Berta Sándor
Európai jogászok az ACTA ellen
Jogászok szerint a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) több ponton is sérti az európai jogot. A szakemberek közös nyilatkozatban követelték az EP-képviselőktől, hogy semmiképpen ne szavazzák meg az egyezményt.
Az ACTA végleges tervezete tavaly decemberben készült el és az Európai Parlament állásfoglalásában jelezte: támogatja az ACTA-t, azzal a feltétellel, ha az Európai Bizottság megerősíti, hogy a szabályozás nem befolyásolja az alapvető jogokat és a meglévő uniós jogszabályokat. Ezek után azt lehetne hinni, hogy ez a kérdés már eldőlt, azonban az európai jogászok egy csoportja szerint még ez még közel sincs így.
Axel Metzger, a hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Egyetem jogi professzora és a nyilatkozat egyik koordinátora elmondta, hogy a dokumentumot február elején adják át az Európai Parlament tagjainak. A szakember szerint ideje, hogy komoly vita kezdődjön a megállapodásról, mivel az több ponton is ellentétes az európai joggal.
"Az első ilyen pont a büntetőjog. Jelenleg a szellemi tulajdont érintő jogsértések büntetése területén nincs európai szabályozás. Az Európai Bizottság ugyan 2005-ben előterjesztett egy irányelv-javaslatot, amelyről az Európai Parlament 2007-ben véleményt is formált és amelyet korlátozni akart. Ezután azonban az eljárást leállították, vélhetően az ezzel párhuzamosan futó ACTA-tárgyalások miatt. Mindez azt jelenti, hogy ha a tagállamok vagy az Európai Közösség az ACTA keretében kötelezik magukat arra, hogy büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be, akkor ez jóval túl fog mutatni az európai jogon."
"De vannak más pontok is, amelyek nem egyeztethetők össze az európai joggal. További szankciókat vezethetnek be a szellemi tulajdon területén, de meg is szigoríthatnak bizonyos meglévő tételeket anélkül, hogy ezekhez jogi védelmi lehetőségeket nyújtanának a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak. Éppen ezért felborulhat az egyensúly" - jelentette ki Axel Metzger.
A hannoveri professzor hozzátette: mivel az ACTA nagyon tág értelemben kezeli azt a kérdést, hogy vajon mi számít üzletszerű tevékenységnek, ezért előfordulhat, hogy a magáncélú másolásokat is kriminalizálni fogják. Ugyan a meghatározások elsősorban valóban az üzletszerűen tevékenykedőkre vonatkoznak, de úgy fogalmazták meg ezeket, hogy bármikor a magáncélú szerzői jogsértők esetében is alkalmazhatók. Az Európai Parlament a 2007-es állásfoglalásában kifejezetten azt követelte, hogy ezt a lehetőséget zárják ki az ACTA esetében, de mint látható, ennek a készítők nem tettek eleget.
Az internetszolgáltatókat számos pont érintette volna, de ezek közül a tárgyalások során sokat kihúztak, illetve módosítottak. Az egyik érdekes pont ugyanakkor a 27. cikkely 3. bekezdése, amely kimondja, hogy a csatlakozó országoknak olyan tevékenységeket kell kifejleszteniük, amelyek az internetgazdaságot és a jogtulajdonosokat - a közös erőfeszítéseiknek köszönhetően - egy asztalhoz ültetik a szellemi tulajdonjogsértések elleni harcban. Vagyis a két félnek közösen kell intézkedéseket foganatosítania ezekkel a jogsértésekkel szemben.
"A megállapodásban szereplő úgynevezett opcionális szabályozások egyfajta politikai nyomásgyakorlásra szolgálnak. Jó példa erre a mozifilmek kamerázása elleni fellépés. Az ACTA-t aláíró államokkal szemben nőhet a nyomás amiatt, hogy bevezessék a megfelelő előírásokat. Az ACTA-t egyúttal felhasználhatják arra is, hogy a kisebb, kevésbé fejlett országokat, amelyek mondjuk kétoldalú szerződést akarnak kötni az EU-val vagy az USA-val, nyomás alá helyezzék. Az adatvédelem szintén háttérbe szorulhat. Ez különösen jól látható az adatkiadásokról szóló pontnál. Az internetszolgáltatókat köteleznék ügyfeleik adatainak kiadására, ugyanakkor nincsenek jogi védelmi lehetőségek, például a kiadást nem kötik bírói engedélyhez vagy egy büntetőjogi eljárás lefolytatásához" - hangsúlyozta a jogász.
Metzger leszögezte: olyan folyamatok valósulhatnak meg, amelyeket csak nehezen lehet majd visszafordítani. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ACTA-val kapcsolatos tárgyalások jelentős része titkos volt, így a folyamatból kimaradt a nyilvánosság. Az Európai Parlament ugyanakkor elutasíthatja a szerződést. Az ACTA ugyanakkor az EP döntése nélkül nem léphet hatályba. A kérdés az, hogy a tavalyi előzetes támogató határozattal szemben idén tavasszal, miként dönt majd az EP: szembefordul a saját álláspontjával, vagy kitart mellette?
