MTI
Assange fellebbezett a svéd elfogatóparancs ellen
Julian Assange, a Wikileaks oknyomozó internetes oldal alapítója pénteken megfellebbezte azt az elfogatóparancsot, amelyet a stockholmi bíróság adott ki ellene egy nappal korábban - közölte Björn Hurtig, a férfi egyik ügyvédje.
A benyújtott kérelem nem függeszti fel a parancs érvényét, de azonnal egy fellebbviteli bíróság elé kerül, amely rövid időn belül dönt arról, hogy helyt ad-e Assange kérésének. Az elfogatóparancsot nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés gyanúja miatt adták ki az aktivista ellen. A svéd média szerint a rendőrség péntek estére nemzetközi elfogatóparancs kiadását is tervezi. A 39 éves ausztrál ellen a svéd igazságszolgáltatás augusztusban már kiadott egy elfogatóparancsot, amelyet szinte rögtön vissza is vont.
Assange már korábban elhagyta Svédországot. Egyik munkatársa szerint csütörtökön Nagy-Britanniában járt, de pontos tartózkodási helye ismeretlen. Marianne Ny ügyész elmondta: azért kérte a férfi őrizetbe vételének elrendelését, mert ki akarják hallgatni. Assange kikérdezése korábban meghiúsult. A stockholmi ügyészség nyomozása alapján azzal gyanúsítják a férfit, hogy augusztus 17-én Enköpingben megerőszakolt egy nőt, valamint három másik esetben szexuális kényszert alkalmazott.
Hurtig - aki az aktivista svédországi ügyvédje - az Expressen című újságnak elmondta: az újabb - szerinte hamis vádakon alapuló - elfogatóparancs kiadása jelentősen árt védence jó hírének. Assange nagy-britanniai jogi képviselője, Mark Stephens azt vetette a svéd hatóságok szemére, hogy eddig egyszer sem próbáltak meg kapcsolatot teremteni a Wikileaks alapítójával, pedig ő már többször is kijelentette: készen áll a kihallgatásra.
Assange korábban már cáfolta az ellene felhozott vádakat, és azt állította, hogy a történtek mögött a Wikileaks rosszakaróinak lejárató kampánya áll. A honlap július 25-én került az érdeklődés központjába, amikor Irakkal és Afganisztánnal kapcsolatos titkos amerikai dokumentumok ezreit tette fel a világhálóra. A lépés felbőszítette az amerikai védelmi minisztériumot. A férfi egy időben fontolgatta, hogy Svédországba helyezi a Wikileaks székhelyét, ahol egyes szolgáltatásai jelenleg is működnek, de a svéd bevándorlási hatóságok megtagadták tőle a lakhatási engedélyt. Assange szerint így már csak Kuba, Izland, vagy Svájc maradt, ahol szabadon folytathatja munkásságát.
Az oknyomozó oldal alapítója korábban arra panaszkodott, hogy ő és vállalkozása az Egyesült Államok és más országok titkosszolgálatai érdeklődésének és zaklatásainak célpontjává vált a nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok miatt.
A benyújtott kérelem nem függeszti fel a parancs érvényét, de azonnal egy fellebbviteli bíróság elé kerül, amely rövid időn belül dönt arról, hogy helyt ad-e Assange kérésének. Az elfogatóparancsot nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés gyanúja miatt adták ki az aktivista ellen. A svéd média szerint a rendőrség péntek estére nemzetközi elfogatóparancs kiadását is tervezi. A 39 éves ausztrál ellen a svéd igazságszolgáltatás augusztusban már kiadott egy elfogatóparancsot, amelyet szinte rögtön vissza is vont.
Assange már korábban elhagyta Svédországot. Egyik munkatársa szerint csütörtökön Nagy-Britanniában járt, de pontos tartózkodási helye ismeretlen. Marianne Ny ügyész elmondta: azért kérte a férfi őrizetbe vételének elrendelését, mert ki akarják hallgatni. Assange kikérdezése korábban meghiúsult. A stockholmi ügyészség nyomozása alapján azzal gyanúsítják a férfit, hogy augusztus 17-én Enköpingben megerőszakolt egy nőt, valamint három másik esetben szexuális kényszert alkalmazott.
Hurtig - aki az aktivista svédországi ügyvédje - az Expressen című újságnak elmondta: az újabb - szerinte hamis vádakon alapuló - elfogatóparancs kiadása jelentősen árt védence jó hírének. Assange nagy-britanniai jogi képviselője, Mark Stephens azt vetette a svéd hatóságok szemére, hogy eddig egyszer sem próbáltak meg kapcsolatot teremteni a Wikileaks alapítójával, pedig ő már többször is kijelentette: készen áll a kihallgatásra.
Assange korábban már cáfolta az ellene felhozott vádakat, és azt állította, hogy a történtek mögött a Wikileaks rosszakaróinak lejárató kampánya áll. A honlap július 25-én került az érdeklődés központjába, amikor Irakkal és Afganisztánnal kapcsolatos titkos amerikai dokumentumok ezreit tette fel a világhálóra. A lépés felbőszítette az amerikai védelmi minisztériumot. A férfi egy időben fontolgatta, hogy Svédországba helyezi a Wikileaks székhelyét, ahol egyes szolgáltatásai jelenleg is működnek, de a svéd bevándorlási hatóságok megtagadták tőle a lakhatási engedélyt. Assange szerint így már csak Kuba, Izland, vagy Svájc maradt, ahol szabadon folytathatja munkásságát.
Az oknyomozó oldal alapítója korábban arra panaszkodott, hogy ő és vállalkozása az Egyesült Államok és más országok titkosszolgálatai érdeklődésének és zaklatásainak célpontjává vált a nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok miatt.