Berta Sándor
Az IT-hálózatok elleni akcióktól tart a leginkább a brit kormány
A szigetországi politikusok elsősorban attól félnek, hogy kibertámadások célpontjaivá válhatnak Nagy-Britannia számítógépes rendszerei. Emellett a nemzetközi terrorizmus miatt is aggódnak.
Theresa May brit belügyminiszter a BBC 4 rádióadónak elmondta, hogy a legkomolyabb fenyegetések között tartják számon a helyi IT-hálózatok ellen végrehajtandó akciókat. A politikus hozzátette, hogy a kiberbűnözés egy új, de egyre növekvő veszélyt jelent. A kabinet bemutatta a The National Security Strategy nevű biztonsági anyagot, amelyben a David Cameron miniszterelnök által életre hívott brit Nemzetbiztonsági Tanács 16 fenyegető veszélyt sorol fel. Ezek között szerepel a terrorizmus, a számítógépes rendszerek elleni akciók, a nagy balesetek, az influenzajárványok és a nemzetközi katonai krízisek.
Theresa May azt szeretné, hogy ha a döntéshozók a különböző fenyegetéseket nem egymástól különállóan kezelnék. A nemzetbiztonsági stratégiának szintén így kellene felépülnie, korábban ugyanis ez nem így volt. A brit kormány 2008-ban jelentette meg az első kiberbiztonsági stratégiai anyagát, amit tavaly átdolgozott. A The National Security Strategy szerint a fenyegetések között első helyen a terroristamerényletek szerepelnek, amelyeket akár az al-Kaida, akár egyes radikális szervezetek is elkövethetnek. A második helyen azonban már az ellenséges hatalmak által végrehajtott kibertámadások találhatók. A lista harmadik helyére a természeti katasztrófák kerültek és csak ezután olvashatók a klasszikus katonai konfliktusok.
A stratégiai dokumentum három kategóriába sorolja a potenciális fenyegetéseket, és a súlyosságuknak megfelelő pénzügyi forrásokat rendelne elhárításukra. A David Cameron és miniszterelnök-helyettese, Nick Clegg által közösen írt előszó szerint Nagy-Britannia "a bizonytalanság korszakába lép". Mindeközben "kormányként egy olyan védelmi és biztonsági intézményrendszert örököltünk, amely szánalmasan alkalmatlan arra a világra, amelyben ma élünk. El vagyunk szánva arra, hogy tanuljunk ezekből a hibákból, és végrehajtsuk a szükséges változtatásokat" - hangoztatják a koalíció vezetői.
Az egyebek közt a brit köztisztviselői kar tevékenységének minőségét vizsgáló képviselőházi bizottság ezzel szemben saját jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy tekintettel a várható pénzügyi megszorításokra, "kérdéses, hogy a kormány képes-e olyan előterjesztést tenni, amely bármilyen értelemben is stratégiának lenne tekinthető".
Az új stratégiai védelmi anyag összefüggésbe hozható a David Cameron kormányának a védelmi kiadások csökkentésével kapcsolatos terveivel. A kormányfő és a helyettese, Nick Clegg ugyanis azt az álláspontot képviselik, hogy radikálisan át kell gondolni Nagy-Britannia védelmi költségvetését. "A bizonytalanság korába lépünk. Stratégiánkban szeretnénk az országot erre az új korszakra felkészíteni azáltal, hogy helyesen mérjük fel az országot fenyegető veszélyeket és felkészülünk e helyzetek kezelésére" - olvasható a dokumentumban.
Az új katonai doktrína bírálóihoz csatlakozott a brit parlament egyik vizsgáló bizottsága is, amely szerint a felülvizsgálati jelentést összecsapták, s az sokkal inkább a rekordméretű költségvetési hiány csökkentését célozza, mint a jövőbeli biztonsági fenyegetésekre való felkészülést. A jelentést azért rendelték meg, hogy több milliárd fontnyi megtakarítási lehetőséget tárjanak fel, a várakozások szerint a védelmi minisztérium büdzséjének 7-8 százalékos kurtítását irányozza elő.
A védelmi tárca az értesülések szerint még jól járt, mivel a többi minisztérium költségvetését a kormánytöbbség átlagosan 25 százalékkal készül megkurtítani, mindazonáltal bizonyos, hogy leépítésekre és jelentős hadiipari megrendelések visszamondására kényszerül majd. Az újrafogalmazott brit védelmi stratégia nyertesei megfigyelők szerint a szoftver- és biztonsági cégek lehetnek, míg a brit hadiipar némely hagyományos fegyvereket gyártó cége tevékenységének újrapozícionálására kényszerül majd.
