Berta Sándor
Manchesterben elfogadták az utasok a testszkennereket
Az Európai Unió által támogatott próbaüzem keretében kereken 210 000 légiutast vizsgálták át testszkennerekkel a manchesteri repülőtéren. Az eljárás ellen nem tiltakoztak az emberek, ami főleg a részletes tájékoztatásnak köszönhető.
"Csupán két nő tagadta meg a vizsgálatot, ők is vallási okokból, lévén pakisztániak voltak" - közölte Alan Kemp, a manchesteri repülőtér biztonsági csoportjának vezetője. A helyi törvények alapján így viszont nem léphettek a repülőgép fedélzetére. Kárpótlásul a hatóságok meghívták őket egy bemutatóra, ahol tüzetesen megvizsgálhatták a berendezéseket.
A légikikötő három terminálja közül kettőn üzemel jelenleg a Rapiscan amerikai cég három Secure 1000 Single Pose típusú testszkennere. A tapasztalatok alapján mindegyik megbízhatóan, hatékonyan és gyorsan teszi a dolgát. Egy vizsgálat átlagosan csupán 7 másodpercet vesz igénybe, az utasoknak annyi a dolguk, hogy a fémdetektoros kapu után a kezüket felemelve átsétálnak a testszkenner alatt. Emellett külön átvilágítják mindenkinek a cipőjét. Akinél a fémdetektoros kapu jelez, azt egyből a testszkennerhez kísérik, míg vannak olyan utasok is, akiket szúrópróbaszerűen választanak ki.
Kemp elmondta, hogy az ellenőrző helyiséget a berendezéstől 50 méterre helyezték el, a kezelőszemélyzet a monitorok előtt ül és azonnal reagálnak a riasztásra. Az eszköz képes kimutatni az övcsatokat, az igazolványhoz tartozó biztosítótűt, a piercingeket és a mellimplantátumokat, azonban a tetoválásokat és fogszabályzókat nem. A rögzített képek fekete-fehér fotókká alakíthatók át és ezeken szinte világítanak a fémből készült tárgyak. A felvételek számítógépes vizsgálata átlagosan 10 másodpercig tart, de ha a kezelőszemélyzet valami gyanúsat találnak, nyugodtan megvizsgálhatják és kinagyíthatják az adott képrészletet vagy akár jelezhetnek is a kollégáiknak.
A megkérdezett légiutasok 91 százaléka teljesen elfogadhatónak nevezte az eljárást, indoklásuk szerint így sokkal nagyobb a biztonságérzetük. A kimagasló eredmény ezenkívül annak is köszönhető, hogy a repülőtéri személyzet rendkívüli módon ügyel az adatvédelemre. Minden egyes szkennelés névtelenül történik és ha a rendszer nem talált semmi gyanúsat, akkor az adott felvételt azonnal törlik. Van még egy ok: a megfelelő tájékoztatás. A repülőtér mindent elkövetett, hogy tárgyilagosan, minden részletre kiterjedően számoljon be a fejlesztésről és a biztonsági csoport számos érdekvédelmi csoport képviselőit vendégül látta már. Emellett feltettek a YouTube-ra egy videót, a honlapon külön összefoglaló anyag olvasható, felvilágosító kiadványokat készítettek, valamint plakátokat helyeztek el a légikikötő területén.
Egyetlen testszkenner beszerzési ára egyébként eléri a 100 000 eurót. Eddig ilyen készülékeket csak Nigériában, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában használnak, valamint Németország is tervezi a rendszer bevezetését. Korábban Terri Dowty, az Action for Rights of Children munkatársa már tiltakozott a berendezések beszerzése és alkalmazása ellen, mivel az súlyosan sértené az 1978-as brit gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja: Nagy-Britanniában tilos gyermekekről illetlen képeket készíteni. Később Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a biztonsági problémákra.
"Csupán két nő tagadta meg a vizsgálatot, ők is vallási okokból, lévén pakisztániak voltak" - közölte Alan Kemp, a manchesteri repülőtér biztonsági csoportjának vezetője. A helyi törvények alapján így viszont nem léphettek a repülőgép fedélzetére. Kárpótlásul a hatóságok meghívták őket egy bemutatóra, ahol tüzetesen megvizsgálhatták a berendezéseket.
A légikikötő három terminálja közül kettőn üzemel jelenleg a Rapiscan amerikai cég három Secure 1000 Single Pose típusú testszkennere. A tapasztalatok alapján mindegyik megbízhatóan, hatékonyan és gyorsan teszi a dolgát. Egy vizsgálat átlagosan csupán 7 másodpercet vesz igénybe, az utasoknak annyi a dolguk, hogy a fémdetektoros kapu után a kezüket felemelve átsétálnak a testszkenner alatt. Emellett külön átvilágítják mindenkinek a cipőjét. Akinél a fémdetektoros kapu jelez, azt egyből a testszkennerhez kísérik, míg vannak olyan utasok is, akiket szúrópróbaszerűen választanak ki.
Kemp elmondta, hogy az ellenőrző helyiséget a berendezéstől 50 méterre helyezték el, a kezelőszemélyzet a monitorok előtt ül és azonnal reagálnak a riasztásra. Az eszköz képes kimutatni az övcsatokat, az igazolványhoz tartozó biztosítótűt, a piercingeket és a mellimplantátumokat, azonban a tetoválásokat és fogszabályzókat nem. A rögzített képek fekete-fehér fotókká alakíthatók át és ezeken szinte világítanak a fémből készült tárgyak. A felvételek számítógépes vizsgálata átlagosan 10 másodpercig tart, de ha a kezelőszemélyzet valami gyanúsat találnak, nyugodtan megvizsgálhatják és kinagyíthatják az adott képrészletet vagy akár jelezhetnek is a kollégáiknak.
A megkérdezett légiutasok 91 százaléka teljesen elfogadhatónak nevezte az eljárást, indoklásuk szerint így sokkal nagyobb a biztonságérzetük. A kimagasló eredmény ezenkívül annak is köszönhető, hogy a repülőtéri személyzet rendkívüli módon ügyel az adatvédelemre. Minden egyes szkennelés névtelenül történik és ha a rendszer nem talált semmi gyanúsat, akkor az adott felvételt azonnal törlik. Van még egy ok: a megfelelő tájékoztatás. A repülőtér mindent elkövetett, hogy tárgyilagosan, minden részletre kiterjedően számoljon be a fejlesztésről és a biztonsági csoport számos érdekvédelmi csoport képviselőit vendégül látta már. Emellett feltettek a YouTube-ra egy videót, a honlapon külön összefoglaló anyag olvasható, felvilágosító kiadványokat készítettek, valamint plakátokat helyeztek el a légikikötő területén.
Egyetlen testszkenner beszerzési ára egyébként eléri a 100 000 eurót. Eddig ilyen készülékeket csak Nigériában, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában használnak, valamint Németország is tervezi a rendszer bevezetését. Korábban Terri Dowty, az Action for Rights of Children munkatársa már tiltakozott a berendezések beszerzése és alkalmazása ellen, mivel az súlyosan sértené az 1978-as brit gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja: Nagy-Britanniában tilos gyermekekről illetlen képeket készíteni. Később Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a biztonsági problémákra.