MTI
Nem vett részt a bírósági meghallgatáson a WikiLeaks alapítója
Betegsége miatt nem vett részt csütörtökre kitűzött londoni bírósági meghallgatásán Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója.
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt diplomáciai menedék védelme alatt, de április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki még 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését.
A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága e hónap elején a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót azonban az Egyesült Államok is körözi bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. Assange-nak, akit a hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, videokapcsolaton keresztül kellett volna részt vennie a kiadatási ügyével kapcsolatos londoni bírósági eljárás csütörtöki meghallgatásán, ám ügyvédje közölte, hogy Assange "nincs túl jól". A WikiLeaks portál szóvivője a BBC rádiónak nyilatkozva ennél erőteljesebben fogalmazott, mondván: Julian Assange egészségi állapota "súlyos aggodalomra" ad okot. A szóvivő szerint a Belmarsh börtönben Assange egészsége még tovább romlott, és a WikiLeaks-alapító "drámaian lefogyott".
A WikiLeaks tudomása szerint Assange-t átszállították a börtönkórházba. Egyik ügyvédje a portálnak azt mondta: olyan rossz az egészsége, hogy "nem is lehet vele normális beszélgetést folytatni". Az Egyesült Államok kérte Londontól Assange kiadatását, de a WikiLeaks alapítója ez ellen kifogást emelt, és ügyvédei jogi úton is megpróbálják megakadályozni kiadatását az amerikai hatóságoknak. Az időközben ejtett svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárban jóváhagyta Assange átadását Svédországnak.
Julian Assange ügyvédei azonban annak idején e végzés ellen is fellebbezéssel éltek, azzal az érvvel, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. Jogi szakértők szerint azonban halálbüntetés valójában nem fenyegeti Assange-t, és a brit kormány is leszögezte, hogy gyakorlatszerűen megtagadja a kiadatást olyan esetekben, amikor a vádlottra halálbüntetést is kiróhatnak a kiadatást kérő országban
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt diplomáciai menedék védelme alatt, de április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki még 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését.
A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága e hónap elején a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót azonban az Egyesült Államok is körözi bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. Assange-nak, akit a hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, videokapcsolaton keresztül kellett volna részt vennie a kiadatási ügyével kapcsolatos londoni bírósági eljárás csütörtöki meghallgatásán, ám ügyvédje közölte, hogy Assange "nincs túl jól". A WikiLeaks portál szóvivője a BBC rádiónak nyilatkozva ennél erőteljesebben fogalmazott, mondván: Julian Assange egészségi állapota "súlyos aggodalomra" ad okot. A szóvivő szerint a Belmarsh börtönben Assange egészsége még tovább romlott, és a WikiLeaks-alapító "drámaian lefogyott".
A WikiLeaks tudomása szerint Assange-t átszállították a börtönkórházba. Egyik ügyvédje a portálnak azt mondta: olyan rossz az egészsége, hogy "nem is lehet vele normális beszélgetést folytatni". Az Egyesült Államok kérte Londontól Assange kiadatását, de a WikiLeaks alapítója ez ellen kifogást emelt, és ügyvédei jogi úton is megpróbálják megakadályozni kiadatását az amerikai hatóságoknak. Az időközben ejtett svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárban jóváhagyta Assange átadását Svédországnak.
Julian Assange ügyvédei azonban annak idején e végzés ellen is fellebbezéssel éltek, azzal az érvvel, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. Jogi szakértők szerint azonban halálbüntetés valójában nem fenyegeti Assange-t, és a brit kormány is leszögezte, hogy gyakorlatszerűen megtagadja a kiadatást olyan esetekben, amikor a vádlottra halálbüntetést is kiróhatnak a kiadatást kérő országban