MTI
Kevés figyelmet fordítunk a munkahelyi ergonómiára
A korábbi science-fiction filmekből ismerős technikai elemek némelyikével ma már nap mint nap találkozhatunk a hétköznapokban (gondoljunk csak a mind vékonyabb kivitelű, egyre színgazdagabb és kontrasztosabb, akár háromdimenziós képet továbbítani képes kijelzőkre). Az alapvető, tömeges informatikai használat környezete azonban lényegét tekintve gyakorlatilag változatlan: íróasztal, szék, monitor, billentyűzet, egér - és valahol közöttük az ember.
Nem véletlen, hogy egy sor intézet vizsgálja ennek a környezetnek az összetevőit. Míg az egyik oldalról nyilvánvaló törekvés világszerte és így Magyarországon is a digitális írástudás széles körű elterjesztése, nagyon fontos az is, hogy ez a megváltozott környezet - amelyben mind többen töltenek el mind több időt - milyen hatást gyakorol a számítógép előtt ülők fiziológiai jellemzőire. A magáncélú számítógép-használat folyamatos terjedése mellett pedig - majdhogynem arányosan - folyamatosan növekszik azoknak a tábora is, akik hivatásszerűen ülnek 6, 8 vagy több órán át a monitoroknál.
Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy hiába létezik jogszabály, amely meghatározott idő szerinti - óránként 10 perces - pihenési idő biztosításának kötelezettségét írja elő a munkáltató számára, a munkavállaló gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a mai, munkanélküliség jellemezte piacon úgyszólván elemi kötelessége, hogy kizárólag a munkaadó nézőpontjából tekintsen saját tevékenységére, és "ne tudjon" a jogairól. Ellenkező esetben nagyon gyorsan az utcán találhatja magát. Vagyis nemcsak a tíz perc pihenőről mond le önként, hanem a dioptriában mind gazdagabb szemüvegét is saját zsebéből fizeti.
Az 1999-től érvényes jogszabály - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. egészségügyi minisztériumi rendelet - betartásának ellenőrzése egyébként az ÁNTSZ feladata, de ilyen típusú eredményekről a szolgálat weboldalán hiába keresünk információt. Ami azt jelzi, hogy szerteágazó feladataik mellett nemigen tudnak emberi erőforrásokat összpontosítani erre a területre. Pedig ha úgy vesszük, a számítógépes munkahelyi ergonómia már csak a növekvő számszerűségnél fogva is egyre fontosabb népegészségügyi kérdéssé válik.
Szakértői vélemények szerint maguk az eszközök, amelyeket a boltban meg lehet vásárolni, ma már általában megfelelnek az ergonómiai követelményeknek. A bajt általában az okozza, hogy helytelenül állítják össze a munkahely különböző elemeit.
Magyarországon két egyetemen is folyik oktatás - és ehhez kapcsolódó kutatómunka - a számítógépi ergonómia tárgykörében: a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán, valamint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán belül működő Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéken. Amint azt az előbbi intézmény oktatója egy szaklapnak nyilatkozva kifejtette, alapvetően szemléletváltozásra volna szükség, hiszen egy kis odafigyeléssel, 10-20 ezer forintnyi szakértői költséggel, esetleg egy-két szakkönyv elolvasásával ki lehetne küszöbölni a mai - sajnos gyakran súlyos, egészségkárosító következményekkel járó - hibákat.
Hogy melyek ezek a lehetséges egészségkárosodások? A lista sajnos igen hosszú. A legkülönfélébb mozgásszervi megbetegedések (például kézfeji alagútszindróma az ismétlődő mozdulatoktól vagy a nyaki izmok gyulladása a helytelen tartástól) mellett a mind minőségibb képernyők előtt is számolni kell a szem károsodásával (például a rikító színekben, villódzó elemekben, menürengetegekben túlzottan tobzódó weboldal-kialakítások miatt, nem véletlen, hogy az egyetemi kutatásokban a weboldal-ergonómiának is kitüntetett szerep jut), esetenként pedig az egyéni érzékenységtől függően neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Mindezek olyan okokra vezethetők vissza, amelyek komolyabb odafigyeléssel kiküszöbölhetők volnának.
Tipikus hiba, hogy a monitort nem teszik középre. Kényszeres testtartáshoz vezet, ha valaki a munkaidő számottevő részében oldalra fordítja a fejét, ebből a helytelen testtartásból pedig egy idő után fájdalom, illetve egészségkárosodás következik. Egy másik általános, hiba, hogy túl magasra helyezik a képernyőt. A szakemberek szerint az a helyes beállítás, ha a monitor 5-10 fokkal a nézés iránya alatt helyezkedik el. Gyakori probléma, hogy a billentyűzet rossz helyre kerül, használatakor elcsavarodik a csukló; ilyenkor előbb vagy utóbb szinte törvényszerűen jelentkezik a fájdalom. Kellemetlenséget okoz a felhasználónak az is, ha az egérnek nincs megfelelő helye.
