A toplistára listára azok a városok kerülhettek fel, amelyek hatékonyan fordítják lakóik hasznára az infokommunikációs technológiákat. Az élen Szöul, Szingapúr és Stockholm áll.

Az Ericsson Networked Society City Index (Hálózatba kapcsolt társadalom városrangsor) második kiadása a világ 25 legnagyobb városát rangsorolja annak alapján, mennyire képesek kihasználni az IKT (információs és kommunikációs technológiák) által kínált társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket. Az indexben bemutatott városok közül a három legjobban szereplő - Szöul, Szingapúr és Stockholm - számos társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi célkitűzést teljesített sikeresen az IKT területén megvalósított kiterjedt beruházásokkal. Szingapúr például erőteljes innovációs tevékenységet folytat az e-egészségügy területén, és úttörő megoldásokkal rendelkezik a forgalmi torlódások kezelésében. Szöul, csúcstechnológiájú kezdeményezéseivel, a környezetvédelemben igyekszik kihasználni az IKT lehetőségeit.

A tanulmány azt is megmutatja, hogy a BRIC-csoport (Brazília, Oroszország, India és Kína) számos városa - például Sao Paulo és Delhi - ígéretes programokat indított a társadalmi-gazdasági szakadékok megszűntetésére. Közülük Sao Paulo korábban számos nemzeti és nemzetközi díjat kapott az e-felzárkoztatási programokért. Ezek a kezdeményezések kiemelik az IKT-tudás fejlesztésének fontosságát, valamint az IKT kulcsfontosságú szerepét a további fejlődésben.

Delhiben számos ígéretes kezdeményezés indult útjára az IKT-technológiák alkalmazására a polgárok javát szolgáló célok érdekében. Kiváló példa erre a több érdekeltet felsorakoztató Eko projekt, amely lehetővé teszi alacsony értékhatárú pénzügyi tranzakciók végrehajtását mobiltelefonok használatával vagy kiskereskedelmi kirendeltségeken keresztül. Az Eko projekt több mint 1,3 millió ügyfelet szolgál ki, eddig 500 millió dollár értékben bonyolítottak rajta keresztül mikroletéti, kifizetési és átutalási tranzakciókat. Delhiben egyértelműen a városlakók javát szolgálja az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés - legyen szó vállalkozási tevékenységről vagy a munkabér felvételéről.

A növekvő egy főre jutó GDP gyakran megnövekedett fogyasztással jár, ezáltal - például a magasabb CO2-kibocsátás miatt - nagyobb hatással van a környezetre. Az index környezetvédelmi része azt mutatja, hogyan használhatók az IKT-technológiák arra, hogy a GDP növekedést függetlenítsük a CO2-kibocsátástól. Egy magas GDP-szinttel rendelkező város a fogyasztás csökkentésére koncentrálhat - például az intelligens ingázás megszervezésével -, egy fejlődő országbeli település pedig fenntarthatóbb fejlődési utat választhat úgy, hogy ugyanazon típusú szolgáltatásokat virtuálisan vesz igénybe.

"Fontos, hogy a helyzetet a lakosság szempontjából is elemezzük " - nyilatkozta Patrik Regårdh, az Ericsson Networked Society Lab munkatársa. "A sikeres városok vonzzák az ötleteket, a tőkét és a képzett szakembereket. Az ilyen pozitív vonzerőhöz folyamatos fejlődés szükséges, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi téren egyaránt." Az új tanulmány arra is kitér, milyen előnyöket biztosít az IKT az egészségügy, oktatás, gazdaság, környezetvédelem, a hatékonyságnövelés területén, beleértve a lakosság interakcióit magukkal az IKT-technológiákkal.

"A legalapvetőbb létfeltételek teljesülésével az emberek figyelme a kiegyensúlyozott életvitel, a kulturális lehetőségek, a hatékony közlekedési és tranzakciós létesítmények, az idősebb korban is megmaradó jó egészség, az önmegvalósítás felé fordul, például a felsőoktatás és a város egészét jellemző tiszta környezet vonatkozásában" - fogalmaz Erik Almqvist, az Arthur D. Little igazgatója. "Az IKT-technológiák valóban képesek javítani az életminőségünket ezeken területeken, korlátlan elérhetőségüket pedig egyre inkább alapvető állampolgári jognak tekintik." A Networked Society City Index olyan eszköz, amely a városok hatóságainak és döntéshozóinak segíthet felmérni a város pozícióját és fejlődését a többi városhoz képest az IKT-fejlődési görbén.