MTI
Képes-e Irán az őt ért kibertámadás megtorlására?
Szakértők szerint az iszlám ország képességein túlmutat az, hogy maga is kiberháborút indítson az őt ért új típusú támadás megtorlásaként, ugyanakkor félő, hogy más eszközökkel áll majd bosszút.
Irán szombaton elismerte, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépe fertőződött meg a rejtélyes Stuxnet vírussal. Biztonsági szakértők azt gyanítják, az iszlám köztársaság nukleáris programját gyengíteni hivatott offenzíva mögött a legnagyobb valószínűséggel az Egyesült Államok vagy Izrael állhat. Teherán egyelőre nem közölt részleteket arról, milyen súlyosak a Stuxnet által okozott károk. A vasárnap nyilvánosságra került hírekből annyi derült ki, hogy a busheri atomerőmű személyzetének komputereit megtámadta a számítógépes kártevő, ugyanakkor a központi rendszer működésében nem keletkezett zavar.
Elemzők szerint az iszlám köztársaság a közeljövőben további, a nukleáris ambícióit féken tartó kibertámadásra számíthat, ezért rövid távon feltehetőleg azon fáradozik majd, hogy azonosítsa az offenzíva forrását, és megvizsgálja, miként fertőzte meg számos számítógép operációs rendszerét az ipari létesítmények irányításának átvételére és adataik külföldre továbbítására is alkalmas rosszindulatú program.
Az efféle harc természetére jellemző, hogy rendkívül nehéz, szinte lehetetlen hitelt érdemlő bizonyítékot találni a támadást indító ország vagy csoport azonosítására. Egyes elemzők azt állítják, Irán talán egy Izrael vagy a Nyugat elleni kibertámadással válaszol majd a történtekre, bár sokan kételkednek abban, hogy az iszlám ország képes egy ilyen lépésre. "Nem hiszem, hogy Irán részéről számítani lehet bármiféle számítógépes hadviselésre" - mondta el Jessica Ashooh, a régióval foglalkozó elemző. "Az irániaknak egyszerűen nem áll rendelkezésükre az a technikai kapacitás, amellyel hasonló offenzívát indíthatnának a megfelelően védett operációs rendszerek ellen, amit a számítógépeit megfertőző Stuxnet vírus okozta nehézségek is jól alátámasztanak" - fejtette ki Ashooh.
Más szakértők szerint ugyanakkor Iránban már igenis prioritást élvez a számítógépes kémkedés fejlesztése, ezért számolni kell azzal, hogy a nyugati nukleáris létesítmények is ki vannak téve egy esetleges iráni kibertámadás veszélyének. Persze az is előfordulhat, hogy Teherán a hagyományos eszközökhöz nyúl, és szövetségesein keresztül - a Hezbollah, a Hamász vagy az iraki és afganisztáni felkelők révén - lendül ellentámadásba. Bármi történik is, a Stuxnet vírussal végrehajtott támadás előrevetíti azt, hogy a későbbiekben milyen formában játszódnak majd le a 21. század államközi konfliktusai.
"Semmiképp sem egy egyszeri esetről van szó. Úgy gondolom, ebből (kibertámadásból) még sokkal többet fogunk látni" - mondta el Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport elnöke.
Irán szombaton elismerte, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépe fertőződött meg a rejtélyes Stuxnet vírussal. Biztonsági szakértők azt gyanítják, az iszlám köztársaság nukleáris programját gyengíteni hivatott offenzíva mögött a legnagyobb valószínűséggel az Egyesült Államok vagy Izrael állhat. Teherán egyelőre nem közölt részleteket arról, milyen súlyosak a Stuxnet által okozott károk. A vasárnap nyilvánosságra került hírekből annyi derült ki, hogy a busheri atomerőmű személyzetének komputereit megtámadta a számítógépes kártevő, ugyanakkor a központi rendszer működésében nem keletkezett zavar.
Elemzők szerint az iszlám köztársaság a közeljövőben további, a nukleáris ambícióit féken tartó kibertámadásra számíthat, ezért rövid távon feltehetőleg azon fáradozik majd, hogy azonosítsa az offenzíva forrását, és megvizsgálja, miként fertőzte meg számos számítógép operációs rendszerét az ipari létesítmények irányításának átvételére és adataik külföldre továbbítására is alkalmas rosszindulatú program.
Az efféle harc természetére jellemző, hogy rendkívül nehéz, szinte lehetetlen hitelt érdemlő bizonyítékot találni a támadást indító ország vagy csoport azonosítására. Egyes elemzők azt állítják, Irán talán egy Izrael vagy a Nyugat elleni kibertámadással válaszol majd a történtekre, bár sokan kételkednek abban, hogy az iszlám ország képes egy ilyen lépésre. "Nem hiszem, hogy Irán részéről számítani lehet bármiféle számítógépes hadviselésre" - mondta el Jessica Ashooh, a régióval foglalkozó elemző. "Az irániaknak egyszerűen nem áll rendelkezésükre az a technikai kapacitás, amellyel hasonló offenzívát indíthatnának a megfelelően védett operációs rendszerek ellen, amit a számítógépeit megfertőző Stuxnet vírus okozta nehézségek is jól alátámasztanak" - fejtette ki Ashooh.
Más szakértők szerint ugyanakkor Iránban már igenis prioritást élvez a számítógépes kémkedés fejlesztése, ezért számolni kell azzal, hogy a nyugati nukleáris létesítmények is ki vannak téve egy esetleges iráni kibertámadás veszélyének. Persze az is előfordulhat, hogy Teherán a hagyományos eszközökhöz nyúl, és szövetségesein keresztül - a Hezbollah, a Hamász vagy az iraki és afganisztáni felkelők révén - lendül ellentámadásba. Bármi történik is, a Stuxnet vírussal végrehajtott támadás előrevetíti azt, hogy a későbbiekben milyen formában játszódnak majd le a 21. század államközi konfliktusai.
"Semmiképp sem egy egyszeri esetről van szó. Úgy gondolom, ebből (kibertámadásból) még sokkal többet fogunk látni" - mondta el Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport elnöke.