Kevés helyen tartják be azt az egyszerű alapszabályt, hogy a monitornak mindig az ablakra merőlegesen kell elhelyezkednie (már ahol van természetes fényforrás). Ha a képernyő és az ablak egymással szemben, párhuzamosan helyezkedik el, akkor a tükröződés nem csupán zavaró, hanem egészségkárosító is lehet. És hogy mi mindenen múlhat a számítógépes munkahely komfortja? A BME tanszékének weboldala többek között egyik külföldi társintézményének, a Cornell Egyetemnek a tanulmányát idézi.
Eszerint tíz kérdésre kell megfelelő választ adnia annak, aki egy egészséges munkahely megvalósítását tűzi ki célul. A tíz pont olyan résztényezőket foglal magába, amelyek mindegyike külön kutatási irányként jelenhet meg a megfelelő környezet kialakításának megalapozásakor. Hogyan fogják használni a számítógépet (kizárólag egy valaki ül majd a képernyő előtt, vagy megosztott munkahely lesz)? Asztali vagy hordozható? Milyen az asztal, milyen a szék? Milyen típusú munka folyik majd az adott gépen? Mi van a látómezőben (kiegészítő anyagok, segédletek)? Milyen a pozitúra, amely meghatározó a munkavégzés során? Mit kell a használó keze ügyében tartani? Hová kerül a billentyűzet, és hová az egér? Mi jellemző a környezetre, ahol majd a munka folyik (fényviszonyok, szellőzés, hőmérséklet, zajok)?
Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a hetedik pontnak, a pozitúrának, és bármilyen meglepő, az abban körvonalazott feltételek megteremtése a legegyszerűbb. Ha jó szögben helyezkedik el, és kézre áll a billentyűzet (a szakértők az úgynevezett negatív lejtésű beállítást javasolják, ilyenkor a használó kinyújtott karjának meghosszabbított síkjában helyezkedik el a klaviatúra, s ezáltal minimális terhelés jut a megfelelő izmokra), ha az egerészésben részt vevő csukló és ujjak biztos és pihentető támaszt találnak, ha a monitor felső éle minimálisan a szem síkja alá kerül, az már fél siker.
Ezek az eszközök ugyanis a kereskedelemben a legkorszerűbb kivitelben is elérhetők, igaz, az árak elég magasak - az ujjak relaxációját segítő egér például 100 euró körüli áron kapható. Egy holland cég fejlesztette ki (orvosi kutatásokra támaszkodva), és célja megakadályozni az "egérkar szindróma" kialakulását, amelytől világszerte több millió számítógép-használó szenved; tünetei a hát- és karizomfájás, zsibbadás, csukló- és ujjfájás, esetleg a kar és a csukló erőtlensége. A megoldás olyan egér lett, amelyik laza, pihentető pozícióba segíti az ujjakat és a csuklót. Ennek következtében az eszköz használatakor nagyobb szerephez jut az alkar, tehát a terhelés megoszlik az izmok között.
Mindemellett a Cornell Egyetem tanulmányának készítői nem feledkeznek meg arról sem, hogy felhívják a figyelmet a munkavégzés során beiktatandó szünetekre. Ez lehet egyszerű szempihentetés (szemtorna), kézlazítás (az ajánlott idő hosszú gépelést követően két perc), pihentető szünet (fél- vagy egyóránként javasolt felállni, sétálni egy kicsit), átmozgató tornagyakorlatok (ilyeneket egy-két óránként ajánlatos beiktatni).
Az elméleti háttér tehát adott. Az egészséges számítógépes munkahely széles körű elterjedése Magyarországon azonban egyelőre a vágyálmok sorába tartozik még, és sajnos ma is igaz a Népszabadságban közel tíz éve megjelent megállapítás (akkor volt viszonylag friss még a területre vonatkozó jogszabály): "A munkáltatónak nem érdeke az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő munkahely kialakítása, mert alkalmazottjának esetleges megbetegedése anyagilag nem érinti". A jogszabály betartásának ellenőrzése pedig továbbra is megoldhatatlan feladat.