A védelmi költségvetés csökkentése politikai és diplomáciai következményeket is vonhat maga után. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Robert Gates amerikai védelmi miniszter a múlt héten adott hangot azon aggodalmának, hogy a NATO tagállamai túl messzire mennek védelmi költségvetésük és ezzel katonai képességeik leépítésében.
Theresa May brit belügyminiszter a BBC 4 rádióadónak elmondta, hogy a legkomolyabb fenyegetések között tartják számon a helyi IT-hálózatok ellen végrehajtandó akciókat. A politikus hozzátette, hogy a kiberbűnözés egy új, de egyre növekvő veszélyt jelent. A kabinet bemutatta a The National Security Strategy nevű biztonsági anyagot, amelyben a David Cameron miniszterelnök által életre hívott brit Nemzetbiztonsági Tanács 16 fenyegető veszélyt sorol fel. Ezek között szerepel a terrorizmus, a számítógépes rendszerek elleni akciók, a nagy balesetek, az influenzajárványok és a nemzetközi katonai krízisek.
Theresa May azt szeretné, hogy ha a döntéshozók a különböző fenyegetéseket nem egymástól különállóan kezelnék. A nemzetbiztonsági stratégiának szintén így kellene felépülnie, korábban ugyanis ez nem így volt. A brit kormány 2008-ban jelentette meg az első kiberbiztonsági stratégiai anyagát, amit tavaly átdolgozott. A The National Security Strategy szerint a fenyegetések között első helyen a terroristamerényletek szerepelnek, amelyeket akár az al-Kaida, akár egyes radikális szervezetek is elkövethetnek. A második helyen azonban már az ellenséges hatalmak által végrehajtott kibertámadások találhatók. A lista harmadik helyére a természeti katasztrófák kerültek és csak ezután olvashatók a klasszikus katonai konfliktusok.
A stratégiai dokumentum három kategóriába sorolja a potenciális fenyegetéseket, és a súlyosságuknak megfelelő pénzügyi forrásokat rendelne elhárításukra. A David Cameron és miniszterelnök-helyettese, Nick Clegg által közösen írt előszó szerint Nagy-Britannia "a bizonytalanság korszakába lép". Mindeközben "kormányként egy olyan védelmi és biztonsági intézményrendszert örököltünk, amely szánalmasan alkalmatlan arra a világra, amelyben ma élünk. El vagyunk szánva arra, hogy tanuljunk ezekből a hibákból, és végrehajtsuk a szükséges változtatásokat" - hangoztatják a koalíció vezetői.
Az egyebek közt a brit köztisztviselői kar tevékenységének minőségét vizsgáló képviselőházi bizottság ezzel szemben saját jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy tekintettel a várható pénzügyi megszorításokra, "kérdéses, hogy a kormány képes-e olyan előterjesztést tenni, amely bármilyen értelemben is stratégiának lenne tekinthető".
Az új stratégiai védelmi anyag összefüggésbe hozható a David Cameron kormányának a védelmi kiadások csökkentésével kapcsolatos terveivel. A kormányfő és a helyettese, Nick Clegg ugyanis azt az álláspontot képviselik, hogy radikálisan át kell gondolni Nagy-Britannia védelmi költségvetését. "A bizonytalanság korába lépünk. Stratégiánkban szeretnénk az országot erre az új korszakra felkészíteni azáltal, hogy helyesen mérjük fel az országot fenyegető veszélyeket és felkészülünk e helyzetek kezelésére" - olvasható a dokumentumban.
Az új katonai doktrína bírálóihoz csatlakozott a brit parlament egyik vizsgáló bizottsága is, amely szerint a felülvizsgálati jelentést összecsapták, s az sokkal inkább a rekordméretű költségvetési hiány csökkentését célozza, mint a jövőbeli biztonsági fenyegetésekre való felkészülést. A jelentést azért rendelték meg, hogy több milliárd fontnyi megtakarítási lehetőséget tárjanak fel, a várakozások szerint a védelmi minisztérium büdzséjének 7-8 százalékos kurtítását irányozza elő.
A védelmi tárca az értesülések szerint még jól járt, mivel a többi minisztérium költségvetését a kormánytöbbség átlagosan 25 százalékkal készül megkurtítani, mindazonáltal bizonyos, hogy leépítésekre és jelentős hadiipari megrendelések visszamondására kényszerül majd. Az újrafogalmazott brit védelmi stratégia nyertesei megfigyelők szerint a szoftver- és biztonsági cégek lehetnek, míg a brit hadiipar némely hagyományos fegyvereket gyártó cége tevékenységének újrapozícionálására kényszerül majd.
A védelmi költségvetés csökkentése politikai és diplomáciai következményeket is vonhat maga után. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Robert Gates amerikai védelmi miniszter a múlt héten adott hangot azon aggodalmának, hogy a NATO tagállamai túl messzire mennek védelmi költségvetésük és ezzel katonai képességeik leépítésében.