-cel kevesebb, mint a 2010-es adat − ez alátámasztja azt a banki vélekedést, amely szerint összességében nem lett veszélyesebb a magyar kártyapiac. (Az adatok szerint a magyar piac továbbra is az egyik legkevésbé fertőzött az unióban.) Ugyanakkor vannak komoly figyelmeztető jelek is. A kártyacsalások révén illetéktelen kézbe jutott összeg 5,3 százalékkal, 28,5 millió forinttal nőtt tavaly, értéke meghaladta az 568 millió forintot.
Érdekes adatnak számít az is, hogy a bankkártya adatainak klónozása (card skimming) egyre komolyabb problémát jelent hazánkban. A kártyaadatlopás a 2010. évi 822-ről tavaly év végére 1353-ra emelkedett. Ezen belül ugyanakkor az adatok nem támasztják alá, hogy Magyarország az atm-es bankkártyaklónozás új célpontja lenne, hiszen az ilyen típusú visszaélések száma a 2010-es 601-ről 461-re csökkent, míg például a kereskedelmi elfogadóhelyeken (pos-eknél) történt klónozások száma 197-ről 276-ra növekedett. Komolyabb kérdés, hogy mit takar az "egyéb típusú terminálon elkövetett visszaélések számának" drasztikus megugrása: a 2010-es 24 eset után 616 ilyen visszaélést tart nyilván a jegybanki adatsor. Itt vélhetően az internetes vásárlások során megadott kártyaadatok jogtalan felhasználásának növekedése köszön vissza.
Azt csak remélni lehet, hogy ezt az adatot csúfítja a már említett, külső szerverről történő adatszerzésben érintett kártyák száma is − ellenkező esetben az adat komoly figyelmeztetés arra nézve, hogy valóban csak biztonságos internetes fizető felületen vásároljunk plasztikjainkkal.
A jegybanki adatok szerint a veszteségeket egyre kevésbé van módjuk a szabályokat be nem tartó ügyfelekre terhelni a bankoknak: míg 2010-ben a nem elég gondos (vagy épp csalárd) ügyfelek közel 100 millió forintja bánta a kártyás visszaéléseket, addig tavaly már csak 79 millió volt az ő veszteségük. A nem kellő technikát használó elfogadó bankok ugyanakkor tavaly már az összes kár 22,4 százalékát kellett hogy fizessék, szemben a 2010-es év 17,6 százalékával. A kibocsátó bankok vesztesége azonban még így is a legmagasabb: 295 millió forint volt tavaly.
Az elmúlt évben összesen 11 595 bankkártyás visszaélést jegyeztek fel a hazai pénzintézetek, ami 149-cel kevesebb, mint a 2010-es adat − ez alátámasztja azt a banki vélekedést, amely szerint összességében nem lett veszélyesebb a magyar kártyapiac. (Az adatok szerint a magyar piac továbbra is az egyik legkevésbé fertőzött az unióban.) Ugyanakkor vannak komoly figyelmeztető jelek is. A kártyacsalások révén illetéktelen kézbe jutott összeg 5,3 százalékkal, 28,5 millió forinttal nőtt tavaly, értéke meghaladta az 568 millió forintot.
Érdekes adatnak számít az is, hogy a bankkártya adatainak klónozása (card skimming) egyre komolyabb problémát jelent hazánkban. A kártyaadatlopás a 2010. évi 822-ről tavaly év végére 1353-ra emelkedett. Ezen belül ugyanakkor az adatok nem támasztják alá, hogy Magyarország az atm-es bankkártyaklónozás új célpontja lenne, hiszen az ilyen típusú visszaélések száma a 2010-es 601-ről 461-re csökkent, míg például a kereskedelmi elfogadóhelyeken (pos-eknél) történt klónozások száma 197-ről 276-ra növekedett. Komolyabb kérdés, hogy mit takar az "egyéb típusú terminálon elkövetett visszaélések számának" drasztikus megugrása: a 2010-es 24 eset után 616 ilyen visszaélést tart nyilván a jegybanki adatsor. Itt vélhetően az internetes vásárlások során megadott kártyaadatok jogtalan felhasználásának növekedése köszön vissza.
Azt csak remélni lehet, hogy ezt az adatot csúfítja a már említett, külső szerverről történő adatszerzésben érintett kártyák száma is − ellenkező esetben az adat komoly figyelmeztetés arra nézve, hogy valóban csak biztonságos internetes fizető felületen vásároljunk plasztikjainkkal.
A jegybanki adatok szerint a veszteségeket egyre kevésbé van módjuk a szabályokat be nem tartó ügyfelekre terhelni a bankoknak: míg 2010-ben a nem elég gondos (vagy épp csalárd) ügyfelek közel 100 millió forintja bánta a kártyás visszaéléseket, addig tavaly már csak 79 millió volt az ő veszteségük. A nem kellő technikát használó elfogadó bankok ugyanakkor tavaly már az összes kár 22,4 százalékát kellett hogy fizessék, szemben a 2010-es év 17,6 százalékával. A kibocsátó bankok vesztesége azonban még így is a legmagasabb: 295 millió forint volt tavaly.