Ilyenkor, év vége közeledtével gyakran lehet olvasni a legnagyobb munkáltatók társadalmi felelősségvállalásának megnyilvánulásairól, sorra látnak napvilágot nemes kezdeményezésekről, rászorulók megajándékozásáról szóló hírek. Arról viszont nemigen lehet hallani, hogy a legnagyobb tömeget alkotó munkáltatók felelősségvállalása a legalapvetőbbre - saját munkatársaik egészségének védelmére - irányulna. És nem csak a szűkös kommunikációs büdzsé miatt.
Nem véletlen, hogy egy sor intézet vizsgálja ennek a környezetnek az összetevőit. Míg az egyik oldalról nyilvánvaló törekvés világszerte és így Magyarországon is a digitális írástudás széles körű elterjesztése, nagyon fontos az is, hogy ez a megváltozott környezet - amelyben mind többen töltenek el mind több időt - milyen hatást gyakorol a számítógép előtt ülők fiziológiai jellemzőire. A magáncélú számítógép-használat folyamatos terjedése mellett pedig - majdhogynem arányosan - folyamatosan növekszik azoknak a tábora is, akik hivatásszerűen ülnek 6, 8 vagy több órán át a monitoroknál.
Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy hiába létezik jogszabály, amely meghatározott idő szerinti - óránként 10 perces - pihenési idő biztosításának kötelezettségét írja elő a munkáltató számára, a munkavállaló gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a mai, munkanélküliség jellemezte piacon úgyszólván elemi kötelessége, hogy kizárólag a munkaadó nézőpontjából tekintsen saját tevékenységére, és "ne tudjon" a jogairól. Ellenkező esetben nagyon gyorsan az utcán találhatja magát. Vagyis nemcsak a tíz perc pihenőről mond le önként, hanem a dioptriában mind gazdagabb szemüvegét is saját zsebéből fizeti.
Az 1999-től érvényes jogszabály - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. egészségügyi minisztériumi rendelet - betartásának ellenőrzése egyébként az ÁNTSZ feladata, de ilyen típusú eredményekről a szolgálat weboldalán hiába keresünk információt. Ami azt jelzi, hogy szerteágazó feladataik mellett nemigen tudnak emberi erőforrásokat összpontosítani erre a területre. Pedig ha úgy vesszük, a számítógépes munkahelyi ergonómia már csak a növekvő számszerűségnél fogva is egyre fontosabb népegészségügyi kérdéssé válik.
Szakértői vélemények szerint maguk az eszközök, amelyeket a boltban meg lehet vásárolni, ma már általában megfelelnek az ergonómiai követelményeknek. A bajt általában az okozza, hogy helytelenül állítják össze a munkahely különböző elemeit.
Magyarországon két egyetemen is folyik oktatás - és ehhez kapcsolódó kutatómunka - a számítógépi ergonómia tárgykörében: a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán, valamint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán belül működő Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéken. Amint azt az előbbi intézmény oktatója egy szaklapnak nyilatkozva kifejtette, alapvetően szemléletváltozásra volna szükség, hiszen egy kis odafigyeléssel, 10-20 ezer forintnyi szakértői költséggel, esetleg egy-két szakkönyv elolvasásával ki lehetne küszöbölni a mai - sajnos gyakran súlyos, egészségkárosító következményekkel járó - hibákat.
Hogy melyek ezek a lehetséges egészségkárosodások? A lista sajnos igen hosszú. A legkülönfélébb mozgásszervi megbetegedések (például kézfeji alagútszindróma az ismétlődő mozdulatoktól vagy a nyaki izmok gyulladása a helytelen tartástól) mellett a mind minőségibb képernyők előtt is számolni kell a szem károsodásával (például a rikító színekben, villódzó elemekben, menürengetegekben túlzottan tobzódó weboldal-kialakítások miatt, nem véletlen, hogy az egyetemi kutatásokban a weboldal-ergonómiának is kitüntetett szerep jut), esetenként pedig az egyéni érzékenységtől függően neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Mindezek olyan okokra vezethetők vissza, amelyek komolyabb odafigyeléssel kiküszöbölhetők volnának.Tipikus hiba, hogy a monitort nem teszik középre. Kényszeres testtartáshoz vezet, ha valaki a munkaidő számottevő részében oldalra fordítja a fejét, ebből a helytelen testtartásból pedig egy idő után fájdalom, illetve egészségkárosodás következik. Egy másik általános, hiba, hogy túl magasra helyezik a képernyőt. A szakemberek szerint az a helyes beállítás, ha a monitor 5-10 fokkal a nézés iránya alatt helyezkedik el. Gyakori probléma, hogy a billentyűzet rossz helyre kerül, használatakor elcsavarodik a csukló; ilyenkor előbb vagy utóbb szinte törvényszerűen jelentkezik a fájdalom. Kellemetlenséget okoz a felhasználónak az is, ha az egérnek nincs megfelelő helye.
