Napi Online

Húzóágazat lehetne az elektronikai ipar

Kitörési pont lehet Magyarországnak az elektronikai ipar. Egy sor bérgyártó cég - Jabil, National Instruments, Sanmina, Flextronics - hozta ide gyártását, s ennek következtében hazánkban ma már a teljes európai bérgyártás 16-17 százaléka folyik.

Az elmúlt években fokozatosan nőtt a hozzáadott érték aránya is, így egyre kevésbé volt jellemző, hogy a legegyszerűbb alkatrészek, részegységek és kész gyártmányok kerülnek le az itteni gyártósorokról - az ilyen tevékenységeket ugyanis időközben a Távol-Keletre telepítették. A magyar iparban további jelentős fejlesztési potenciál rejlik - emeli ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elemzése. A növekedéshez azonban további határozott lépésekre van szükség.

A munkaerő hiányzó mobilitása, a nyelvtudás gyakori hiánya, illetve az oktatás hullámzó színvonala ma még gátja a további fejlődésnek. Márpedig a szerződéses elektronikai iparág egyre inkább Európára koncentrál. A távol-keleti gyártási kapacitásokat ugyan nem tervezik visszahozni, ám a bonyolultabb, nagyobb szakképzettséget igénylő termékek gyártásának bővítését itt képzelik el a nagy cégek. Erről tanúskodnak a statisztikák is. A válság hatására ugyan 90 ezerre csökkent hazánkban a szektorban foglalkoztatottak száma 2009-ben, ám az idén már ismét jelentős munkaerő-felvételre is akadt példa. A Jabil például Szombathelyen 400 új munkahelyet létesít, de bővülésre számít a Flextronics és a National Instruments is.

Az elektronikai gyártóipar igazi húzóágazatnak számít, hiszen a logisztika, a csomagolás és egy sor más iparág növekedését is elősegíti. Ehhez kapcsolódva lehetséges lenne akár több tízezer munkahely létrehozása is. Ennek előmozdítására tett ajánlásokat az AmCham tanulmánya, amelyet az iparág szereplői készítettek és tettek le a kormányzat asztalára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #1
    Ezzel a bérgyártás mint kitörési ponttal kapcsolatban azért látok pár problémát:
    1. Évente 1x leépítenek, és új munkaerőt vesznek fel, mivel hullámzik a megrendelések volumene. Raktárra termelni ugyebár derogál - egyszerűbb kirúgni a p.csába az embereket, így közvetve hadd viseljék ők a raktározás költségét.
    2. Elvárják a mobilitást, de senki se számol annak költségeivel. Esetleg előfordulhat hogy valakinek van valahol lakása, mondjuk Székesfehérváron, és ott dolgozik is egy ilyen nagyszerű cégnél. A cég meg - mert mondjuk olcsóbb az ipari park bérleti díja, vagy nagyobb adókedvezményt ad az önkormányzat - elköltözik Szegedre. Persze a jóember meg utazzon utána, adja el a házat (pár 100ezer bukóval, mert gyorsan kell, és pontosan időzítve az adásvételt), vegyen Szegeden másikat (szintén pár 100ezer bukóval, hasonló okokból), majd még fizessen illetéket is a buktára (amivel drágábban vette az újat, mint ahogy eladta a régit). Ha ez netán egy hitelre vett lakás (ez is előfordul manapság), akkor fizesse ki a hátralévő tőkét, az adott évi kamatot, igényeljen újra hitelt, amit vagy megkap vagy nem. Ez cirka 30% bukta jelenlegi CHF árfolyam mellett, 10 millió tőketartozáson 3Mft. A közbülső időszakot hidalja át albérletben - pár hónap esetén ez is pár 100eFt/hó, mivel rezsit régi helyen is fizetni kell. Ha sikerülne a manőver, akkor fizesse a költöztető céget - ha 1 kanyarral elviszik a cuccot akkor is lesz 100eFt bőven. Fizesse az esetlegesen szükséges felújítást (hogy a lakásból otthon legyen, ahogy a régi is az volt) - mindezt persze a saját megtakarításából, illetve a szabadsága terhére (hivatalokban sorban állás, papírok beszerzése).
    Persze bérlakás esetén más a helyzet, de a költségek egy része ott is jelentkezik. És ezt elvárják ezek a cégek, hogy fizessék a dolgozók, de mi a lóf.szból, mikor éppen annyit fizetnek, hogy a dolgozó éppen éhen ne haljon? Nézzük már meg mondjuk az átlag magyar megtakarítási szintet (nem létező fogalom), illetve az eladósodási szintet.

    Akkor lenne ez kitörési pont, ha 1-1 ilyen cég kibírna:
    - egy helyen 20 évet
    - stagnáló, vagy növekvő munkaerő igénnyel (de sosem csökkenővel)
    Addig meg marad nekünk a KKV. Ott se keres a dolgozó többet, de azok legalább nem ígérnek fűt-fát, és nem mennek el jövőre Kínába vagy Romániába. Meg válság idején is próbálják megtartani a jó szakembereket.