Berta Sándor
Meglepően barátságosak az IRC-beszélgetések
Svájci kutatók kiderítették, hogy az internetes, ezen belül is a chatszobákban zajló kommunikáció az általánosan elterjedt mintákon alapul, éppen ezért előre kiszámítható.
Frank Schweitzer, a Zürichi Műszaki Főiskola professzora és kollégái megállapították, hogy a felhasználók a világhálón ugyanúgy mutatják ki az érzelmeiket, mint a valódi életben, s ez még akkor is igaz, ha éppen álnevet használnak. Korábban az volt az általános elterjedt nézet, hogy a névtelenség vagy az álnevek mögé rejtőzve az emberek sokkal gátlástalanabbak, mint a valódi életben. Ugyanakkor a mostani kutatásból kiderült, hogy az álneveket használó chatelők gyakorlatilag a megszokott társadalmi normákhoz tartják magukat. Általában pozitívan reagálnak a megkeresésekre, s csak ritkán reagálnak negatívan vagy közömbösen.
Schweitzer professzor és munkatársai az EFNET IRC-szerver chatcsatornáiból mentettek le rengeteg beszélgetést. Összesen több mint 20 000 internetező több mint 2,5 millió bejegyzését értékeltek ki és minden egyes bejegyzéshez egy érzelmi alapállapotot társítottak. Ehhez egy számítógépes algoritmust alkalmaztak, amely képes volt kielemezni a kulcsszavakat, illetve azok összefüggéseit. A vizsgált területek között volt a gazdaság, a zene, a labdarúgás és a számítástechnika. A legtöbb ember még akkor is pozitívan reagált egyes dolgokra, ha az előző bejegyzés negatív volt. A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a felhasználók 88 százaléka a chateken egy percen belül válaszol a megkeresésekre vagy a feltett kérdésekre, ugyanakkor a válaszok 0,2 százaléka több mint fél órával később érkezett meg.
Az IRC használata ma már marginális, de az ezredfordulón szinte egyeduralkodó volt. Felhasználói tábora egyáltalán nem hasonlítható a webes chatekhez
A szakemberek az általuk kidolgozott modellek segítségével azt akarják megérteni, hogy miként zajlik a kommunikáció az interneten és hogy milyen érzelmi töltése van a párbeszédeknek. Az eredményeknek köszönhetően könnyebbé válhat az olyan szoftverek megalkotása, amelyek reagálnak a felhasználók érzelmi állapotára, illetve amelyek segíthetnek a depresszív folyamatok gyengítésében és a konfliktusok elsimításában. A kutatás részét képezte a Cyberemotions nevű európai programnak, amelyben lengyel, svájci, brit, osztrák, szlovén és német fizikusok, számítástechnikai szakemberek és szociálpszichológusok vesznek részt. A projekt célja annak megértése, hogy miként közvetítjük az érzelmeinket a virtuális térben és eközben miként hatunk egymásra.
Frank Schweitzer, a Zürichi Műszaki Főiskola professzora és kollégái megállapították, hogy a felhasználók a világhálón ugyanúgy mutatják ki az érzelmeiket, mint a valódi életben, s ez még akkor is igaz, ha éppen álnevet használnak. Korábban az volt az általános elterjedt nézet, hogy a névtelenség vagy az álnevek mögé rejtőzve az emberek sokkal gátlástalanabbak, mint a valódi életben. Ugyanakkor a mostani kutatásból kiderült, hogy az álneveket használó chatelők gyakorlatilag a megszokott társadalmi normákhoz tartják magukat. Általában pozitívan reagálnak a megkeresésekre, s csak ritkán reagálnak negatívan vagy közömbösen.
Schweitzer professzor és munkatársai az EFNET IRC-szerver chatcsatornáiból mentettek le rengeteg beszélgetést. Összesen több mint 20 000 internetező több mint 2,5 millió bejegyzését értékeltek ki és minden egyes bejegyzéshez egy érzelmi alapállapotot társítottak. Ehhez egy számítógépes algoritmust alkalmaztak, amely képes volt kielemezni a kulcsszavakat, illetve azok összefüggéseit. A vizsgált területek között volt a gazdaság, a zene, a labdarúgás és a számítástechnika. A legtöbb ember még akkor is pozitívan reagált egyes dolgokra, ha az előző bejegyzés negatív volt. A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a felhasználók 88 százaléka a chateken egy percen belül válaszol a megkeresésekre vagy a feltett kérdésekre, ugyanakkor a válaszok 0,2 százaléka több mint fél órával később érkezett meg.
Az IRC használata ma már marginális, de az ezredfordulón szinte egyeduralkodó volt. Felhasználói tábora egyáltalán nem hasonlítható a webes chatekhez
A szakemberek az általuk kidolgozott modellek segítségével azt akarják megérteni, hogy miként zajlik a kommunikáció az interneten és hogy milyen érzelmi töltése van a párbeszédeknek. Az eredményeknek köszönhetően könnyebbé válhat az olyan szoftverek megalkotása, amelyek reagálnak a felhasználók érzelmi állapotára, illetve amelyek segíthetnek a depresszív folyamatok gyengítésében és a konfliktusok elsimításában. A kutatás részét képezte a Cyberemotions nevű európai programnak, amelyben lengyel, svájci, brit, osztrák, szlovén és német fizikusok, számítástechnikai szakemberek és szociálpszichológusok vesznek részt. A projekt célja annak megértése, hogy miként közvetítjük az érzelmeinket a virtuális térben és eközben miként hatunk egymásra.