MTI
Az LMP az ombudsmanhoz fordul a NIBEK ügyében
Az LMP Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) miatt, mert a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait - írta közleményében Szabó Tímea.
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke úgy fogalmaz, hogy a társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított eljárásban készült javaslat "demokráciánk történetében példátlan mértékű információs hatalmat összpontosít egy ellenőrizhetetlen szervezet kezében". Az ellenzéki politikus véleménye szerint a lépéssel a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni, amikor a kivételes jogosítványokkal megerősített titkosszolgálatokat a belügyminiszter irányítása alá rendeli. "A javaslatot Kim Jong-il koreai diktátor is biztosan megtapsolná" - írja a képviselő.
A szövegben a hatalommegosztás elvi tételének nevezi a rendőri és a titkosszolgálati munka szigorú szétválasztását. Hangsúlyozza, hogy a hatékony bűnüldözésnek nem képezi részét az, hogy a szolgálatok nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek az állampolgárokról anélkül, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja állna fenn, vagy tényleges bizonyítékokkal rendelkeznének arról, hogy a vizsgálat alá vont egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Totálisan jogállam-ellenesnek nevezi, hogy a központ akadálytalanul rácsatlakozhat elektronikus úton különböző adatbázisokra.
Szabó Tímea meglátása szerint a törvényjavaslat semmibe veszi, hogy a személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség. Hozzáteszi: a jogszabály szándékoltan figyelmen kívül hagyja, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad.
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke úgy fogalmaz, hogy a társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított eljárásban készült javaslat "demokráciánk történetében példátlan mértékű információs hatalmat összpontosít egy ellenőrizhetetlen szervezet kezében". Az ellenzéki politikus véleménye szerint a lépéssel a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni, amikor a kivételes jogosítványokkal megerősített titkosszolgálatokat a belügyminiszter irányítása alá rendeli. "A javaslatot Kim Jong-il koreai diktátor is biztosan megtapsolná" - írja a képviselő.
A szövegben a hatalommegosztás elvi tételének nevezi a rendőri és a titkosszolgálati munka szigorú szétválasztását. Hangsúlyozza, hogy a hatékony bűnüldözésnek nem képezi részét az, hogy a szolgálatok nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek az állampolgárokról anélkül, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja állna fenn, vagy tényleges bizonyítékokkal rendelkeznének arról, hogy a vizsgálat alá vont egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Totálisan jogállam-ellenesnek nevezi, hogy a központ akadálytalanul rácsatlakozhat elektronikus úton különböző adatbázisokra.
Szabó Tímea meglátása szerint a törvényjavaslat semmibe veszi, hogy a személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség. Hozzáteszi: a jogszabály szándékoltan figyelmen kívül hagyja, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad.