SG.hu
Veszélyezteti az adatvédelmet az új alkotmány
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint Veszélyezteti az adatvédelem és az információszabadság érvényesülését az új Alkotmány.
Közleményük szerint az Alkotmánybíróság után újabb alapjogok védelmére hivatott intézmény esik áldozatul az állami hatalom központosító törekvéseinek. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá degradálása veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét.
Az információs jogok biztosának kiemelkedő fontosságú feladata a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. Amennyiben az Országgyűlés által választott szervből egy formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó hatóság lesz, az egyértelmű gyengülést jelent, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ. A csak kivételes esetekben elmozdítható ombudsman nagyfokú függetlensége kellemetlen a titkolózásra hajlamos hatalom számára - írják.
A új Alkotmány nem biztosítja az információs jogokért felelős hatóságnak a jogszabályok utólagos normakontroll-kezdeményezési jogát az Alkotmánybíróságnál, amely kiemelkedően fontos jogvédelmi eszköz. A hatósági működés következménye lesz az általános jogvédelem háttérbe szorulása, csökkenhet a biztos saját kezdeményezésére indított vizsgálatok száma, és az egyéni, reaktív jogvédelem nyer teret a generális, preventív jogvédelem kárára. A TASZ szerint a kiemelkedő fontosságú információs jogok megfelelő védelméhez szükséges az állam és a polgárai közötti közvetítő szerepet betöltő ombudsmani intézmény fenntartása.
A titoktörvény alapján minősített adatok esetében a hatályos jogszabályok szerint kizárólag az adatvédelmi biztos eljárása jelenthet jogorvoslatot. Állításuk szerint a parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelenti, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon.
A biztos működése során eljárt magánszférához tartozó más részjogosultságok ügyében is, így például hang- és képmásvédelemmel, levéltitokkal, magántitokkal kapcsolatos visszásságokat is vizsgált. Hasonlóan szélesen értelmezve az információszabadságot, több állásfoglalás született a tudományos kutatás szabadsága kapcsán is. Hatóságként nem nyílik majd lehetőség a magánszféravédelem és az állami átláthatóság más elemeinek védelmére, azaz szűkül az alapjogvédelem. "Az Országgyűlésnek felelős adatvédelmi biztos megszüntetése a hatalommegosztás elvét sérti, a kormány hatalmát növeli, eltávolítja jogrendszerünket a parlamentáris berendezkedéstől." - jelentette ki Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság programjának vezetője.
Közleményük szerint az Alkotmánybíróság után újabb alapjogok védelmére hivatott intézmény esik áldozatul az állami hatalom központosító törekvéseinek. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá degradálása veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét.
Az információs jogok biztosának kiemelkedő fontosságú feladata a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. Amennyiben az Országgyűlés által választott szervből egy formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó hatóság lesz, az egyértelmű gyengülést jelent, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ. A csak kivételes esetekben elmozdítható ombudsman nagyfokú függetlensége kellemetlen a titkolózásra hajlamos hatalom számára - írják.
A új Alkotmány nem biztosítja az információs jogokért felelős hatóságnak a jogszabályok utólagos normakontroll-kezdeményezési jogát az Alkotmánybíróságnál, amely kiemelkedően fontos jogvédelmi eszköz. A hatósági működés következménye lesz az általános jogvédelem háttérbe szorulása, csökkenhet a biztos saját kezdeményezésére indított vizsgálatok száma, és az egyéni, reaktív jogvédelem nyer teret a generális, preventív jogvédelem kárára. A TASZ szerint a kiemelkedő fontosságú információs jogok megfelelő védelméhez szükséges az állam és a polgárai közötti közvetítő szerepet betöltő ombudsmani intézmény fenntartása.
A titoktörvény alapján minősített adatok esetében a hatályos jogszabályok szerint kizárólag az adatvédelmi biztos eljárása jelenthet jogorvoslatot. Állításuk szerint a parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelenti, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon.
A biztos működése során eljárt magánszférához tartozó más részjogosultságok ügyében is, így például hang- és képmásvédelemmel, levéltitokkal, magántitokkal kapcsolatos visszásságokat is vizsgált. Hasonlóan szélesen értelmezve az információszabadságot, több állásfoglalás született a tudományos kutatás szabadsága kapcsán is. Hatóságként nem nyílik majd lehetőség a magánszféravédelem és az állami átláthatóság más elemeinek védelmére, azaz szűkül az alapjogvédelem. "Az Országgyűlésnek felelős adatvédelmi biztos megszüntetése a hatalommegosztás elvét sérti, a kormány hatalmát növeli, eltávolítja jogrendszerünket a parlamentáris berendezkedéstől." - jelentette ki Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság programjának vezetője.