Az ACTA végleges tervezete tavaly decemberben készült el és az Európai Parlament állásfoglalásában jelezte: támogatja az ACTA-t, azzal a feltétellel, ha az Európai Bizottság megerősíti, hogy a szabályozás nem befolyásolja az alapvető jogokat és a meglévő uniós jogszabályokat. Ezek után azt lehetne hinni, hogy ez a kérdés már eldőlt, azonban az európai jogászok egy csoportja szerint még ez még közel sincs így.
Axel Metzger, a hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Egyetem jogi professzora és a nyilatkozat egyik koordinátora elmondta, hogy a dokumentumot február elején adják át az Európai Parlament tagjainak. A szakember szerint ideje, hogy komoly vita kezdődjön a megállapodásról, mivel az több ponton is ellentétes az európai joggal.
"Az első ilyen pont a büntetőjog. Jelenleg a szellemi tulajdont érintő jogsértések büntetése területén nincs európai szabályozás. Az Európai Bizottság ugyan 2005-ben előterjesztett egy irányelv-javaslatot, amelyről az Európai Parlament 2007-ben véleményt is formált és amelyet korlátozni akart. Ezután azonban az eljárást leállították, vélhetően az ezzel párhuzamosan futó ACTA-tárgyalások miatt. Mindez azt jelenti, hogy ha a tagállamok vagy az Európai Közösség az ACTA keretében kötelezik magukat arra, hogy büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be, akkor ez jóval túl fog mutatni az európai jogon."
"De vannak más pontok is, amelyek nem egyeztethetők össze az európai joggal. További szankciókat vezethetnek be a szellemi tulajdon területén, de meg is szigoríthatnak bizonyos meglévő tételeket anélkül, hogy ezekhez jogi védelmi lehetőségeket nyújtanának a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak. Éppen ezért felborulhat az egyensúly" - jelentette ki Axel Metzger.
A hannoveri professzor hozzátette: mivel az ACTA nagyon tág értelemben kezeli azt a kérdést, hogy vajon mi számít üzletszerű tevékenységnek, ezért előfordulhat, hogy a magáncélú másolásokat is kriminalizálni fogják. Ugyan a meghatározások elsősorban valóban az üzletszerűen tevékenykedőkre vonatkoznak, de úgy fogalmazták meg ezeket, hogy bármikor a magáncélú szerzői jogsértők esetében is alkalmazhatók. Az Európai Parlament a 2007-es állásfoglalásában kifejezetten azt követelte, hogy ezt a lehetőséget zárják ki az ACTA esetében, de mint látható, ennek a készítők nem tettek eleget.
Az internetszolgáltatókat számos pont érintette volna, de ezek közül a tárgyalások során sokat kihúztak, illetve módosítottak. Az egyik érdekes pont ugyanakkor a 27. cikkely 3. bekezdése, amely kimondja, hogy a csatlakozó országoknak olyan tevékenységeket kell kifejleszteniük, amelyek az internetgazdaságot és a jogtulajdonosokat - a közös erőfeszítéseiknek köszönhetően - egy asztalhoz ültetik a szellemi tulajdonjogsértések elleni harcban. Vagyis a két félnek közösen kell intézkedéseket foganatosítania ezekkel a jogsértésekkel szemben.
"A megállapodásban szereplő úgynevezett opcionális szabályozások egyfajta politikai nyomásgyakorlásra szolgálnak. Jó példa erre a mozifilmek kamerázása elleni fellépés. Az ACTA-t aláíró államokkal szemben nőhet a nyomás amiatt, hogy bevezessék a megfelelő előírásokat. Az ACTA-t egyúttal felhasználhatják arra is, hogy a kisebb, kevésbé fejlett országokat, amelyek mondjuk kétoldalú szerződést akarnak kötni az EU-val vagy az USA-val, nyomás alá helyezzék. Az adatvédelem szintén háttérbe szorulhat. Ez különösen jól látható az adatkiadásokról szóló pontnál. Az internetszolgáltatókat köteleznék ügyfeleik adatainak kiadására, ugyanakkor nincsenek jogi védelmi lehetőségek, például a kiadást nem kötik bírói engedélyhez vagy egy büntetőjogi eljárás lefolytatásához" - hangsúlyozta a jogász.
Metzger leszögezte: olyan folyamatok valósulhatnak meg, amelyeket csak nehezen lehet majd visszafordítani. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ACTA-val kapcsolatos tárgyalások jelentős része titkos volt, így a folyamatból kimaradt a nyilvánosság. Az Európai Parlament ugyanakkor elutasíthatja a szerződést. Az ACTA ugyanakkor az EP döntése nélkül nem léphet hatályba. A kérdés az, hogy a tavalyi előzetes támogató határozattal szemben idén tavasszal, miként dönt majd az EP: szembefordul a saját álláspontjával, vagy kitart mellette?