Kevés helyen tartják be azt az egyszerű alapszabályt, hogy a monitornak mindig az ablakra merőlegesen kell elhelyezkednie (már ahol van természetes fényforrás). Ha a képernyő és az ablak egymással szemben, párhuzamosan helyezkedik el, akkor a tükröződés nem csupán zavaró, hanem egészségkárosító is lehet. És hogy mi mindenen múlhat a számítógépes munkahely komfortja? A BME tanszékének weboldala többek között egyik külföldi társintézményének, a Cornell Egyetemnek a tanulmányát idézi.
Eszerint tíz kérdésre kell megfelelő választ adnia annak, aki egy egészséges munkahely megvalósítását tűzi ki célul. A tíz pont olyan résztényezőket foglal magába, amelyek mindegyike külön kutatási irányként jelenhet meg a megfelelő környezet kialakításának megalapozásakor. Hogyan fogják használni a számítógépet (kizárólag egy valaki ül majd a képernyő előtt, vagy megosztott munkahely lesz)? Asztali vagy hordozható? Milyen az asztal, milyen a szék? Milyen típusú munka folyik majd az adott gépen? Mi van a látómezőben (kiegészítő anyagok, segédletek)? Milyen a pozitúra, amely meghatározó a munkavégzés során? Mit kell a használó keze ügyében tartani? Hová kerül a billentyűzet, és hová az egér? Mi jellemző a környezetre, ahol majd a munka folyik (fényviszonyok, szellőzés, hőmérséklet, zajok)?
Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a hetedik pontnak, a pozitúrának, és bármilyen meglepő, az abban körvonalazott feltételek megteremtése a legegyszerűbb. Ha jó szögben helyezkedik el, és kézre áll a billentyűzet (a szakértők az úgynevezett negatív lejtésű beállítást javasolják, ilyenkor a használó kinyújtott karjának meghosszabbított síkjában helyezkedik el a klaviatúra, s ezáltal minimális terhelés jut a megfelelő izmokra), ha az egerészésben részt vevő csukló és ujjak biztos és pihentető támaszt találnak, ha a monitor felső éle minimálisan a szem síkja alá kerül, az már fél siker.
Ezek az eszközök ugyanis a kereskedelemben a legkorszerűbb kivitelben is elérhetők, igaz, az árak elég magasak - az ujjak relaxációját segítő egér például 100 euró körüli áron kapható. Egy holland cég fejlesztette ki (orvosi kutatásokra támaszkodva), és célja megakadályozni az "egérkar szindróma" kialakulását, amelytől világszerte több millió számítógép-használó szenved; tünetei a hát- és karizomfájás, zsibbadás, csukló- és ujjfájás, esetleg a kar és a csukló erőtlensége. A megoldás olyan egér lett, amelyik laza, pihentető pozícióba segíti az ujjakat és a csuklót. Ennek következtében az eszköz használatakor nagyobb szerephez jut az alkar, tehát a terhelés megoszlik az izmok között.
Mindemellett a Cornell Egyetem tanulmányának készítői nem feledkeznek meg arról sem, hogy felhívják a figyelmet a munkavégzés során beiktatandó szünetekre. Ez lehet egyszerű szempihentetés (szemtorna), kézlazítás (az ajánlott idő hosszú gépelést követően két perc), pihentető szünet (fél- vagy egyóránként javasolt felállni, sétálni egy kicsit), átmozgató tornagyakorlatok (ilyeneket egy-két óránként ajánlatos beiktatni).
Az elméleti háttér tehát adott. Az egészséges számítógépes munkahely széles körű elterjedése Magyarországon azonban egyelőre a vágyálmok sorába tartozik még, és sajnos ma is igaz a Népszabadságban közel tíz éve megjelent megállapítás (akkor volt viszonylag friss még a területre vonatkozó jogszabály): "A munkáltatónak nem érdeke az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő munkahely kialakítása, mert alkalmazottjának esetleges megbetegedése anyagilag nem érinti". A jogszabály betartásának ellenőrzése pedig továbbra is megoldhatatlan feladat.
Ilyenkor, év vége közeledtével gyakran lehet olvasni a legnagyobb munkáltatók társadalmi felelősségvállalásának megnyilvánulásairól, sorra látnak napvilágot nemes kezdeményezésekről, rászorulók megajándékozásáról szóló hírek. Arról viszont nemigen lehet hallani, hogy a legnagyobb tömeget alkotó munkáltatók felelősségvállalása a legalapvetőbbre - saját munkatársaik egészségének védelmére - irányulna. És nem csak a szűkös kommunikációs büdzsé miatt.
